Adatok
bokacsavar
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tisztelt Praxis Blog!
Az én kórházi történeteimmel 2 végletet szeretnék bemutatni.
2006. június 6-án - vesztemre - betonpályán kosaraztam. Egy ziccerből visszaérkezve megcsúszott a lábam (poros volt a beton) és magam alá gyűrtem a lábamat és teljes súlyommal…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Én írtam a posztot és nem gondoltam, hogy ilyen indulatokat váltok ki. De haladjunk sorba:
1. A nyelvtanom sosem volt 5-ös, pedig már annyiszor utánanéztem, hogy mikor -ba,-be, -ban, -ben, de egész egyszerűen nem megy a fejebe. Pedig nagyon sokat olvasok és ennek ellenére is képes vagyok néha a muszáj-t, muszály-nak írni. Ez van!
2. A gerincérzéstelenítéssel kapcsolatba(n) semmilyen tájékoztatást nem kaptam (még az altatásról sem), egész nap egy szobába feküdve vártam, hogy valaki megbeszélje ezt velem, ugyanis eléggé be voltam parázva attól, hogy esetleg gerincközeli érzéstelenítést kapok. És lám...
3. Az anesztes hölgyike tényleg bunkó volt - ezen nincs mit ragozni. És én úgy gondolom, hogy jogom van választani, hogy milyen módom szeretném a műtétet, főleg azok ismeretében, hogy fiatal vagyok és egészséges (és ezért meg is teszek mindent, lásd Mária néni által lenézett labdakergetést). Ha én vállalom az altatás kockázatait - amit elviekbe aláíratnak velem -, akkor hol itt a probléma?
4. Én mondtam az anesztesnek, hogy ha nem altat, akkor toljanak ki és a párom átvisz egy másik kórházba. (Amúgy érdekes, hogy Szekszárdon tudtak altatni, pedig az már tényleg piszlicsáré műtét volt.)
5. Nem gondolom azt, hogy ha EGY anesztes ilyen volt, akkor az összes többi is ilyen. Engem csak ez az egy bántott és jogtalanul járt el a beadott nyugtatóval.
6. A tűfóbiát lehet hisztinek is nevezni (bár érdekes módon a legtöbb orvosi intézményben tudják ezt kezelni emberséges hozzáállással és megértéssel), de ha valakit csecsemő korában állandóan szurkodtak (koraszületés, sárgaság, vérátömlesztés stb.), annál előfordulhat, hogy ez kialakul. Küzdök ellene, egyre jobban megy, de a gerincközelit még mindig nem vállalnám be.
Nem biztos, hogy mindenre reagáltam, amire szerettem volna, ha még eszembe jut valami írok.
És légyszi ne bunkózzatok egymással, a sértegetéssel nem mentek semmire.