Adatok
pfyandras
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mivel az utóbbi időben megsokasodtak a helyesírással foglalkozó kommentek, úgy gondoltam, a nyelvtan barátainak kedvében járok, és egy igazi csemegét teszek közkinccsé. Íme:"Budapesten születtem egy nyarat ídéző öszi napon október 14-én. Latin tagozaton érettségiztem a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Címlap Category Blog Betiltás és büntetlenség
Betiltás és büntetlenség
2010. június 18. péntek, 08:17 Földesi Margit
Magyarország egyik vezető filmszínháza úgy döntött, hogy nem engedélyezi a „Bűn és büntetlenség” című film bemutatását, az előzetes ígéret ellenére.
A film alkotói Novák Tamás és Skrabszki Fruzsina, pedig már a meghívókat is elküldték, méghozzá június 16.-ára, Nagy Imre kivégzésének évfordulós napjára.
A film középpontjában Biszku Béla áll, az az ember, aki 1957 és 1961 között a forradalom leverése után vállalta a belügyminiszteri tisztséget, aktívan részt vett a megtorlásokban, nevét, arcát, tisztségét adta a méltatlan meghurcoltatásokhoz.
A betiltás oka, hogy Biszku Béla leánya kijelentette, hogy amennyiben a vetítésre sor kerül perel.
A filmbemutató anulálása, Biszku leányának sikeres fenyegető fellépése komolyan elgondolkodtatott és megijesztett!
Az ok nagyon egyszerű, elsősorban tanár vagyok, és ráadásul a XX. századi magyar történelmet tanítom.
A tananyag szerves része középiskolában, egyetemen, érettségi tételként az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd azt követő megtorlások.
Mi lenne akkor, ha különböző hozzátartozók bejönnének az iskolákba, s kijelentenék, hogy ha az ő rokonaikat a kor negatív színben tűnteti fel, akkor az nem tanítható. Ha egy pedagógus ilyen tényeket ismertet a diákokkal, akkor perel.
Lehet tértivevényes ajánlott leveleket kapni bíróságra járni. Pláne ha ezek a letiltások még helyt is kapnak.
Biszku Béla, eredetileg szerszám géplakatos volt, több felvonó üzemben is kamatoztatta tudását. A kommunista diktatúra, ennek szellemisége röpítette őt magas tisztségekbe.
Már 1956 november 4.-e után Kádár János egyik bizalmi emberének számított. Amikor pedig1957 és 1961 között felvállalta a belügyminiszteri tisztséget, tudta, hogy mit tesz. 1961és 1962 között még a miniszterelnök helyettes pozíciót is betöltötte. 1962 és 1978 között, pedig az MSZMP KB titkára volt. Közszereplő, akinek kötelessége viselni a történettudomány értékelését .
Nem lehet arra hivatkozni, hogy illetőt megtévesztették, ha ő nem vállalja, akkor csak nála rosszabb jöhet, az sem kifogás, hogy valaki idős, vagy tán már nem az emberi létben mozog.
Egy történésznek, alkotó embernek, filmkészítőnek, újságírónak, stb. nemcsak lehetőség, de fontos feladat és kötelesség is a múlt megismertetése. A korszak formálóinak bemutatása.
Ha állandóan rettegni kell betiltásoktól, perektől, feljelentésektől, akkor ezen az alapon lehetetlenné válna a közelmúlt, a jelenkor kutatása, oktatása. Pedig erre igen nagy szükség van, ráadásul az emberek nyitottak, érdeklődőek, s nem kell alábecsülni az értékmérő képességeket sem.
Tudni kell, hogy az 1956-os forradalom leverése után felállítják a rögtönítélő bíróságokat. 21 ezer pert indítanak, a halálra ítéltek száma meghaladja a 300 száz főt, köztük fiatalkorúak is voltak.. Több, mint 16 ezer embert ítéltek szabadság vesztésre. Mindezt a munkás-paraszt hatalom, a kommunizmus nevében. Azt is érdemes tudni, hogy az elítélek háromnegyed része munkás vagy paraszt volt. Az átlagéletkor, pedig 30 és 40 év között mozgott. A harcok, a megtorlások során meghalt 2500 ember, csaknem 20 ezer a sebesültek száma. Több százan lelik halálukat a brutális bosszúállások, a sortüzek következtében is országszerte. Csaknem 200 ezren úgymond „lábbal szavaztak”, elhagyni kényszerültek Magyarországot.
1957.júniusára datálódik az MSZMP Országos Értekezletének az a határozata, amelyben „ Az államhatalom további erősítése” fejezetben a következők olvashatóak „...a Magyar Népköztársaságban ne legyen szabadsága a népköztársaság ellenségeinek….a törvényes rendnek karhatalmi és büntető eszközökkel való védelme együttesen eredményezi a népi hatalom további erősítését.”
Persze Biszku Béla elvtárs és társai voltak azok, akik megmondták, kik az ellenségek, milyen gondolat, tett, cselekedett számít népellenesnek, s azt is, hogy ezt miként torolják meg, hogyan vessék be ellenük a karhatalmi erőket.
A szakirodalom a kemény vonalas politikusok között tartja őt számon, aki legtöbbször a súlyosabb ítélet mellett tette le a voksát. Hangzatosan azt is írták róla, hogy ő volt a „ puha diktatúra legkeményebb ökle”. Belügyminiszterként és az állampárt vezető testületeinek tagjaként ő is egyike azoknak, akik felvállalják Nagy Imre halálos ítéletét. 1958 június 16-án N I-t kivégezték. A felelősöket meg kell nevezNI.
2010 júniusában, pedig itt van ez a betiltott film, melynek vetítését az alkotók illegálisan egy másik helyszínen tervezik megismertetni a közönséggel.
Miért?
A szerző történész
Hozzászólások
0 #2 keserurezso 2010-06-19 09:52
Az egyes vesszőhibákra most nem is térnék ki külön, na de hogyan írhatja le azt a balgaságot, hogy „évfordulós nap”, hogyan írhatja az annulálást egy „n”-nel, a tüntetet hosszú „ű”-vel, a november 4-ét ponttal a kötőjel előtt? Emellett azt írja, hogy „felvállalta a belügyminiszter i tisztséget”, amit elvállalni szokás, másutt meg: „hogy illetőt megtévesztették ” névelő nélkül, utóbb leírja, hogy „300 száz főt” mindezt számmal és betűvel is kiírva a biztonság kedvéért, valamint hogyan írhatja le a főnévi értelemben vett cselekedetet két „t”-vel, a „több mint 16 ezer” szerkezetet vesszővel a mint előtt, hogy csak néhányat említsek a cikkből?
Ugyanazt a kérdést teszem fel Önnek, kedves Margit, amivel Ön zárta a cikket: miért?
És mindez nem lenne olyan szomorú, ha közben nem hangsúlyozná, hogy pedagógus…
Maradok híve tisztelettel:
Keserű Rezső
Idézet
0 #1 keserurezso 2010-06-19 09:52
Tisztelt Földesi Margit!
Sorait olvasva elsőként Önök azon célkitűzése idéződött fel bennem, mely szerint nem csupán a tájékoztatás és a közvélekedés részesei szeretnének lenni, hanem igazi véleményformáló orgánumként, afféle „nyílt szellemi küzdőtérként” aposztrofálják magukat.
Örömömre szolgált, hogy a cikk több pontján is rejtve felhívja a figyelmet arra, hogy a szerző történész; nehogy azt gondoljuk, hogy valami dolgához nem értő kontár. Rossz hírem van, kedves Margit: attól még, hogy valaki történész, sajnos lehet írástudatlan.
Úgy gondolja, kedves Margit, hogy „hiteles” és „irányadó” lapként megengedhetik maguknak, hogy egyetlen cikkben több tucat helyesírási és fogalmazási hiba legyen?! Ugyanis a tájékoztatásban felelősség van, de nem ám csak morális szempontból! Az írástudók felelőssége…
(Mivel a hozzászólás terjedelme limitált, a következő hozzászólásban folytatom a gondolatmenetet )
Idézet
A hozzászóláslista frissítése
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.
Szóljon hozzá!
A Ringmagazin nyílt szellemi küzdőtér, ezért minden véleménynek helye van a honlapon. De vitatkozni korrekten, a másik véleményének tiszteletben tartásával lehet. Ugyanakkor tartjuk magunkat Deák Ferenc egymondatos sajtótörvényéhez: hazudni márpedig nem szabad...
Név (kötelező)