Regisztráció Blogot indítok
Adatok
69Ma

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Autófília Katonák voltunk... 2010.06.18 10:00:00
Soha nem gondoltam volna, hogy 30 éves koromra eljutok oda – mint a fater – hogy egyfajta kellemes romantikával gondolok majd a katona éveimre. 2001-ben soroztak be. Akkoriban már nem volt akkora divat a katonásdi. Sőt! Kimondottan vegyes érzelmek émelyítették a gyomrom.…..
69Ma 2010.06.18 21:37:29
89 től 91 ig voltam katona. Müszakisként nemvolt nagyon rossz. Bár a sorozáson mindent elkövettem, hogy ne vigyenek be, szüleim hátszelének köszönhetően kötelező volt.Ha már így alakult próbáltam megbékélni a dologgal. A szakmai hozzáértésemnek hála nekem sokkal könnyebb sorom volt, de azért másfél év az másfél év volt. Szivatás volt nálunk is, nem szerettek páran és ezt ki is mutatták. Igazából mire öreg katona lettem lett jobb a helyzetem. Szerencsére szerettem a járműveket, és mivel én voltam az egyetlen autóvillamosságis jó dolgom lett. Az MHSZ jogsihoz még elintéztem egy D-t is.Persze ez a mai világban már nem egy nagy szám akkor az volt. Utólag persze én is sok történetet tudok mesélni, de bizonyos hogy sokat változtam, nem tudom milyen lett volna ha nem leszek katona, de akkor muszáj volt, és végigcsináltam. Visszatérve a járművekre nálunk elég kevés haditechnika volt, inkább polgári járművek voltak. Talán ha 10 teherautó volt, Egy Zil 131 benzines billencs, két Avi A31 az egyik platós a másik egy autómentő, Egy Ural, három műszakis csepel kettő dobozos, egy tartály, ésvoltak ifák is, bár ez nem volt jellemző a seregben. Voltak autóbuszok Ik 211, Ik 250, és 256. Volt Latvija kisbusz, meg persze Barkas és dobozos Uaz is.Meg persze Uaz terepjárók, és személyautók is. Rádiótelefont is ott láttam először autóba. Elég nehéz idöszak volt politikailag is, kezdődött az NDK-sok kiengedésével, majd a román forradalom, a hazai rendszerváltás, és választások, szóval sokszor volt összetartás, így nem mentünk sehová, bent kellett lenni. Szerencsére nem sokat harcászkodtunk, ki lehetett bírni. Abban meg egyet értek, hogy távolról sem volt romantikus egy csöppet sem, de ezt a mai számitógép harcosok úgy is nehezen értenék