Regisztráció Blogot indítok
Adatok
csengettyű

0 bejegyzést írt és 32 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
 "a Nyíregyházi Bíróság egyik tárgyalótermében találta; Z. Pintye Zsolt..."Néhány éve azt hittem a pokol olyan, mint a steril magány. Elhagyatva a semmi, a kietlen puszta közepén. Néhány éve azt hittem ez a legrosszabb, ami emberrel megtörténhet. Egy agyament…..
(kínos)Napok teltek el anélkül, hogy engedtem volna a gondolati kényszernek, írjam le belül micsoda fortyogó vulkán, húsba petéző gyötrődés és édes repülni vágyás fogalmazódik meg bennem. Önbecsülés és becsvágy állóháborúja, insomnia és a tehetetlenség fokozta, savas…..
Cardinalis szerint... Kiegyezést ! 2010.09.21 11:51:00
 Ez az út hova jut, a hepe csupa hupa,Indul, aki tud, fut a sete meg a suta.Sok a jelentkező, hisz a következőSelejtező ki tudja, mikor adatik?.. ...Mit tehet a sejt, aki mit se' sejt?Kit a sorsa sújt, mit tehet a sejt?  (Jazz+Az)   Csalóka remény helyett, ismét…..
Amikor az embert lekommunistázzák, letalpnyalózzák, amikor szemekből áradó, hátborzongató gyűlölettel igyekeznek eltörölni a földről, akkor az ember elbizonytalanodik; mit követett el? Amikor aztán túl van a személyes sértettségen, kicsit elrugaszkodva a földtől, fölülről…..
csengettyű 2010.09.15 18:16:13
A szomszéd kertje mindig zöldebb...

Véleményem szerint ez nem a személyednek, csupán csak a Neked vélt eszménynek szólt...
mintha egy valamikori elvetett mag indult volna csírázásnak----éjszaka a bagoly is meglátja a mozgolódó egeret :S ??
Bárki fejével nehéz lenne gondolkodni,mindössze annyi a meglátásom hogy egyszerre tényleg csak egy vasat tartson az ember a tűzbe-de azt igazán;
néha nyíltan állást kell foglalni a dolgok mellett; hogy az édes, avagy a sós íz kedvesebb az ember ízlelőbimbójának!

A világ úgy működik, hogy a benne lévő emberek nem látnak bele a részletekbe, vagy ha látják is lényegét veszti, eltörpül, mindössze a nagy egészre koncentrálnak, általánosítanak.

Igenis tisztában vagy azzal mennyit érsz és azt is nagyon jól tudod ki is vagy valójában, mit érzel és mit is akarsz-csak valamiért nem mered/akarod bevallani-most könnyebb és egyszerű elbújni a felhő mögé---mint a gyerek aki becsukván a szemét azt gondolja a világ nem látja! S rajtad kívül minden bizonnyal még tisztában van mindezzel minden két lábon járó angyal.

Már nem azért de a konzervatív család és a liberális nevelés hogy fér meg egy kalapban?????????

"Törekedjetek a szeretetre és senkit se ítéljetek el.

És ha valakit súlyosan vétkezni láttok, nem azt mondom, hogy tetszéseteket leljétek benne, sem azt, hogy ne riadjatok vissza tőle, hanem azt mondom:

Ne ítéljétek el, ne vessétek meg a bűnösöket, mert semmit sem tudtok arról, hogyan ítél az Isten.

Sőt, sokan, akiket az emberek elkárhozottnak gondolnak, megmenekültek Isten előtt, és sokról gondolják az emberek, hogy megmenekültek, akiket Isten már elvetett és elkárhoztatott.

Nem egy olyat tudnék nektek mondani, akit ti elvetettetek, de akiről biztosan remélem, hogy Isten a maga kezével vezette rá a hazába vivő útra..."

www.youtube.com/watch?v=R_xFhAHcbps

Ui: amit nem én írok azt idézőjelbe teszem!!!!!!!!!!!!!!!!!! nálad a labda
Néhány hét múlva olcsón lehet majd újságírókat beszerezni a nyíregyházi piacon. Néhány hét múlva könnyen lehet majd, mindenre kapaható, az új hatalomhoz lojális, behízelgő, bértollnokokat kapni, akik a vélt és remélt fizetségért cserébe kiszolgálják a kegyosztók…..
csengettyű 2010.08.26 22:59:27
Bizonyos élethelyzetekben a közhelyszerű, a giccses, a nem kidolgozott, a kommersz is lehet maradandó. Speciális esetekben ugyanis minden a hozzáadott értékről szól. Nem az alkotás, a kompozíció jó, hanem Te magad, ahogy felemeled a porból az üvegszilánkot és aztán olyan…..
csengettyű 2010.08.14 04:32:19
csengettyű 2010.08.15 02:21:17
Azt hittem vihar fog tombolni ma, akárcsak a lelkemben…ehelyett verőfényes nap köszöntött ránk; a szívem mégsem tudott megnyugodni (csak a nap végére-elfáradt volna a testemmel?) olyan akár a megtépázott fenyves a Tátrában. A vihar csak bonyodalmat és káoszt hozott, összekuszálva mindent.

Én nem akarok tudni semmit, hanem érezni szeretném azt a végtelen teljességet….

Egy üres szobában érzem magam, ahová ugyan besüt a nap-én mégsem élvezhetem a cirógató sugarait, mert nem ér/het el engem….

Ma rádöbbentem, hogy az élet olyan akár a túra: néha meglepetéseket rejt, tele van hullámvölgyekkel, fájdalommal, nehézséggel, szépséggel, válaszutakkal, magánnyal, társasággal, kudarccal, sikerrel, biztatással, szidással, boldogsággal, kárpótolhatatlan pillanatokkal….
S minél többet lát és kap az ember, annál többet akar, hajtja az ismeretlen megismerése utáni vágy (hogy még ennél is volna tökéletesebb?)
S hogy az ember tűrőképessége milyen végtelen! mennyi áldozathozatalra képes….!

Az úton akarva akaratlanul tanácsokkal látnak el az „ismeretlen” „barátok”- mintha az isteni gondviselés mellet ezen a csatornán érkezne az üzenet…

Aki el akar menni azt hagyni kell…..

DE

az idő ugyan véges, mégis ráérünk, nem indul a gyorsvonat sehova….

www.youtube.com/watch?v=-Q3mMSyac_Y

Édesanyádnak:
Áldott legyen a szív, mely hordozott,
és áldott legyen a kéz, mely felnevelt.
Legyen áldott eddigi utad,
és áldott legyen egész életed.
Legyen áldott benned a Fény,
hogy másoknak is fénye lehess,
legyen áldott a Nap sugara
és melegítse fel szívedet,

hogy lehess meleget osztó forrás
a szeretetre szomjazóknak,
és legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad
minden hozzád fordulónak,
legyen áldást hozó kezed
azoknak akik érte nyúlnak.

Végül legyen áldott immár
minden hibád, bűnöd, vétked,
hiszen Aki megbocsátja,
végtelenül szeret téged.
(Régi magyar áldás)
Az idő megihleti a szerzőt…Csepereg. Persze a kánikula benne van a levegőben. A bazsalikom az erkélyen élvezi, hogy nem aszalja a nap. A levelek élénken hirdetik, még nyár van! És micsoda nyár. Attila tapsikoló jázminjai lelki szemim előtt. Sóstón egymást piával öntözik…..
Késő délután, estébe hajolva jutok fel a Mount Smith-re. A Gilera finoman gyűri le az emelkedőt. A nap most jobbra nyugszik, a hátam mögött a lármás város, turistákkal, vágyakkal, csilingelő, aranyhéjú Eurókkal. Bár most rajtunk kívül nincs a hegyen senki, lelki szemeim előtt…..
Egyszer majd nyitok egy apró iskolát. Ahová csak érzékeny lelkű emberkeket vesznek fel. A tanárok is érzékenyek lesznek. Nagyokat sírunk, nosztalgiázunk majd. Aztán, mint a mániás depressziósok többsége, egyszer csak kinevetjük magunkat. Jujj, hogy tud megnőni a nevetés!…..
A Szatmár megyei Certezében csak és kizárólag milliomosok laknak. A falu olyan mintha valaki az ízléstelenséget, a giccset és a talmi gazdagságot egyszerűen ki akarat volna figurázni. Meghökkentő, hogy milyen látványos és magamutogató itt külsőségekre épülő díszlet-jólét. Az egyik ház megihletett...…..
Cooper ügynök (Kyle MacLachlan), Szakácsi Sándor hangján - itt cseng a fülemben - azt találta mondani, hogy minden napban kell valami, amivel megajándékozzuk magunkat. Lopva, tervezve, vagy akárhogy de kell, hogy legyen egy pillanat, néhány titkos perc, ami csak a miénk, ami a buja…..
csengettyű 2010.07.08 08:36:13
"Mesebeli sárkány álldogál az úton,
három feje töpreng, hogy mihez is fogjon –
sehol egy királyfi, sehol egy hős vitéz.
A hisztis királylányt megeszi a penész.

Nem csoda, hogy nem jön több kalandor érte,
azt, ki megpróbálta, végzete itt érte.
Ám ez nem jól van így, nem maradhat nála,
bezárva örökre a toronyszobába!

Hej, minek is kellett elrabolni a csajt!
Három bús fejére hozta véle a bajt –
még egy ily bestia nincsen a világon,
élete azóta lidérces rémálom!

Szép volt és ártatlan – vagyis annak látszott.
Csakhogy valójában szörnyeteg, álcázott!
Minden áldott napon rázendít és fújja –
tűzokádó némber, folyton őt szapulja!

Szívesen rásózná valami bolondra...
De nem jön már érte senki hetek óta.
Akik eleinte erre merészkedtek,
hamarost hamuvá, szürke füstté lettek.

Most persze bánja már. Dehogy fújna lángot!
Vigyétek férfiak, s vissza ne hozzátok!
Biztos unja ő is zord toronyszobáját,
elvesztette régen hamvas, üde báját.

Hopp, mi ez? Ló közeleg! Négy patája dobog,
s hátán a Megmentő, szőke haja lobog...
Ej, hiszen ez egy lány. Mit akarhat tőle?
Kivont karddal vágtat, s ront a toronyőrre.

A sárkány ijedten ugrik a magasba,
két jókora szárnya a port felkavarja –
megriad a táltos, ledobja gazdáját.
Földön ülve nézi az futó kancáját.

Letottyan a sárkány, a kard messze fekszik.
A harcos fúria feláll, s ráripakszik.
Bár fegyvere nincsen, mégis fenyegeti,
hogy pikkelyes, csúnya fejeit leszeli.

Megorrol a hüllő, hisz ő nem is csúnya.
Sértődötten dohog, míg lassan felfogja:
bár nőnemű e lény, a rabot akarja.
Furcsa dolog, de hát aki kapja, marja!

Vállat von, félreáll. Szabad az út, íme!
Az amazon indul, gyakran hátranézve.
Valami cseltől tart, hiszen ő úgy tudta,
csak véres harc árán juthat a toronyba.

A sárkány elhever, fűben fekve várja,
lesz-e még szöktetés e dologból máma.
A királylány sikkant örömében, s – végre! –
távozik a páros, a mesének vége."
csengettyű 2010.07.08 10:54:40