Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Matty0513

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Érettségi 2010 Petőfi-tétel 2010.05.12 15:16:31
Petőfi sándor forradalmi költészete   Bevezető:   Petőfi és a hivatalos politika elképzelése az ország önállósodásárólPetőfi szabadszállási választási kudarcaForradalmi látomásköltészetének kialakulása, jelentése (Levél Várady Antalhoz, A…..
Matty0513 2010.06.02 13:24:54
kérdés mindenkitől, ez mennyire elég?: 1. tétel – Petőfi Sándor forradalmi költészete

Petőfi Sándor összekülönbözik a hivatalos politikával, Széchenyivel ellentétes nézeteket vall, nem a politikával, hanem forradalommal akarta kivívni Magyarország függetlenségét. Szabadszálláson 1848. Június 15-én volt a Petőfi számára kudarccal végződött választás.
A szabadság egy vízió szerinte, egy távoli jövőbeli látomás. Petőfinek már igen korán jelentkezett személyes motivációja, a rendkívül erős vágy a függetlenségre, a kötetlen életmódra. Petőfi látomás költészetében a látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet és költői feladat. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő. A nemzeti függetlenség hiánya és a polgárosodás megkésettsége következtében nálunk is az irodalmat a nemzet ébresztőjének, tanítójának és lelkiismeretének tekintette a közvélemény-formáló nemesi értelmiség. A költőtől azt várták, hogy vezér, politikus is legyen egy személyben. Ennek a szerepnek Petőfi mintegy elébe ment; igaz, jóval radikálisabb társadalomjavító programmal kötötte össze, mint amiben a nemesi értelmiség túlnyomó része gondolkodott.
Levél Várady Antalhoz című episztola kedélyesen tréfálkozó hangneme a megváltozott, az újra bizakodó és magabiztos költőt állítja elénk, aki már elindult új célok felé. Visszatekint a Felhők csüggedésére, az életunalom hónapjaira, s boldogan állapítja meg: újjá születtem!
Ebben a levélben jelenik meg először az a forradalom előtti optimizmus, mely az emberiség minden társadalmi megoldását egy közeli, kegyetlen, véres háborúban látja, s az a meggyőződés, hogy ezután Isten képihez hasonló emberek lakják majd a földet.

Világosságot!
A Világosságot! című bölcseleti költeménye a használni vágyó, a cselekvő költő filozófiája. Filozófikus költemény, számára a kérdések kérdése nem a lenni vagy nem lenni, hanem az, hogy használ-e, vagy sem a világnak, aki érte föláldozza magát. Bár kételyektől gyötörten, de mégis hinni akarja, hogy a világ az általános boldogság felé halad. A végső cél a teljes világszabadság. Ehhez az első lépés a nép, majd a nemzet felszabadítása. Akárcsak Kölcsey, Petőfi is hitt abban, hogy az események akár fordítva is működhetnek, vagyis az egész változása kihatással lehet a részre. A költő feladata tehát, hogy a szabadság útja felé vezesse népét, s az emberiséget.

Apostol
Petőfi egyik legismertebb epikai költeménye az Apostol. Elbeszélő költemény. A mű egy forradalmár életét dolgozza fel születése napjától haláláig, pontosabban kivégeztetéséig. Az apostolban a világ fekete, a nyomor és az erény testvérek, a pár hónappal korábbi családi idillt a kétségbeejtő családi nincstelenség űzi el. Szilveszter „magafaragta” ember, aki kétes származás, és halmozottan hátrányos gyermekkor után saját erejéből, tehetsége révén lesz gondoskodó elme, mi több, „apostol”, az egyenlőség és szabadság önfeláldozó harcosa. Romantikus túlzások találhatók a gyermek Szilveszter sorsának igen részletező leírásában: „Lopott, koldult, szolgált”- ennyiből állt gyermekkora. Szilveszterrel csak kevesen tesznek jót, kevesen szeretik. A tragédia abban rejlik, hogy magára marad: népfelvilágosító tevékenysége nem elég ahhoz, hogy megtörje a zsarnokság és a szolgaság évszázadok alatt kialakult, egymást erősítő rendszerét. Ezt a bűvös kört csak erőszakkal lehet megszakítani: az évtizedes börtönbüntetést szenvedett, családját vesztett forradalmár végső elhatározásra jut: a sikertelenség után életét vérpadon végzi, sírja jeltelen marad. Szilveszter egyoldalúan ábrázolt, romantikus statikus hős: egyszerre ember- és világmegváltó is. Tanulságokat von le: ha a parányi szőlőszemet sok százezer napsugár érleli, a föld, a nagy gyümölcs megéréséhez sok ezer vagy millió év szükséget. A földet érlelő sugarak a „nagy lelkek”, de ilyen kevés van, és rövid életűek. Szilvesztert ugyanúgy megrugdalják, leköpködik, mint annak idején Jézus Krisztust, s hasonlóképpen követelik halálát.

A XIX. szd. Költői Petőfi költői hitvallásának legnagyobb verse. A versben arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a költő feladata. Petőfi a költőt nem egyszerű versíró embernek tartja, úgy véli, a költőnek küldetése van. A költő egyfajta jövőbe látó táltos, próféta, akinek a feladata, hogy a közösség élére álljon

Látomásversei közül az egyik legjelentősebb, mely a nagy romantikus-szimbolista víziókkal vetekszik, az Egy gondolat bánt engemet. A várt és remélt szabadságharc gondolatköréhez kapcsolódik.