Adatok
Vira Mors
2 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Annyira lelkes voltam egy éve... hogy aztán nem csináltam semmit. Talán majd most (vagy most sem). Szóval adok magamnak meg a blogosdinak még egy esélyt, hátha most tovább jutok, mint egy nyitópost...
Üdv Mindenkinek!
Igazából nem vagyok teljesen meggyőződve róla, hogy én el akarok kezdeni blogot vezetni, de ebben a pillanatban épp úgy gondolom, hogy megpróbálom. Aztán legfeljebb nem sikerül.
Első sorban a hobbijaimról tervezek írni. Könyvekről, filmekről, horgolásról,…..
Csoki mindenkinek, öveket bekötni, merhogyhát szédületes epizód veszi kezdetét, nézze mindenki a szemével, mik meg nem történnek itten kérem! Ez a rész Nemecsekről fog szólni, hölgyeim és uraim, a mindig vicces, illedelmes, piszén pisze portásról. Már rögtön az elején…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Aki nem kíváncsi rá, ne olvassa el, utólagos reklamációt nem fogadok el.
Csak erős idegzetűeknek :P
Még jó, hogy sosem állítottam, hogy normális lennék.
Íme: hogy kezdődött a rémség:
A helyszín teherkikötőnek hat, némiképp Lőrinc L. László 'Sziget a ködben' c. regényének olajfúrószigetét idézi. Sötét van, szitál az eső, haragos felhők futkosnak a keskeny holdsarló, és a sápadt csillagok előtt, kísértetiessé téve az amúgy is közepes horrorfilmbe illő helyszínt.
Az egyik - minden bizonnyal - raktárépületből egy férfi lép elő, nem törődik az esővel, céltudatosan indul a vízpart felé, valószínűleg tudja már, amit más még nem: itt történni fog valamit. (A fickót a későbbiekben Jack Harknessként ismerheti meg a nagyérdemű, egyenlőre maradjunk a Névtelen Humanoid Összeesküvő (NHÖ) titulusnál.
Abban a pillanatban, ahogy megáll a vízparton látszólag a semmiből lapos, tányérszerű valami, klasszikus nevén repülő csészealj bukkan fel.
FŐCÍM: Torcsvúd, 0. (soha el nem készült, le nem adott) epizód: A kezdetek
Az UFO a beton fölé lebeg, némi habozásnak ható várakozás után kiereszt négy lábat, és leszáll.
A csészealjból rámpa ereszkedik NHÖ elé, és túlfejlett amőbára emlékeztető halványan fénylő valami kúszik elő belőle. Kissé olyan, mintha Jabba fiatalkori kiadása lenne, még abból az időből, amikor nem szokott le a fürdésről.
A fénylő meztelencsiga nem teketóriázik, köszönés, bemutatkozás nélkül belekezd, miért is jött. Olyan, mint a rossz telefonos ügyfél.
- Tetszik ez a sárgolyó - böffenti - el akarjuk foglalni. Kéne a segítséged, útban vannak az emberek.
- Mit fizettek? - kezd alkudozni NHÖ gondolkodás nélkül. Úgy tűnik, nem fűzik túl gyengéd érzelmek szülőbolygójához.
A fénylő sárkupac megnevez egy hatalmas összeget - természetesen bolygóközi valutában, és azonnal vázolja a tervet.
- Te eltereled a figyelmüket, mi kinyírunk mindenkit - arra nem tér ki, hogy a mindenkiben NHÖ vajon benne van vagy sem?
Emberünk töprengő arcot vág.
- Van egy ötletem - mondja mindentudó arccal. - Alapítunk néhány csapatot, akiknek az lesz a dolga, hogy távol tartsanak minden idegen létformát a földtől.
- Elfoglalni akarjuk - gorombul be huttszármazék. - Nem volt világos?
- Nyugi - inti NHÖ, és magyarázni kezd: - én leszek a főnök, és úgy fogunk csinálni, mintha küzdenénk az idegenek ellen, valójában nem túl feltűnően elbaltázunk szinte mindent.
- Szinte...?
- Néha azért eredményt is fel kell mutatni. Nem festene túl jól, ha csupa kudarcot produkálnánk. Majd te megmondod nekünk, melyik űrlényért nem kár, és csak azt intézzük el. A többiek észrevétlenül beszivároghatnak, és ha megfelelőnek látják az időt, elpusztíthatnak, amit akar.
Az eleven nyálka gondolkodik egy darabig - hallgat és nem moccan, mi más tehetne, végül beleegyezik. Nyálkába fogja NHÖ kezét - azt hallotta, ez a földi szokás - az egyezség megpecsételéseként.
- Még találkozunk - ígéri. Nyáltócsát hagyva maga után visszakúszik a csészealjba, komótosan indít, felszáll, és eltűnik a színről. NHÖ még egy darabig nézi a taknyot, amit maga után hagyott, lehet, hogy arra gondol, hogy a forgatás után neki kell feltakarítani, de lehet, hogy előre sajnálja magát, amiért majdan egy rakat inkompetens idióta élére kell állnia, és úgy kell csinálnia, mintha meg akarná menteni az emberiséget. Pedig neki még fizetni is fogna érte...
Aztán némán sarkon fordul, és eltűnik arra, ahonnan felbukkant.
DÖ END