Adatok
kGyuriq7dtkqr
0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egyesek szerint az Általános Isten definíciója egyenlő magával az istenhittel. Ezt a hamis vélekedést cáfolom kiegészítéseimmel és innentől már tudhatjuk is, hogy mi Isten, mi az Általános Isten.
Annie Wood Besant (1847-1933) ”Eddig…..
kGyuriq7dtkqr
2013.10.10 19:47:25
@vilagnezet.blog.hu:
A.
Némileg meglepetve konstatáltan, hogy ama bizonyos Istendefinicióról szóló topikot 2000-ben nyitottad az indexen, ez részben elrettentő, félő, hogy mániákus vagy. Más részt kicsit tiszteleletreméltó, ez végül is elég komoly téma, ami azt illeti az internet szélesen hömpölygő hullámain ennél sokkal ijesztőbb mániákusokkal is találkoztam még én magam is.
Némi vicceskedéssel mondhatnám, hogy 13 év alatt nem jutottál túl messzire.
Azt írtad, szándékosan fogalmazol gagyin, meglepetéssel hallom, nem igazán értem, miért.
Attól tartok, azt képzeled az „egyszerű embereknek” írogatod szövegeidet, szerintem, aki csak a gagyiból ért meg, azt igazából nem tudod meghatni, fütyül isten definíciójára. Más kérdés, hogy tkp. neki is igaza van a fütyülésben. Miért? Mert van szerintem némi elcsúszás a koncepciódban, ezt persze a csak gagyiból értők valószínűleg nem is észlelik. De menjünk sorjában.
Inkább az a helyzet, hogy egy bizonyos civilizációs szint felett, pl. mondjuk, a 20. századtól egyetlen helyes és támadhatatlan, logikus hozzáállás az isten kérdéshez, az agnoszticizmus. Kivételt képezhetnek hivatalosan bizonyos speciális társadalmi szerepet játszó személyek(a pápa, dalai láma, Iványi Gábor – ők kvázi hivatalból teisták(hívők))
Nyilván ismered a kérdést: Tud-e a mindenható isten akkora követ teremteni, hogy még ő se bírja fölemelni? Ezzel kapcsolatban kiderül, hogy az emberi gondolkodás(agy) egyszerűn nem képes isten létét logikusan bizonyítani(vagyis az emberi agy primér működésével előálló emberi gondolkodás képtelen isten fogalmát fölfogni. Ez annyira pofon egyszerűnek tűnik, hogy hajlamos lennék olyasmit gondolni: persze mert a hagyományos formális(arisztotelészi(?)) logika erre alkalmatlan, lehet, hogy valami fejlettebb logikát kell alkalmazni,(pl. hegeli dialektikus logikát, amihez nagyjából olyan érzék kell, mint pl. a zenéhez – ezt sokan tanúsíthatják, akiket sorsuk összehozott Hegellel(pl. foxi-maxi iskolában, vagy a létező szocializmusban lettek diplomások - Egyébként szubjektív véleményem szerint az emberiség pályafutása során Hegel a legnagyobb filozófus).
De, hát éppen azt állítják az agnosztikusok, hogy ugyanis isten létét emberi aggyal nem lehet befogni.
Itt már is kiderül, hogy az általad javasolt istendefinició(bár nekem is tetszik, de) lényegében nudli, nem lehet belőle kiindulni még annyiban sem, hogy isten létét, vagy nem létét vagy akár a bizonyíthatatlanságát a definicióból kiindulva vizsgáljuk. Célszerűbb tulajdonságokat hozzárendelni, amely tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy a fogalom összeálljon(ha aztán egy ilyen sarkalatos fogalmat vizsgálva ellentmondásra sikerül jutni, akkor mondhtjuk, hogy Isten is ellentmondáshoz vezet, az imént említett kis blődli kérdés isten egyik sarkalatos tulajdonságával(mindenhatóság) kapcsoltan vezetett ellentmondáshoz: Isten nem lehet mindenható, mivel azonban isten sarkalatos tulajdonsága ez, ezért ezzel a létét tagadjuk: amit istennek képzelek az bármi lehet csak mindenható nem, tehát akkor nem is isten az, amit annak gondolok.
Szóval elhibázott az igyekezeted hogy istent „anyagi” megnyilvánulásaként definiálod, azaz egy (lássuk be: többé-kevésbé) hibás ideg működés termékeként fogod meg a fogalmat. Nyilván ha isten az emberi elme egy fajta ficama, hát a történelmi és társadalmi karrierjét, nem mint elmeficam érte el, hanem a neki tulajdonított szubjektív képzet alapú objektivációknak, azaz az isteni tulajdonságainak.
Egy analógia: Tegyük föl, van egy bükkfából faragott Szűz Máriát ábrázoló faszobor, aminek apropóján egy értekezést kell írnod Máriáról és a kereszténységben játszott szerepéről, te meg írnál egy létániát a bükkfa biológiájáról, de akár az adott kor faszobrászatáról, sőt a faszobrászatról általában, vagy akár az egyházművészetről, egyik sem az lenne, amit várnának tőled.
Ha jól emlékszem Szent Ágoston foglalkozik Isten tulajdonságaival: mindenható. ős ok, legfőbb jó, örökké való stb. Ezek részben konkrét tartalmat hordozó fogalmak részben hangzatos, lirai, emfatikus bombasztok, melyek többé-kevésbé át is fedik a konkrétumokat és egymást is, erre két példa: az „abszolutum”, és az általad annó azon a fórumon emlegetett „a világmindenség ura”. Utóbbiba igen ingerülten kötöttél bele, nem vetted figyelembe, hogy ha valaki mindenható és örök életű, akkor szinte elvárható, hogy mindennek(világmindenség) ura is legyen. tehát átfedés van, s a világmindenség ura az csak egy szóvirág, nincs értelme belekötni, hogy „akkor isten nem lehet a világmindenség(ha jól emlékszem meglepő meglátásodra) – na, nem, mint ha bármikor bárki odafigyelésre méltón állította volna, hogy Isten maga a világmindenség lenne(tehát még formálisan se volt igazad). Hasonlóan marhaságot írt egy kollega, aki szerint Isten a halmazok halmaza.
A.
Némileg meglepetve konstatáltan, hogy ama bizonyos Istendefinicióról szóló topikot 2000-ben nyitottad az indexen, ez részben elrettentő, félő, hogy mániákus vagy. Más részt kicsit tiszteleletreméltó, ez végül is elég komoly téma, ami azt illeti az internet szélesen hömpölygő hullámain ennél sokkal ijesztőbb mániákusokkal is találkoztam még én magam is.
Némi vicceskedéssel mondhatnám, hogy 13 év alatt nem jutottál túl messzire.
Azt írtad, szándékosan fogalmazol gagyin, meglepetéssel hallom, nem igazán értem, miért.
Attól tartok, azt képzeled az „egyszerű embereknek” írogatod szövegeidet, szerintem, aki csak a gagyiból ért meg, azt igazából nem tudod meghatni, fütyül isten definíciójára. Más kérdés, hogy tkp. neki is igaza van a fütyülésben. Miért? Mert van szerintem némi elcsúszás a koncepciódban, ezt persze a csak gagyiból értők valószínűleg nem is észlelik. De menjünk sorjában.
Inkább az a helyzet, hogy egy bizonyos civilizációs szint felett, pl. mondjuk, a 20. századtól egyetlen helyes és támadhatatlan, logikus hozzáállás az isten kérdéshez, az agnoszticizmus. Kivételt képezhetnek hivatalosan bizonyos speciális társadalmi szerepet játszó személyek(a pápa, dalai láma, Iványi Gábor – ők kvázi hivatalból teisták(hívők))
Nyilván ismered a kérdést: Tud-e a mindenható isten akkora követ teremteni, hogy még ő se bírja fölemelni? Ezzel kapcsolatban kiderül, hogy az emberi gondolkodás(agy) egyszerűn nem képes isten létét logikusan bizonyítani(vagyis az emberi agy primér működésével előálló emberi gondolkodás képtelen isten fogalmát fölfogni. Ez annyira pofon egyszerűnek tűnik, hogy hajlamos lennék olyasmit gondolni: persze mert a hagyományos formális(arisztotelészi(?)) logika erre alkalmatlan, lehet, hogy valami fejlettebb logikát kell alkalmazni,(pl. hegeli dialektikus logikát, amihez nagyjából olyan érzék kell, mint pl. a zenéhez – ezt sokan tanúsíthatják, akiket sorsuk összehozott Hegellel(pl. foxi-maxi iskolában, vagy a létező szocializmusban lettek diplomások - Egyébként szubjektív véleményem szerint az emberiség pályafutása során Hegel a legnagyobb filozófus).
De, hát éppen azt állítják az agnosztikusok, hogy ugyanis isten létét emberi aggyal nem lehet befogni.
Itt már is kiderül, hogy az általad javasolt istendefinició(bár nekem is tetszik, de) lényegében nudli, nem lehet belőle kiindulni még annyiban sem, hogy isten létét, vagy nem létét vagy akár a bizonyíthatatlanságát a definicióból kiindulva vizsgáljuk. Célszerűbb tulajdonságokat hozzárendelni, amely tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy a fogalom összeálljon(ha aztán egy ilyen sarkalatos fogalmat vizsgálva ellentmondásra sikerül jutni, akkor mondhtjuk, hogy Isten is ellentmondáshoz vezet, az imént említett kis blődli kérdés isten egyik sarkalatos tulajdonságával(mindenhatóság) kapcsoltan vezetett ellentmondáshoz: Isten nem lehet mindenható, mivel azonban isten sarkalatos tulajdonsága ez, ezért ezzel a létét tagadjuk: amit istennek képzelek az bármi lehet csak mindenható nem, tehát akkor nem is isten az, amit annak gondolok.
Szóval elhibázott az igyekezeted hogy istent „anyagi” megnyilvánulásaként definiálod, azaz egy (lássuk be: többé-kevésbé) hibás ideg működés termékeként fogod meg a fogalmat. Nyilván ha isten az emberi elme egy fajta ficama, hát a történelmi és társadalmi karrierjét, nem mint elmeficam érte el, hanem a neki tulajdonított szubjektív képzet alapú objektivációknak, azaz az isteni tulajdonságainak.
Egy analógia: Tegyük föl, van egy bükkfából faragott Szűz Máriát ábrázoló faszobor, aminek apropóján egy értekezést kell írnod Máriáról és a kereszténységben játszott szerepéről, te meg írnál egy létániát a bükkfa biológiájáról, de akár az adott kor faszobrászatáról, sőt a faszobrászatról általában, vagy akár az egyházművészetről, egyik sem az lenne, amit várnának tőled.
Ha jól emlékszem Szent Ágoston foglalkozik Isten tulajdonságaival: mindenható. ős ok, legfőbb jó, örökké való stb. Ezek részben konkrét tartalmat hordozó fogalmak részben hangzatos, lirai, emfatikus bombasztok, melyek többé-kevésbé át is fedik a konkrétumokat és egymást is, erre két példa: az „abszolutum”, és az általad annó azon a fórumon emlegetett „a világmindenség ura”. Utóbbiba igen ingerülten kötöttél bele, nem vetted figyelembe, hogy ha valaki mindenható és örök életű, akkor szinte elvárható, hogy mindennek(világmindenség) ura is legyen. tehát átfedés van, s a világmindenség ura az csak egy szóvirág, nincs értelme belekötni, hogy „akkor isten nem lehet a világmindenség(ha jól emlékszem meglepő meglátásodra) – na, nem, mint ha bármikor bárki odafigyelésre méltón állította volna, hogy Isten maga a világmindenség lenne(tehát még formálisan se volt igazad). Hasonlóan marhaságot írt egy kollega, aki szerint Isten a halmazok halmaza.
kGyuriq7dtkqr
2013.10.10 19:54:50
@vilagnezet.blog.hu:
B./folytatás/
Ha érne olyan sokat az egész(szerintem nem ér), akkor el lehetne töprengeni mi az a minimális tulajdonsághalmaz, ami leírja istent(az összes sarkalatos tulajdonság), és amiből egy tulajdonságot is elvéve már isten definiciójához túl szűk lenne.
Ha ez sikerülne, akkor vehetnénk egy tulajdonságot és ha azt az állítást, hogy isten bír azzal a tulajdonsággal, sikerülne cáfolni, akkor azt a tulajdonságot törölve az istent reprezentáló tulajdonsághalmazból a maradék tulajdonsághalmaz, valami, a definiált istennél kevesebbet jelképezne, már nem is egy virtigli istent reprezentálna, tehát bizonyított lenne, hogy virtigli isten nem létezik.
A blődli(köves) példában a kiragadott sarkalatos trulajdonság a „mindenható”, ezt viszont el kell hagynunk az istent jelképező kupacból, no de ami marad, az egy nem mindenható isten, hát milyen isten az ilyen? Az biztos, hogy nem egy virtigli isten!
Az én szakmám matematikus, azt gondolom, hogy a blődli(köves) kérdéshez hasonló módon teljesen egzaktul lehetne bizonyítani azt, hogy ha istennek azt a sarkalatos tulajdonságát tekintjük, hogy ő ősok(mindennek a legfőbb okozója) akkor is ellentmondáshoz jutunk, HA ABBÓL INDULUNK KI, HOGY MINDENNEK OKA VAN, akkor nem tudjuk bizonyítani, hogy van egyetlen ősok(mert mi az ősok oka?)de azt sem tudjuk bizonyítani, hogy nincs egyetlen ősok.
Ez az utóbbi, második, kérdés tűnik momentán nehéznek[Ha nincs egyetlen ősok akkor vagy egynél több van, vagy egy sem(ez olyan lehetne, hogy zárt ok-okozati lánc van] , tehát ha a világ ok-okozati láncait ábrázolnánk, akkor nem egy törzsű fa-gráfot kapnánk, hanem különálló(diszjunkt) fá(ka)t és/vagy különálló ciklus(oka)t (ami(k) zárt okozati lánchoz csatlakozó egy törzsű fa-gráf(ok)). Ebből kellene ellentmondást kicsikarni, szerintem lehet: a diszjunkt fák és ciklusok kvázi diszjunkt világok jelenségei, mindegyikhez fölveszünk egy okot(a model eleve az, hogy MINDENNEK OKA VAN, tehát annak is, hogy két okozati gráf miért diszjunkt, ezzel a trükkel diszjunkt okozati gráfokat összekapcsolunk és így mégis csak egy egytörzsű ok-okozati fa keletkezik, esetleg több lépésben, ami már megint ellentmondás.
Megváltoztathatom a kiindulási modelt, hogy MINDENNEK OKA VAN, úgy hogy hozzáveszem azt hogy van egy kitűntetett ok, az ősok, ami önmagának oka. Ekkor viszont úgy bizonyítom isten létét, hogy előzetesen föltételezem, hogy létezik, ez tautológia.
B./folytatás/
Ha érne olyan sokat az egész(szerintem nem ér), akkor el lehetne töprengeni mi az a minimális tulajdonsághalmaz, ami leírja istent(az összes sarkalatos tulajdonság), és amiből egy tulajdonságot is elvéve már isten definiciójához túl szűk lenne.
Ha ez sikerülne, akkor vehetnénk egy tulajdonságot és ha azt az állítást, hogy isten bír azzal a tulajdonsággal, sikerülne cáfolni, akkor azt a tulajdonságot törölve az istent reprezentáló tulajdonsághalmazból a maradék tulajdonsághalmaz, valami, a definiált istennél kevesebbet jelképezne, már nem is egy virtigli istent reprezentálna, tehát bizonyított lenne, hogy virtigli isten nem létezik.
A blődli(köves) példában a kiragadott sarkalatos trulajdonság a „mindenható”, ezt viszont el kell hagynunk az istent jelképező kupacból, no de ami marad, az egy nem mindenható isten, hát milyen isten az ilyen? Az biztos, hogy nem egy virtigli isten!
Az én szakmám matematikus, azt gondolom, hogy a blődli(köves) kérdéshez hasonló módon teljesen egzaktul lehetne bizonyítani azt, hogy ha istennek azt a sarkalatos tulajdonságát tekintjük, hogy ő ősok(mindennek a legfőbb okozója) akkor is ellentmondáshoz jutunk, HA ABBÓL INDULUNK KI, HOGY MINDENNEK OKA VAN, akkor nem tudjuk bizonyítani, hogy van egyetlen ősok(mert mi az ősok oka?)de azt sem tudjuk bizonyítani, hogy nincs egyetlen ősok.
Ez az utóbbi, második, kérdés tűnik momentán nehéznek[Ha nincs egyetlen ősok akkor vagy egynél több van, vagy egy sem(ez olyan lehetne, hogy zárt ok-okozati lánc van] , tehát ha a világ ok-okozati láncait ábrázolnánk, akkor nem egy törzsű fa-gráfot kapnánk, hanem különálló(diszjunkt) fá(ka)t és/vagy különálló ciklus(oka)t (ami(k) zárt okozati lánchoz csatlakozó egy törzsű fa-gráf(ok)). Ebből kellene ellentmondást kicsikarni, szerintem lehet: a diszjunkt fák és ciklusok kvázi diszjunkt világok jelenségei, mindegyikhez fölveszünk egy okot(a model eleve az, hogy MINDENNEK OKA VAN, tehát annak is, hogy két okozati gráf miért diszjunkt, ezzel a trükkel diszjunkt okozati gráfokat összekapcsolunk és így mégis csak egy egytörzsű ok-okozati fa keletkezik, esetleg több lépésben, ami már megint ellentmondás.
Megváltoztathatom a kiindulási modelt, hogy MINDENNEK OKA VAN, úgy hogy hozzáveszem azt hogy van egy kitűntetett ok, az ősok, ami önmagának oka. Ekkor viszont úgy bizonyítom isten létét, hogy előzetesen föltételezem, hogy létezik, ez tautológia.
Az agnoszticizmus buta embereknek való világnézet lenne, akik gyávák is hozzá, hogy nyíltan vállalják valódi nézeteiket? Inkább elmossák egy szinte semmi értelmeset sem jelentő, vicces eredetű szóba. Hiszen: Mit nem lehet eldönteni??? Hasonlattal: Nem eldönthető, hogy Darth Vader, vagy Hófehérke…..
kGyuriq7dtkqr
2013.10.10 14:57:13
@vilagnezet.blog.hu:
Én bemásolok egy részt az angolnyelvű Wikipediából, ez csak szócikk kezdete, de már ez is meggyőz arról, hogy az agnosztikusok buta emberek állítás nem áll meg.
„Agnosticism is the view that the truth values of certain claims—especially claims about the existence or non-existence of any deity, as well as other religious and metaphysical claims—are unknown.[1][2][3] Agnosticism sometimes indicates doubt or a skeptical approach to questions; technically, agnosticism is a stance about the difference between belief and knowledge rather than about any specific claim or belief. In the popular sense, an agnostic is someone who neither believes nor disbelieves in the existence of a deity or deities, whereas a theist and an atheist believe and disbelieve, respectively.[2] Philosopher William L. Rowe states that in the strict sense, however, agnosticism is the view that humanity lacks the requisite knowledge or sufficient rational grounds to justify either belief: that there exists some deity, or that no deities exist.[2]
Thomas Henry Huxley, an English biologist, coined the word agnostic in 1869.[4] However, earlier thinkers and written works have promoted agnostic points of view. These thinkers include Sanjaya Belatthaputta, a 5th-century BCE Indian philosopher who expressed agnosticism about any afterlife,[5] Protagoras, a 5th-century BCE Greek philosopher who was agnostic about the gods,[6] and the Nasadiya Sukta in the Rig Veda which is agnostic about the origin of the universe.[7]
Since Huxley coined the term, many other thinkers have extensively written about agnosticism”
Én bemásolok egy részt az angolnyelvű Wikipediából, ez csak szócikk kezdete, de már ez is meggyőz arról, hogy az agnosztikusok buta emberek állítás nem áll meg.
„Agnosticism is the view that the truth values of certain claims—especially claims about the existence or non-existence of any deity, as well as other religious and metaphysical claims—are unknown.[1][2][3] Agnosticism sometimes indicates doubt or a skeptical approach to questions; technically, agnosticism is a stance about the difference between belief and knowledge rather than about any specific claim or belief. In the popular sense, an agnostic is someone who neither believes nor disbelieves in the existence of a deity or deities, whereas a theist and an atheist believe and disbelieve, respectively.[2] Philosopher William L. Rowe states that in the strict sense, however, agnosticism is the view that humanity lacks the requisite knowledge or sufficient rational grounds to justify either belief: that there exists some deity, or that no deities exist.[2]
Thomas Henry Huxley, an English biologist, coined the word agnostic in 1869.[4] However, earlier thinkers and written works have promoted agnostic points of view. These thinkers include Sanjaya Belatthaputta, a 5th-century BCE Indian philosopher who expressed agnosticism about any afterlife,[5] Protagoras, a 5th-century BCE Greek philosopher who was agnostic about the gods,[6] and the Nasadiya Sukta in the Rig Veda which is agnostic about the origin of the universe.[7]
Since Huxley coined the term, many other thinkers have extensively written about agnosticism”
kGyuriq7dtkqr
2013.10.10 15:51:18
@vilagnezet.blog.hu:
Tulajdonképpen amit imént bemásoltam, az a Wikipedia szóciikk kezdete, de érdekes lehet a folytatása is:
“Hindu philosophy[edit]
Main article: Sanjaya Belatthaputta
Throughout the history of Hinduism there has been a strong tradition of philosophic speculation and skepticism.[17][18]
The Rig Veda takes an agnostic view on the fundamental question of how the universe and the gods were created. Nasadiya Sukta (Creation Hymn) in the tenth chapter of the Rig Veda says:
Who really knows?
Who will here proclaim it?
Whence was it produced? Whence is this creation?
The gods came afterwards, with the creation of this universe.
Who then knows whence it has arisen?
Greek philosophy[edit]
Agnostic thought, in the form of skepticism, emerged as a formal philosophical position in ancient Greece. Its proponents included Protagoras, Pyrrho, Carneades, Sextus Empiricus and, to some degree, Socrates, who was a strong advocate for a skeptical approach to epistemology.[19] Such thinkers rejected the idea that certainty was possible.
Hume, Kant, and Kierkegaard[edit]
Many philosophers (following the examples of Aristotle, Anselm, Aquinas, and Descartes) presented arguments attempting to rationally prove the existence of God. The skeptical empiricism of David Hume, the antinomies of Immanuel Kant, and the existential philosophy of Søren Kierkegaard convinced many later philosophers to abandon these attempts, regarding it impossible to construct any unassailable proof for the existence or non-existence of God.[20]”
Azt hiszem, ép eszű egyén számára a hindu, a görög filozófia továbbá Hume, Kant és Kierkegaard legalább is nen megkerülhető instanciák.
Taklán még te sem állítanád, hog buta emberek.
De legközelebb írok neked saját érveket, érvelést, ha netán derogál a filozófia "nagyjaira" való hagyatkozás.
Tulajdonképpen amit imént bemásoltam, az a Wikipedia szóciikk kezdete, de érdekes lehet a folytatása is:
“Hindu philosophy[edit]
Main article: Sanjaya Belatthaputta
Throughout the history of Hinduism there has been a strong tradition of philosophic speculation and skepticism.[17][18]
The Rig Veda takes an agnostic view on the fundamental question of how the universe and the gods were created. Nasadiya Sukta (Creation Hymn) in the tenth chapter of the Rig Veda says:
Who really knows?
Who will here proclaim it?
Whence was it produced? Whence is this creation?
The gods came afterwards, with the creation of this universe.
Who then knows whence it has arisen?
Greek philosophy[edit]
Agnostic thought, in the form of skepticism, emerged as a formal philosophical position in ancient Greece. Its proponents included Protagoras, Pyrrho, Carneades, Sextus Empiricus and, to some degree, Socrates, who was a strong advocate for a skeptical approach to epistemology.[19] Such thinkers rejected the idea that certainty was possible.
Hume, Kant, and Kierkegaard[edit]
Many philosophers (following the examples of Aristotle, Anselm, Aquinas, and Descartes) presented arguments attempting to rationally prove the existence of God. The skeptical empiricism of David Hume, the antinomies of Immanuel Kant, and the existential philosophy of Søren Kierkegaard convinced many later philosophers to abandon these attempts, regarding it impossible to construct any unassailable proof for the existence or non-existence of God.[20]”
Azt hiszem, ép eszű egyén számára a hindu, a görög filozófia továbbá Hume, Kant és Kierkegaard legalább is nen megkerülhető instanciák.
Taklán még te sem állítanád, hog buta emberek.
De legközelebb írok neked saját érveket, érvelést, ha netán derogál a filozófia "nagyjaira" való hagyatkozás.
Egy csecsemő rituális vallási keretek közti megcsonkítása, vagy 'lelkének eladása' ami számos pszichés és egészségügyi kockázattal is jár, nem a vallásszabadság része, sőt az ellenkezője. Ez inkább VALLÁSTERROR.
Magyarországi viszonyok közt hasznos, vagy inkább káros az egészségre a későbbiekben, a…..
kGyuriq7dtkqr
2013.10.09 16:08:42
@vilagnezet.blog.hu:
SZERÉNYSÉG! - mondom.
Úgy tűnik, neked volna miért szerénynek lenned, de nem nagyon van mire!
SZERÉNYSÉG! - mondom.
Úgy tűnik, neked volna miért szerénynek lenned, de nem nagyon van mire!
Kopátsy Sándor PP 2010-08-09 ESKÜSZEGŐK Tegnap azon botránkoztam, hogy a…..
kGyuriq7dtkqr
2010.09.07 21:05:36
Az első könyv címe szimbólumértékű szeretne lenni: a szerző a szovjetek által épített ideiglenes hídon tér vissza Felső-Magyarországról 1945-ben, s a déli hídfőben szovjet katonák segítenek neki feltolni a családi szekeret a folyóparti meredélyen. Lehet így gondolkodni…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
De azért elolvastam, ezt találtam:
ISTEN EGYES EMBEREK ÉS EMBERCSOPORTOK TUDATÁBAN ÉS TUDATTALANJÁBAN LÉVŐ SPECIÁLIS ÉRZÉSFORMA, ÉRZELEMTÍPUS, AMIVEL A VILÁG ÉS AZ ÉLET KELETKEZÉSÉT, FELÉPÍTÉSÉT, MŰKÖDÉSÉT PRÓBÁLJÁK MEG ELKÉPZELTEN ÉS LOGIKÁTLANUL MAGYARÁZNI, ILLETVE ÉLETHELYZETEIKRE KERESNEK MEGOLDÁST ÁLTALA.
LÉTEZIK EZ EZ EMBERI ÉRZÉS? LÉTEZIK. TEHÁT ISTEN LÉTE TUDOMÁNYOS TÉNY.
(AKÁRCSAK BÁRMELYIK PSZICHOLÓGIAI FÓBIA, VAGY KÉNYSZERKÉPZET
Ő lenne a beteg?
Vicc: Ez lenne a te általános isten-definiciód?
És mit kell vele csinálni? Cáfolni?
Nem tudom cáfolni, mert egyetértek vele lényegében.
Bár stiláris változtatást javasolnék, ha már az általánosságot és a tudományosságot tűzöd ki célnak, az „érzésforma” „érzelemtípus” meglehetősen úgy hangzik mint ha egy komolykodó kisiskolás igyekezne, túl lírai, mit szólnál „agyszöveti funkciókon alapuló mentális és pszichológiai konstrukcióhoz(pláne „neurális alapú pszichológiai funkcióhoz”)?
Aztán én nem tenném be, hogy „elképzelten és logikátlanul magyarázni”, ez ugyanis a te kritikád, amikor az emberek megpróbálkoznak vele, akkor még azt hiszik(sokan ki is tartanak mellette ha törik- ha szakad), hogy az általuk alkalmazott pszichés konstrukció adekvát magyarázatot ad nekik az őket körülvevő világra, ezért én azt javasolnám az első bekezdésre, hogy
ISTEN EGYES EMBEREK ÉS EMBERCSOPORTOK TUDATÁBAN ÉS TUDATTALANJÁBAN NEURÁLIS ALAPON LÉTRE JÖVŐ SPECIÁLIS PSZICHOLÓGIAI FUNKCIÓ, AMIVEL A VILÁG ÉS AZ ÉLET KELETKEZÉSÉT, FELÉPÍTÉSÉT, MŰKÖDÉSÉT PRÓBÁLJÁK MEG MAGYARÁZNI, ILLETVE ÉLETHELYZETEIKRE KERESNEK MEGOLDÁST ÁLTALA. NEM TÖRŐDVE AZZAL, HOGY A HASZNÁLT VILÁGMAGYARÁZAT ADEKVÁT VAGY SEM
Még azt is fontosnak tartanám, hogy:
SOKAN A KÉPZE(LE)TÜKBEN MEGALKOTOTT ENTITÁSSAL SZEMÉLYES KONTAKTUST FÖLTÉTELEZNEK, MELYNEK SORÁN IGYEKEZNEK ÉLETÜKET EGY KÉPZETÜKKEL ASSZOCIÁLHATÓ ESZMERENDSZER ORIENTÁCIÓJA SZERINT VEZETNI .
Mellesleg most hirtelen nem tudok utána nézni, de azt hiszem az általad említett jelenséget objektivációnak nevezik
(hogy ugyanis az emberi, esetleg társadalmi szubkjektum pszichés funkciói objektív, kvázi materiális létezőként jelennek meg
Ilyen értelemben pl. a nyelv, a művészet fogalmai is objektív kategóriákként vizsgálhatók.
[Mellesleg tartozom egy vallomással, nem vagyok otthon a "traceback" használatában.]