Regisztráció Blogot indítok
Adatok
SirMook

14 bejegyzést írt és 74 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ahhoz, hogy lássunk, fotoreceptor sejtekre van szükségünk. A retinában ezek a sejtek azok, amelyek átalakítják a fény által hordozott információt az idegsejtek számára is érthető jelekké. Döbbenetes módon azonban a fotoreceptor sejtek hiánya miatt vak egerek és emberek,…..
SirMook 2011.08.08 21:25:13
Roland16: (elore is elnezest kerek az ekezetek hianyaert!) a "kulonobozo szinre erzekeny" fotoreceptor sejtek elnevezes valojaban azt takarja, hogy a fotoreceptor sejtek kulonbozo mertekben erzekenyek a kulonbozo hullamhosszusagu (= energiaju) fotonokra. Ez nem azt jelenti, hogy a "zold csap" nem reagal a piros vagy kek fenyre, mindossze annyit, hogy a fenyerzekenysegenek maximuma a zold tartomanyba esik. Magyarul zold fenybol kevesebb kell ugyanakkora fenyvalasz kivaltasara ebben a csap tipusban, mint pirosbol vagy kekbol.

Palcikabol azonban csak egy fajtaval rendelkezunk (ellentetben a csapokkal, amikbol 3 fajta is van a szemunkben), ez az oka annak hogy a szurkuleti latasunk "fekete-feher". Ha meg tudod valaminek allapitani a szinet, az altalaban azt jelenti, hogy eleg feny van ahhoz hogy a csapjaidat is tudd hasznalni es ez egyben azt is jelenti, hogy nem a szurkuleti (ejjel-) latasodat hasznalod eppen. Az egyetlen kivetel, ha a feny ami megvilagitja a dolgokat monokromatikus (csak egy szuk hullamhossztartomanyban esik) - ebben az esetben mindegy mennyi monokromatikus feny van, csak azt tudod megallapitani ilyenkor hogy jeee, ilyen es ilyen szinu a lampa, de barmire ranezel, az csak a szurke egy arnyalatanak fog tunni. Hozzateszem, ezt egy piros villanykortevel nem tudod megcsinalni, mert meg az is eleg szeles tartomanyban ad le fenyt, hogy nagyjabol be tudd loni a szineket.

Most vissza a kerdesedhez, mi teszi igazabol kulonbozove a kulonbozo fotoreceptor sejteket?
Ami a kulonbozo hullamhossz tartomanyba eso erzekenyseget illeti, ezert kizarolag a fenyerzekeny pigmentjuk a felelos az emlosokben (a madarak mikroszkopikus kis szines olajcseppeket is hasznalnak szinszurokent a csapjaikban). A rodopszin molekula az ami elnyeli a fenyt a palcikakban, ami igazabol all egy A-vitaminbol atalakitott kisebb molekulabol (ugy hivjak 11-cis-retinal) es az azt korbevevo es hozza kepest hatalmas feherjebol. A feherje (opszinnak hivjak) onmagaban szintelen, a 11-cis-retinal pedig oldatban UV fenyt nyel el. Amikor viszont bekotodik a feherjebe, a feherje kicsit "megzavarja" (vegyeszektol kulon elnezest a pongyola foglamazasert…) a kis 11-cis-retinal elekronfelhojet amitol annak megvaltozik az elnyelesi spektruma, megpedig ugy, hogy a maximalis fenyelnyeles atkerul az UV-bol a zold tartomanyba. Ezert is bibor szinu a latobibor (ami a rodopszin regies neve). A csapokban is van a rodopszinnak megfelelo, de kicsit eltero feherje, amit csap opszinoknak neveznek. Haromfele ilyen opszin van, (ezert is van nekunk haromfele csapunk). Ez a harom kulonbozo feherje kulonbozo mertekben csusztatja el a fenyelnyelesi maximumat a 11-cis-retinalnak: az amelyik a legkevesbe csusztatja el, a kek-ben legerzekenyebb csapot fog adni, van egy (rodopszinhoz nagyon hasonlo, de nem pontosan ugyanaz) zoldben es van egy piros tartomanyban erzekeny verzio.
Azt meg hozza kell tegyem, hogy nem mindig tisztan szegregalodnak a kulnobozo opszinok a csapokban, letezik olyan retina (ragcsalokban eleg sok esetben!) amiben "kevert" csapok vannak, vagyis olyan csap amiben van ilyen opszin is meg olyan opszin es, es ezaltal az ilyen csapok erzekenysegi spektruma kevert kepet mutat.
SirMook 2011.08.08 21:44:52
@roland16: megneztem az elso videot a sorozatbol (ami a fotoreceptor sejtekrol szol), nagyon kellemes kis bevezeto az angolul tudoknak! Termeszetesen ilyen rovid ido alatt nem lehet tulsagosan belemenni a dolgokba, igy meglehetosen leegyszerusitett kepet ad arrol, hogyan mukodnek a fotoreceptor sejtek. Minden stimmel ami a videoban van, de minden egy komoly kiegeszitessel egyutt stimmel csak :D. A csapok es palcikak kozott oriasi kulonbsegek vannak mind morfologiai (=ahogy kinez), mind mukodesbeli szinten es mindezek mogott termeszetesen molekularis szintu kulonbsegek vannak (hasonlo, de azert nem teljesen azonos molekulak vegzik el bennuk a hasonlo folyamatokat). Valoban "night vision"-ra csak a palcikak alkalmasak, viszont a"daylight" vagyis nappali latasban nem igazan hasznaljuk a palcikainkat. Ez azert is erdekes, mert palikabol kb 25-szor annyink van mint csapbol, vagyis ha egy fotoreceptor sejtet tekintunk egy "pixelnek" a retinankban, akkor azt kell mondanunk, hogy az ejjeli illetve szurkuleti eletlen (probalj meg csillagfenynel olvasni...) es fekete-feher latashoz kb szazmillionyi "pixelt" hasznalunk fel, mig a nappali eles latashoz csak 3-4 milliot. A trukk itt abban van, hogy a szazmillionyi "pixel"-bol jovo jel meg a szemunkben osszeadodik sokkal sokkal kevesebb, de cserebe erosebb jelle. Ez gyakorlatilag a retina "huzalozasanak" koszonheto jelenseg es fontos resze van abban hogy kepesek vagyunk latni valamit meg egesz sotetben is. Amirol a fentebbi valaszomban nem irtam, hogy a palcikak abban (is) kulonboznek a csapoktol, hogy a fototranszdukcios kaszkadjukban (ami a videon egy darab nyil volt az opszin es a csatorna kozott - na ez valojaban egy sok-lepeses kaszkad reakcio) az erosites merteke sokszorosa a csapokenak. Ezert tulsagosan erzekenyek ahhoz, hogy nappal hasznaljuk oket, de cserebe eleg erzekenyek ahhoz, hogy a hold fenyeben mar kenyelmesen el tudjunk navigalni es ne essunk at minden bokron. Az emberi palcikak egyenkent annyira erzekenyek, hogy egyetlen feny kvantum (ennel kevesebb feny nincs) elnyelesere is mar merheto elektromos potencial valtozassal reagalnak.
Érezve alkotmányozási kísérletének legitimációs problémáit, a kormány úgy próbálja letudni a társadalmi részvételt, hogy postázott egy 12 pontos, ikszelgetős kérdőívet, amely őt jogilag nem kötelezi semmire. A hazája sorsáért felelős állampolgár ikszelgetéssel…..
SirMook 2011.03.01 23:15:07
A népszavazásnak akkor van értelme, ha általános jellegű és később mégis mindenkit érintő kérdésről van szó. Az alkotmány pontosan egy ilyen dolog és ha legitimalni akarja valaki az ország alaptörvényét akkor azt elég általánosan és egyszerűen megfogalmazva kell megírni, hogy "Jancsi néni a nyolcadikról" is megértse aztán szavazhasson arról, hogy tetszik-e vagy sem. Az adók is érintenek mindenkit (majdnem), de azok a mindennapi "működtetéssel" kapcsolatos nagyon konkrét dolgok közé tartoznak. Ezért nem értettem egyett azzal, hogy szavazni kellett a vizitdíjról. A választott vezetőink (összes parlamenti képviselő és más választott tisztségviselők) felelnek a mindennapi "működés" vezényléséért és azért is, hogy megfelelő alaptörvényt tegyenek le a "nép elé" megvitatásra. Ha olyan alaptörvényt akar valaki létrehozni, amit aztán nem igazán lehet toldozni-foldozni, javítgatni, stb, akkor azt úgy is kell megírni. Aztán javítgatni és vitázni róla akár évekig - ha tényleg alaptörvénynek szánják és nem simán a következő pár évre, valamiféle legitimáció forrásának.
Kyanzes hozzászólása a legteljesebb mértékben demokráciaellenes szemléletet tükrözi. A demokrácia lényege, hogy a folyó ügyekben demokratikusan választott emberek döntsenek, alapkérdésekben pedig a nép megtarthassa a választási jogát. Vannak olyan kérdések amiket igenis a többségnek kell eldöntenie és amelyekhez nem kell sokkal több mint a magyarul írni-olvasni tudás. Mit tekintünk Magyarországnak, hol vannak a határai? Milyen legyen Magyarország államformája? Legyen-e demokrácia? Mik legyenek azok az alapjogok amik minden állampolgárt alanyi jogon megilletnek? Mi kelljen ahhoz, hogy valaki állampolgár lehessen? Némelyik kérdés nem olyan egyszerű mint amilyennek tűnik. Ha az alkotmányt úgy írják meg, hogy az érthetetlen lesz a többség számára az nekem elégséges indok lenne arra, hogy elvessem. Engem nem érdekel, hogy melyik párt, a Fidesz, a Jobbik, az MSZP, LMP vagy akármilyen kombinációja ezen pártoknak hozza össze az új alkotmány tervezetét feltéve, hogy az egy „munkaanyagnak“ tekintendő dolog amin azután lehet még dolgozni és mondjuk 3-5 év múlva a „köz“ elé vinni népszavazásra. A fontos az, hogy nem szabad hagyni egyetlen pártot sem (legyen az jobb vagy baloldali) egyedül „összedobni valamit gyorsan“. Ez az alkotmány és az alkotmányos demokrácia megcsúfolása lenne.
Nem akartam ilyesmikről irni, de eljutottam arra a pontra amikor már nem fordultam le székemről a nevetéstől. Vissza kellett tartanom magam, hogy ne óbégassak a fejemet fogva, amikor az ősbaktériumok DNS-ében rejlő kód gyógyító erejéről olvastam. Aztán rádöbbentem, hogy a jól…..
SirMook 2008.11.27 06:33:16
Kedves Kántor László,

Először is újra (talán harmadszor?) leirom, hogy nem a termékeiket kritizáltam. Nina (vagy Nona?) Kuchináról egy furcsálló megjegyzést tettem, miszerint nem illett bele a képbe, hogy nem találom a tudományos publikációit. Ezek nélkül a kutatót nem tartják igazi kutatónak tudományos berkekben. A doktori cim eléréshez egyebek mellett általában két nemzetközi, általában angol nyelven irt publikációt kell minimum felmutatni és ezeket a publikációkat - amennyiben léteznek - nagyon könnyű megtalálni az ebből a célból létrehozott adatbázisokban.

Az egyes országok tudományos akadémiái közös jellemzője, hogy meglehetősen kevés tagjuk van, nagyon nehéz bejutni és a tagság ezért nagy megtiszteltetés és a kutató életművének a többi kutató általi elismerését jelenti.

Irtam részben ilyesmikről egy bejegyzést korábban "Tudomány belülről" cimmel, ha érdekli, ajánlom figyelmébe.

A kritikám alapvetően a honlapjukon található DNS-el, ősbaktériumokkal, élethosszal, élet-keletkezéssel stb kapcsolatos állitásokat érintette. Az elképzelésem szerinti legegyszerűbb és legjobb reakció az lett volna, ha megkér valakit akiben megbizik, hogy ellenőrizze az állitásaimat a honlapjukon található hibákról. Miután kiderül, hogy azok valóban hibák, kijavitanák, és itt hozzászólásként köszönetet mondanának az akciospotencial.blog szerzőinek amiért kritikájukkal hozzájárultak honlapjuk szinvonalának emeléséhez. Egyben felhivnák a figyelmet a termékeik kiváló tulajdonságaira, egy kis pozitiv reklámot csinálva maguknak. Szép, tiszta megoldás, mindenki happy és a köznép is okosodott. Pár szőrösebb szivű hozzászóló talán cöccögne még egy kicsit, hogy azért deciki volt ilyeneket kitenni a netre meg ki is az a Nona Kuchina stb.. ezzel egyött is mindez sokkal sokkal kevesebbet ártott volna a cégüknek mint azok a kommentek amelyeket drnéni és ön alkotott.

Amikor valaki segitséget kért itt tőlünk, kiraktam ide az akciosra az email cimemet. Az ön kérése a nevünk és telefonszámunk felfedésére viszont olyan mint amikor a gyerekek cukkolják egymást hülye dolgokra azzal, hogy úgyse meri megtenni... "gyáva vagy, nyuszi vagy" stb. De mégis mi történne, ha megadnánk amit kér? Elkezdene talán hinni nekünk? Ettől hirtelen fogna egy biológust, hogy nézze már meg a honlapon állitottakat? Frászt. Az információ csak további személyeskedés alapját képezné. Ahhoz hogy bepereljen (De miért is? Én biróság előtt is vállalom, és be tudom bizonyitani: amit hülyeségnek tituláltam a honlapjukon, az valóban az is.) nincs szüksége ezekre az adatokra, ha feljelentést tesz a rendőrségen, bizonyára boldogan megkeresnek minket. Munkát ajánl? Az jó, nagyon jó, de én nem tudom elfogadni, mert már van egy nagyon jó (ha kicsit sok is) munkám. Szerintem kezdje kisebb lépésekben. Kérjen fel valakit akiben megbizik (ezek nyilván nem mi vagyunk), és akinek biológus diplomája van, hogy nézze át a honlapjukat és azokat az állitásokat amiket kifogásoltam, amikről én azt állitom, hogy egetverő hülyeség.

Természetesen a "köznépnek", vagyis azoknak aki nem tudják mik az ősbaktériumok, mi a DNS, stb a honlapjukon közölt javitott információ talán pont ugyanolyan jó lesz mint a jelenlegi, de lenne egy nagy különbség: kevesebb sötétség a fejekben. Ezért irtam, hogy irnék egy bejegyzést arról, ha ezt megcsinálnák, mert alapvetően ez itt a mi célunk, a "nép okitása".

Nincs értelme megkérdőjeleznie a hozzáértésünket, az akciospotencial léte és minősége elég bizonyiték, hogy megütjük egy kezdő egyetemista tudásszintjét. Nincs értelme személyesen támadnia, lesajnálnia, összeahonlitania a diplomáinkat - egyáltalán nincs értelme azon vitatkozni hogy ki kicsoda, mit tud, mit ért el az életében, miben hisz, milyen tiszták vagy tisztátlanok a szándékai. Nincs értelme szócsatázni, megpróbálni túllicitálni, megpróbálni meggyőzni, agresszivitással megfélemliteni, "földbe döngölni", mert mindegy ki állitja és mit állit, ha középiskolai és elsős egyetemista tankönyvi tudással megy szembe.

Boldog Hálaadást! :)
SirMook 2011.01.31 18:10:04
Koszonom a gratulaciokat, jokivansagokat :)

Dworkyll, :D

Zsolesz14, a tobbiek neveben nem beszelhetek, en alapvetoen azert "szoktam le" az irasrol, mert nagyon sok energiat es idot elvont ami most, hat... igazabol nincs sok. Mindket kritikus szemelyesen erintettnek tunt es a megfelelo kepzettseg hijjan (ami nem baj) kenytelenek voltak ugy tamadni ahogy birtak (ami szinten nem baj), illetve meggyozni az ide tevedo olvasokat, hogy az amit arulnak az bizony igenis bizonyitott, "tudomanyos", stb stb (ami baj). Sajnos ezzel legalabb egy, de inkabb ket bejegyzesre is elegendo energiat/idot elvontak tolunk.

doktrina, ez az "uj medicina" az ugynevezett "German New Medicine"? Koszi, hogy emlitetted, mert erdekes eset es en eddig nem is hallottam rola.

Kuruzslokrol azonban nem szeretnek irni es amennyire meg tudom allapitani o bizony az (meg ha hisz is abban amit csinal). Raadasul ez egy neonaci es akkora targyi tevedeseken alapul az egesz elmelete, hogy jaj. Pl. szerinte nincsenek is virusok, mert meg senki sem latott olyat. Hat… de igen. Elektronmikroszkop kell ugyan hozza, hogy megnezze oket az ember (leven kisebbek annal is mint amit egy sima fenymikroszkop meg tud mutatni), de azt mar megtettek, meghozza jo sokan. Gondolom az elektronmikroszkopos kepeket is zsido osszeeskuvesnek gondolja, esetleg a fizikat is ami az elektronmikroszkopok mukodesenek alapjat kepezi is ures es fondorlatos kitalacionak gondolja. Az elmeletenek tobb alapveto feltetelezese (pl hogy immunrendszer nem letezik; a bakteriumok, gombak es egyeb eloskodok valojaban a gyogyulast szolgalo szimbionta-szerusegek) tobb-ezerszeresen utkoznek kutatok es orvosok szaz ezreinek mindennapi tapasztalataiba. Az ilyen figurak nem erdemelnek tobbet szerintem annal a tizenot percnel amit a honlapjuk gyors atfutasaval tolt az ember (+ hogy ezt leirtam).
A modern orvostudomany eleg sok betegseggel nem tud mit kezdeni, vagy keveset tud kezdeni, vagy tul sokba kerul es gyakorlatilag elerhetetlen a kezeles sok embernek. Nincs semmi kulonos abban, ha az emberek emiatt alternativ gyogymodokban keresik a valaszt es azt nem is tartom rossz dolognak. Az "uj medicina" azonban azon alapul, hogy elhiteti az emberrel, hogy a modern orvostudomany tevedeseken es fondorlatos osszeeskuvesen alapul es ezaltal "negativ placebo"-kent ellene dolgozik a normalis orvosi tevekenysegnek. Termeszetesen a modern gyogyszerek es operaciok nem igenylik, hogy az emberek higyjenek bennuk, hiszen azt hogy "mukodnek" pontosan ugy kell bizonyitani, hogy a placebo hatast kizarva is mukodnek, azonban direkt ellene dolgozni annak amirol lehet tudni, hogy altalaban mukodik es jol mukodik, ahhoz meglehetosen elvetemultnek vagy orultnek, esetleg mindkettonek kell lenni.

Hogy erdemes-e irni? Azt hiszem illetve remelem, hogy igen :)
Halálról és öregedésről. Ez talán az egyik legalapvetőbb kérdés ami az embereket foglalkoztatja és amelyre egyéni tapasztalat, hit és iskolai tanulmányok függvényében nagyon különböző válaszokat adunk illetve fogadunk el. Kezdjük talán a legelején: amiről most írok, az…..
SirMook 2009.07.21 23:43:46
Molez, olvassa :)
Teljesen igazad van abban, hogy az oregedesi folyamatok kozul az egyik legfontosabbnak tartott a szabad gyokok keletkezese (es az azok altal okozott karok) es ebben az oxigennek elsodleges szerepe van. A szabad gyokok tobbfelek es sokfelekeppen keletkezhetnek, de az egyik legfontosabb csoporthoz pontosan oxigen kell es az, hogy a sejtjeink ezt az oxigent hasznaljak amikor szerves anyagokat egetnek el - ebbol nyerik egyebkent a legtobb energiat. A sejtek kis mennyisegu energiat tudnak letrehozni oxigen nelkul is (pl glikolizis...) de ez nem eleg ahhoz hogy eljunk. Termeszetesen tobb vedekezomehanizmussal is fel vannak szerelve a sejtek a szabad gyokok semlegesitesere illetve tobb olyan anyag is van, mint pl az E- es a C-vitamin, amiket fel tudunk hasznalni a szabad gyokok "lefogasara". Jogos a felvetes, hogy minel tobb az oxigen, annal gyorsabban oregedunk... de ez onmagaban valoszinuleg nem igaz. Ugyanis ha a sejtek nem hasnzaljak fel "egetesre" az oxigent, vagyis az oxigen fogyasztast nem noveljuk, akkor nem novekszik a keletkezett szabad gyokok mennyisege sem, amit semlegesiteni kell. Ugyanakkor ha a sejt tobb oxigent hasznal fel, azzal potencialisan tobb energiaja lesz arra is hogy kivedje a plussz szabad gyokoket - felteve, hogy rendelkezesre allnak a megfelelo alapanyagok. Azok az emberek akik nehez fizikai munkaban "elhasznalodtak" 35 eves korukra, valoszinuleg (ezt most feltelezem) nem adtak le tobb energiat eletukben es nem hasznaltak fel tobb oxigent mint pl egy elsportolo ugyanennyi idos koraban. A kulonbseg valoszinuleg abban lehet, hogy a sportolo bekente magat naptejjel amikor a szbadban edzett, mig a "munkasember" nem. A sportolo egy csomo vitaminos vizet, zoldseget - egyszoval egeszseges - etelt fogyasztott es vigyazott arra mit eszik, mig a "munkasember" azt evett amit tudott, emellett jo esellyel cigizett es leguritott jopar felest. Szoval onmagaban az izmok hasznalata nem hiszem hogy olyan jelentosen oregitene minket, bar igazabol errol meg nem olvastam semmi rendes tanulmanyt. Amit olvastam es ehhez kapcsolodik, az a masik iranybol kozeliti meg a kerdest es egy eleg hires cikk amit sok hasonlo kovetett. A lenyege, hogy a legkulonbozobb allatokat olyan egeszseges (minden szukseges asvanyt, vitamint es esszencialis anyagot megfelelo mennyisegben tartalmazo) dietan tartottak aminek az egyik csoportban csokkentettek az energiatartalmat a masikban pedig nem. Az eheztetett egyedek atlagosan 30%-al eltek tovabb mint azok amik normalisan ehettek.
Az mar egy masik kerdes, hogy erdemes-e igy elni? :D
Az izmok hanyagolasat illetoen viszont szerintem azok akik elkerulik a testmozgast es teljesen eltunyulnak, valoszinuleg sokkal hamarabb meghalnak mellekhatasaitol (diabetesz, sziv es errendszeri megbetegedesek stb) minthogy elvezhessek a "megtakaritott szabad gyokok" pozitiv hatasat.
SirMook 2010.05.21 04:57:02
binary11: szerintem nem ura az ember a Foldnek, de ha jol sejtem ezzel igazabol arra utaltal, hogy ugy viselkedunk mint akiknek jar minden amit a Fold bolygo adhat. Az az igazsag, hogy minden eloleny igy viselkedik, max nem gondol ebbe bele. Minden eloleny egy csapas az okoszisztemanak amiben van, ha tulszaparodik es "tulhasznalja" a kornyezete eroforrasait. A tobbi eloleny azonban nem kepes "tuljarni" az anyatermeszet onszabalyozo mechanizmusainak eszen. Az embernek eddig sikerult.
Szerintem azzal nem lenne semmi gond, ha az emberek 160 vagy akar 1600 evet elhetnenek. Csak akkor az elet meghosszabbodasaval aranyosan ritkabban kellene szaporodni, igy a populacio szintje fenntarthato maradna. A 80 ev atlageletkor egyebkent olyan ket-haromszorosan tul van a normalis "biologialiag" meghatorozott eletkoron. Ezt ket dolog alapjan mondom: 1.) a nok addig "produktivak" amig el nem erik menopauzat, az pedig sokkal korabban tortenik meg mint 80 ev. Ezutan az idoszak utan mar a genjeiket nem tudjak kozvetlenul tovabbadni elvben (valojaban persze mivel csoportban elo lenyekrol beszelunk, ezert a tulelesukkel segithetik a leszarmazottak tuleleset es tovabb szaporodasat); a ferfiak pedig bar nagyjabol addig termelnek spermiumokat ameddig elnek, a gyakorlatban egyre tobb genetikai hibat kuldenek tovabb (lasd Huntington chorea) 2.) ha megnezed mennyi ideig eltek a gyakorlatban az emberek a jelenlegi civilizaciot megelozoen (a csontok alapjan), akkor a negyven evet megelt emberek eleg ritkanak szamitottak.

noname.blogger: egyetertek...
A molekuláris biológia egyik új nagy felfedezése, hogy felismertük a génszabályozás egy új módját. Erre alapozva el tudjuk nyomni a kiválasztott gének termékeinek keletkezését így elvben lehetséges a a HIV vírus genomjának a megtámadása a megfertőzött sejteken belül. Az új…..
SirMook 2008.03.25 04:15:44
Ariel, örülök hogy tetszett :)
A kép eredetiét innét vettem:
www.mpg.de/english/illustrationsDocumentation/documentation/pressReleases/2005/pressRelease20050413/index.html
A képaláírás szerint egér agyból van, de nincs megmondva a régió. Ez egy GFP-s transzgén egér (a GFP, vagyis zöld fluoreszcens protein specifikusan a mikroglia sejtekben termelődik). A patkány hippokampusz régióban (ahol én láttam ilyeneket) is nagyon hasonló a kinézetük - merthogy szintén aktiváltak (az agy szeletelése a szeletekben a mikroglia aktivacióját okozza ami látványos alakbeli változást jelent). Érdemes megnézni a linket, van ott még ennél sokkal érdekesebb felvétel is, aminek azonban a poszthoz nem volt sok köze így inkább csak reménykedtem, hogy valaki feltesz egy ilyen kérdést. Köszönöm :)

Egy plussz információ: a mikroglia neve rendkívül félrevezető, mivel köze sincs a glia sejtvonalhoz. Leegyszerűsítve a dolgot ez egy olyan mieloid sejt ami a vérből bement az agyba és ott letelepedett. Mind származás mind funkció szempontjából tehét leginkább a makrofágok állnak közel hozzá és nem a glia sejtek.
SirMook 2009.11.04 01:28:46
dokzo, mindenfele masolas valamekkora hibaval mukodik, belerertve a "sima" DNS-rol DNS-re masolast is amikor a sejtjeink osztodnak vagy amikor az ivarsejtjeink kepzodnek. A reverz transzkriptaz masolasi pontossaga (ezt fidelitasnak hivjak) valahol 10000-40000 kozott van bar pontos szamot nem tudok. Ez azt jelenti hogy atlagosan egyetlen hibat vet minden 10-40ezer lemasolt nukleotid utan. A DNS polimerazok, vagyis azok az enzimkomplexek amik DNS-rol keszitenek DNS masolatot millios-szazmillios ertekekkel rendelkeznek, vagyis legalabb szazszor-ezerszer pontosabbak. Errol van egy jo kis cikk ami ingyen letoltheto (angolul es szaknyelven van): www.jbc.org/content/279/17/16895.full.
A HIV egy eleg nagy virus, kb 120 nm atmeroju (igy is sokkal kisebb mint egy sejt, de sokszor nagyobb egy atlag virusnal, ha lehet ilyet mondani). Az extra meret a sok feherjebol adodik, nem a genom meretebol, ami kicsit kevesebb mint 10ezer bazisbol all (ha jol tudom, 9749 bazis). Ez azt jelenti, hogy majdnem minden (vagy minden negyedik) masolat ami a virusbol keszul egy nukleotid valtoztast hordoz az eredetihez kepest. A feherjek azonban amik az elkeszult uj virusban vannak es amik a "munkat vegzik (sejtbe jutas, masolas stb) azok meg az elozo verzio alapjan keszultek.
Azert nem valik mukodeskeptelenne, mert a nem mukodo variansok egyszeruen kiszelektalodnak es egyetlen virus nagyon nagyon nagyon sok masikat hoz letre. A kb mukodo, a jol es a szuperul mukodo variansok pedig egyforman "tovabbjutnak".
A fantomfájdalmat olyan testrészekben érzi az ember amik már nincsenek is meg. Ez leggyakrabban az amputált, tehát már nem létező kézben, vagy lábban érzett erős fájdalmat jelenti. A fő probléma ezzel a fajta fájdalommal, hogy gyakran a legerősebb fájdalomcsillapitókkal sem lehet…..
Az emberi és általában az emlős szem retinája "fordított", vagyis a fénynek először át kell hatolnia a retina összes rétegén, hogy eljusson a fényt elsődlegesen érzékelő fotoreceptor sejtjekhez. Ezután az információ visszafele (a fény felé) haladva jut el a retina…..
Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy valamennyi idegrendszeri formáció közül messze a szinapszis a legnépszerűbb mind a tudományos, mind a hétköznapi életben. Nem véletlenül. Jellegzetes, könnyen felismerhető formája és látványos összetettsége folytán szinte…..
SirMook 2008.04.07 18:36:48
A GABA egy nagyon egyszeru molekula. Van benne egy amino es egy karboxil csoport es a kettejuk kozott egy nagyon rovid szenlanc. A nev maga a kemiai nev roviditese ami: Gamma-Amino Butyric Acid, ami magyarul gamma-aminovajsav.
A magyar vikin van rola egy nagyon rovid leiras es egy kep a szerkezeti kepletrol:
hu.wikipedia.org/wiki/Gamma-amino-vajsav

Ez egy tenyleg egyszeru molekula - a glutamathoz es jo sok mas hirvivo anyaghoz hasonloan. A kozismert ATP, ami a sejt energetikai "valtopenze" a sejten kivul mar hirvivo molekulakent funkcional. Ez talan furcsanak tunhet, de az elovilagban legaltanosabban elterjedt hirvivo molekulak eleg egyszeruek es a sejtek belsejeben mas funkciokat toltenek be. Kivetelek persze vannak e tekintetben is :)

Amikor a kedvenc temamrol a retinarol beszelek, nalam is elofordul gyakran, hogy csak siman "fotoreceptorokat" emlegetek. Nagyon fontos dolog elkuloniteni a sejteket, amelyek a szervezet szamara gyujtenek informaciot (receptor sejtek) es a legkulonbozobb sejtek felszinen (vagy akar bennuk!) talahato receptor molekulakat. MINDEN sejt nagyon sok es sokfele receptor molekulaval rendelkezik. Viszont az egyes sejtek erosen kulonboznek abban, hogy ok az adott pillanatban milyen receptormolekula-keszlettel rendelkeznek. Az idegsejtek mindig "fel vannak szerelve" egy csomo olyan receptor molekulaval, amikkel az ingeruletatvivo molekulakat, avagy neurotranszmittereket erzekelhetik.
Amikor annak idején elmeséltem nagyanyámnak, hogy nemsokára megjelenik az első cikkem (amiben társszerző voltam), megkérdezte, hogy mennyit kapok érte? Először értetlenül néztem, aztán leesett - bár nagyanyám nálam sokkal sokkal műveltebb ember - nem tudta, hogy a tudományos…..
Amint a férfi egy étteremben ülve szájához emeli az első falat drága csemegét, szeme előtt leperegnek élete fontos pillanatai. Hamm... a hal egész finom, s bár íz szempontjából van azért jobb halétel is a kínálatban, ő mégis ezt választotta. Mert belehalhat - Fugut eszik.…..
Nem, ez nem egy újabb alacsony költségvetésű sci-fi film alapötlete, istent játszó őrült tudósokkal. Ezt az "őrületet" az anyatermészet mindenféle emberi beavatkozás nélkül, a saját szakállára vitte véghez és nem először! A Science 2007 szeptemberi számában, egy…..
SirMook 2007.10.28 16:59:35
Feleségem figyelmeztetett, hogy ez a bejegyzésem a nem-természettudományos végzettségű emberek számára túl nehéz szöveg lehet - így egy megjegyzés szintjén megpróbálom néhány mondatban összefoglalni miről van szó.

1. kiderült, hogy genetiakilag módosítva van pár jól ismert rovar- és féregfaj és ezt a módosítást (idegen gének bevitelét) egy olyan baktérium csinálta ami előszeretettel bújik más lények sejtjeibe. Mindehhez a bacinak nem volt szüksége emberi segítségre - az anyatermészet ugyanis csinál néha ilyet magától is és nem szokott le az utóbbi kb 1 millió évben sem erről.

2. A sejtjeink fő energiatermelő sejtszervei, amiket mitokondriumnak nevezünk valamiféle baktériumtól származhatnak, amely vagy parazitaként kezdte vagy szimbiontaként vagy csak nem bírt megemésztődni amikor az ős-sejtmagvas sejt bekebelezte. A lényeg hogy bekerült a sejtbe és most a sejt többi része mindenféle energia-forrással, fehérjékkel, aminosavakkal stb látja el, amiért a mitokondrium "energia-valutával", ATP-vel fizet (amit a sejt iszonyú rengeteg kémiai folyamatban tud felhasználni).
Arra nézve, hogy régebben önálló élőlény volt, több közvetett bizonyíték is van, pl. saját DNS-e és saját DNS-olvasó/másoló apparátusa van. VISZONT: jópár fehérjét ami odabent kell neki, nem ő kódol a saját DNS-ben, mert ezek kódja a sejt "központi" génállományában található.
SirMook 2007.10.29 18:04:50
Aron, nagyon örülök és annak külön, hogy kérdések merültek fel benned.

1. Jól látod a problémát, bizony a sejten belül lapuló baci megöléséhez a méregnek először be kell jutnia a sejtbe (ott nem csinálni semmi bajt), aztán még át kell haladnia a baktérium membránján, vagy membránjain (!) + amivel még a baci körülveszi magát védekezésképp. A TBC-t okozó baci pl egy kocsonyás anyaggal veszi magát körül amin nehezen mennek át az antibiotikumok (is) és nehéz bekebelezni is - de ez feltehetően nem áll a Wolbachia-ra.
A megoldás általában az, hogy egyszerűen nagyobb koncentrációban alkalmazzák a már ismert antibiotikumot. A Wolbacia esetében ez, ha jól tudom a doxiciklint jelenti, jó nagy dózisban szedve egy hónapig.

2. Hogyan megy végbe a horizontális géntranszfer? A cikk illetve cikkek erről nem szólnak és nem is tanultam ilyesmit az egyetemen, ezért csak találgatni tudok. Elvben vmi ilyesféleképpen képzelem: A.) a baci DNS és néhány fehérje kikerül a baciból (bele sejt citoplazmájába). B.) Ezek valahogy bejutnak a sejtmagba. C.) más mozgó genetikai elemekhez (lásd transzpozonok) hasonlóan a baci-DNS bekapcsolódik a sejtmag DNS-be.

"Vagy a baci-DNS igazából nem kerül bele a rovar sejtmagjába, csupán eleve ott lesz a sejtben (mivel már a petesejtben is ott volt), mint a mitokondrium?"
Ha csak annyit csináltak volna a kutatók, hogy kiölik a Wolbachia-t az allatkabol, aztán megnézik, hogy ott van-e még a Wolbachia DNS-e - ezzel pontosan ezt a hibát követték volna el. Nem lehetett volna kizárni, hogy csak ott maradt a sejtekben a baci génkészlet a baci elölése után. Viszont mivel megnézték és megtalálták a politén kromoszómákban, ebből tudjuk, hogy ennél biztosan többről van szó, a sejtek belsejében "úszkáló döglött bacimaradék"-ból ugyanis magától csakúgy nem fog beépülni (feltehetően) a DNS a gazda genomba.

3. A mitokondriumnak saját genomja van, így "nincs benne" az emberi genomban. Pontosabban szólva: egy élőlény teljes genomja tartalmazza az élőlény sejmagjában és sejtszerveiben (mitokondrium, + kloroplasztisz is a növényeknél) található géneket. A mitokondriumok csak anyai ágon öröklődnek az emlősöknél (sőt ha jól tudom ez az egész állavilágra igaz, de nem minden növényre), vagyis minden mitokondrium azokból a mitokondriumokból keletkezett (osztódás által) ami a petesejtben volt.
Az emberi mitokondrium leginkább az emberi mitokondriummal egyezik meg, de azzal sem teljesen, mert pl mutációk ezt a DNS-t is érintik. :)) A fentiek alapján tehát mindenki az anyjától örökli a mitokondriumát aki szintén az annyjától örökölte, aki szintén az anyjától stb. Így aztán, megmérve mennyi különbség van a mitokondriális DNS-ben két-tíz-száz-sokezer ember között, fel lehet mérni, hogy egyrészt egy embercsoport mennyire régen vált el egy másiktól, másrészt ezen az alapon lehet visszakövetkeztetni arra is, hogy hol/mikor élhetett "mindenki anyja", avagy "Éva". Lásd az angol wikin:
en.wikipedia.org/wiki/Mitochondrial_Eve
Akciós Potenciál Erdei WWW 2007.10.11 20:58:00
A www (world wide web = világot lefedő háló) mozaikszó nem ismeretlen egyetlen internetező számára sem: egy olyan elektronikus adathálózatot jelent, amelynek pontjai kapcsolatban állnak egymással, és minden pontjáról el lehet jutni annak másik pontjába. Ennek analógjaként létezik…..
SirMook 2007.10.14 11:13:20
Kupac: Ha egy "önző" fa túlnőve és kiszorítva a többi fajtát az egész erdőt megváltoztatja, és az az erdőrész kevésbé bír ki egy természeti csapást, akkor ameddig nem történik meg ez a csapás az "önző fának áll a zászló", vagyis további teret nyerhet. Viszont az első természeti csapás után olyan erdőrészek maradnak majd meg, amiben ő nem volt, mert azok az erdőrészek erősebbek, ellenállóbbak. Így a természeti csapásnak való ellenállás képessége lesz a természetes szelekció választási pontja és az erdőrész szintjén fog válogatni. Ez most egy végletes példa, nyilván az önző fából is maradna ami azután megint teret nyerne a következő szelekcióig (ha nem így lenne, akkor ilyen önző fa nem is lenne már).
Természetesen, ha mindent a gének oldaláról nézünk, akkor továbbra is mondhatjuk azt, hogy azok az "altruistább fás" erdő fáinak a génjei "hosszabb távon gondolkodtak" vagy hogy ezek a gének más túlélési stratégiát választottak.
Én azért nem hiszem, hogy minden a gének szintjén dől el, mert a genotípus/fenotípus között nincs egy egyszerű megfeleltethetőség. Nem is lehet, mert az egyedek felépüléséhez és működéséhez szükséges információnak csak az egyik része - ha nagyon fontos is - származik a genomból.
Egy másik, önzéssel és szelekcióval kapcsolatban rendkívül izgalmas kérdés a destabilizált ökoszisztémák kérdése. Tegyük fel, hogy van egy faj amely talál egy megfelelő ökológiai niche-t egy számára új ökoszisztémában (az ökoszisztéma szempontjából pedig ez egy új bevándorló faj). Ez a faj viszont nem kompatibilis a rendszerrel, elszedi az endemikus fajoktól a forrásokat, felborítja az ökoszisztéma anyagáramlását és kialakult viszonyait, effektíve megváltoztatja a hozzáférhető ökológiai niche-ket. Az ökoszisztéma ezzel tulajdonképpen "megsemmisül", benne a benvándorló önző fajjal is (hacsak nem alkalmazkodott gyorsan). Ha a bevándorló lény elég gyorsan képes megváltozni, akkor mindez nem lesz számára probléma és elméletileg lehetséges egy ökoszisztéma-romboló-bevándorló lényt elképzelni amelyik kihasználja az új helyet ahol megjelent és elég gyorsan képes alkalmazkodni ahhoz, hogy új helyet találjon illetve a lerombolt rendszerben is tovább létezzen. Ismerős? A Homo sapiens pont ilyen, de nem a génjei szintjén alkalmazkodik :I
Közvetlenül rákapcsolódni az agyra fény segítségével - ennek a lehetősége már nem vad képzelgés. Mikrobák fényérzékeny fehérjéit idegsejtekbe ültetve szabályozni lehet működésüket a rájuk eső fény színével és intenzitásával. A "csodafehérjéket" úgy…..
A konzervatív és liberális beállítottságú emberek időnként egészen eltérő módon gondolkodnak a világról. Ezzel persze valószínűleg senkinek nem mondtam újat. De gondoltad volna, hogy ezt a különbséget egy szimpla EEG-vel mérni is lehet? Márpedig lehet. A Nature Neuroscience…..
SirMook 2007.10.01 15:58:15
Varsóban a biológus szakon volt egy teljes gyakorlat amit egy cikk megvitatásának szenteltek (hogy fejlődjön az angol tudásunk, meg a vitakészségünk meg ilyenek...). A cikk azokról a különbségekről szólt, amiket a homoszexuálisok és heteroszexuálisok (nők és férfiak) agyában találtak. A kérdés az volt, hogy mennyiben meghatározott biológiailag a nemi beállítottság és mennyiben tanult, de a vita azonnal elszállt a "betegség-e vagy bűn a homoszexualitás" (szerintem) teljesen hibás irányba. Mindenki a saját prekoncepcióinak megfelelő következtetésre jutott, s akinél ezek nem voltak összegyeztethetők az eredményekkel, az lefikázta azokat és nem foglalkozott tovább az egésszel.
Az ilyen témákkal kapcsolatos kutatásoknál már magát a kérdésfeltevést és a kísérlet megtervezését is súlyosan befolyásolják a prekoncepciók, vagy a prekoncepciók elleni harc.
Az agykutatás legkényesebb és legnehezebb pontja abból az alapfeltételezésből indul ki, hogy mindennek amit gondolunk, érzünk, cselekszünk, amire emlékszünk stb - mindennek van egy anyagi létező, megfogható, megmérhető alapja. Ma azt gondoljuk, hogy mindez a lényegében a központi idegrendszerhez köthető, illetve annak működéséhez és erre már annyi bizonyíték gyűlt össze, hogy eddig a pontig a dolgot kevesen vitatják. De mi felel meg egy gondolatnak, egy érzésnek? Mi felel meg, vagy mitől függ a személyiség? És ha minderre egyszer rájövünk sőt még befolyásolni is tudjuk - akkor meg fogjuk tudni változtatni egy ember gondolatait, érzéseit, a személyiségét az általunk elképzelt irányba?
A tudás hatalom - talán túl nagy is -, de ez a tudás még messze nincs a kezünkben. Tudtommal :I
Végzős egyetemistaként épp a Tanszékünk laborjában voltam. Egyszercsak váratlanul benyitott egy szöszi riporternő, háta mögött egy kockás inges, szakállas opertőrrel és egy óriási kamerával. Nyilván az esti hírekhez gyűjtöttek anyagot. A ripoternő elém perdült, kezében a…..
SirMook 2007.09.26 16:34:11
Aron,

A genom nem egyszerűen egy "könyv", ami tartalmazza az egyes kódolt fehérjék felépítéséhez szükséges információt.
Egyrészt mert nem statikus, mint a leírt betűk, másrészt mert a fehérjék közvetve vannak csak kódolva. A genom különböző RNS-eket kódol, és ezek közül az mRNS az ami tartalmazza az információt a fehérjék aminosavsorrendjéről.
De ez is vad leegyszerűsítés, mert az mRNS már valójában nem az, amit közvetlenül a DNS kódolt, hanem egy olyan mRNS szakasz ami átment néhány mRNS-t megváltoztató folyamaton (pl. splicing, polyA-farok, editing - ezekről talán később). Plussz vegyük hozzá azt is, hogy a fehérjék aminosavakon kívül nagyon gyakran tartalmaznak még más építőelemeket is (leggyakrabban cukor-láncokat), amik tudtommal egyáltalán nincsenek a génekben kódolva. Ezért bár ELMÉLETBEN tényleg igaz, hogy ha ismerjük egy gén szekvenciasorrendjét, akkor tudjuk azt is, hogy milyen fehérjét kódol, a gyakorlatban ez inkább azt jelenti, hogy gyakran tényleg így is van, de elég sokszor mégsem.

A DNS-nek ráadásul csak egy része tartalmaz olyan információt "amiből fehérje lesz". Vannak olyan területek amik egy adott DNS-szakasz "aktivációját" szabályozzák (vagyis, hogy átíródjon-e mRNS-é, hogy azután fehérje keletkezhessen), és van még egy nagy csomó más ismert és még több ismeretlen funkciójú rész.
***************************************
Jöjjön itt egy kis genetikai iskola...
ez hosszú lesz és elnézést, ha valakit untatnék!
Csak tisztába szeretném tenni a dolgokat.

A genetikai kód redundáns, vagyis többféle triplet kódol egy-egy aminosavat. Így vannak olyan pontmutációk (amik egyetlen bázist/nukleotidot változtatnak meg) amelyek egyáltalán nem hatnak a fehérje összetételére.

A nukleotid csak információ szempontjából és nagyon pongyolán véve egyenlő a bázispárral, kémiailag nem.

A DNS kettős hélix amit ha "egyenesre húzunk" két egymással szembeforduló nukleotid láncot kapunk ami úgy néz ki mint vmi létra. Az egyes nukleotidokat egy láncon belül erős kovalens kötések tartják egymás mellett, amely kötések az egyik nukleotid cukor- és a másik nukleotid foszfát csoportja között van. Ez adja a DNS "cukor-foszfát gerincét", avagy a "létra szárát". A két láncot egymás mellett a kovalens kötésnél jóval gyengébb hidrogénhidak sorozata tartja össze. Minden nukleotid tartalmaz ugyanis egy cukor, egy foszfát és egy bázis csoportot. A két lánc egymás felé néző oldalán találhatók a bázisok (ez lehet 4-féle, míg a cukor és a foszfát ugyanolyan minden nukleotidban) és az egymás felé néző bázisok között alakulnak ki a fenti gyengébb kötések és hoznak létre "bázispárokat", a képzeletbeli létránknak ezek lennének a fokai. A bázispárból csak kettő fajta van, mivel az A bázis csak T-vel a G pedig csak C-vel hajlandó így összekapcsolódni. Az egész bázispár-dolognak ott van "értelme", amikor a sejt osztódni kezd és mindkét keletkező új sejtnek kell a teljes DNS, vagyis le kell másolni az egész 2 méternyi cuccot.
Ekkor, vagyis a DNS lemásolásakor "a sejt" (valójában egy fehérjekomplex!) fogja szétszedi a kettős láncot két sima láncra. Ezután hozzákezd a másolat elkészítéséhez, "megfogva" egy nukleotidot és "odapróbálva" a meglevő szálhoz. Ha a meglevő szálon egy helyen pl. "A" típusú bázis van, akkor hozzá csak egy T fajtájút tud odapasszintani, a többi hármat nem igazán (bár egy-egy hiba néha azért becsúszik!). Pl a kiinduló kétszálú DNS tartalmazott az egyik szálon egy AATTGCTA sorozatot, akkor a másik szálon volt neki TTAACGAT. Namármost ezt ketté szedte és van egy darab AATTGCTA. Kezdi az új DNS szál felépítését és nini A-akkor ide rakunk egy T-t. Aztán megint A, tehát ide is T-t rakunk és ezt a T-t az előzőhöz "varrjuk" egy cukor-foszfát kötéssel. Tehát van egy teljes AATTGCTA láncunk és mellette épül egy kis növendék-lánc, ami egyelőre: TT. stbstbstb....
Ezt a folyamatot hívják DNS-polimerizációnak (mert nukleotid egységekből, vagyis monomerekből építünk egy többtagú láncot vagyis polimert), vagy replikációnak.
Ez érthető?
Ma a replikáció folyamatát ennél sokkal részletesebben ismerjük, de így is poszt-hosszúságú lett a megjegyzés... sorry
Az emberi agy valószínűleg a legbonyolultabb és egyben a legimpozánsabb dolog, amit a természet a mögöttünk álló röpke 3-4 milliárd év alatt létrehozott. Rendkívüli bonyolultsága ellenére azonban a működése egyszerű elemi folyamatokon alapszik. A blog felvezetéseként egy…..
Phineas Gage korának klasszikus jómunkásembere volt. Vasúti brigádvezetőként dolgozott a XIX. század közepi Amerikában. Szerető családja, elégedett munkaadói és beosztottai voltak. Munkája azonban nem volt veszélytelen. Robbantómesterként az volt a feladata, hogy az előre…..
Akciós Potenciál Retina chip 2007.09.20 18:33:00
Mi az a retina chip? Ez alatt általában egy, a szem ideghártyája (vagyis a retina) közvetlen közelébe ültetett mikroelektronikai eszközt értünk, amelynek célja legalább részlegesen visszaadni a megvakult ember látását. A látás folyamata során a retina külső rétegében, a…..