Adatok
maci-laci
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A tegnapi posztunkhoz érkezett kommentek közül választottunk egyet, ami -a mi véleményünket is képviselve- végigveszi az "érveket" és szisztematikusan végiggondolva azokat, válaszol is rájuk. Üdv Mindenkinek! Végig olvastam a kommenteket és sírni támadt kedvem a sok…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nem vagyok tanár, pedagógus, de érintett vagyok ez ügyben.
Érintett családi okokból-, mint volt tanuló-, és társadalmilag is. Tehát nem lehetek teljesen tárgyilagos minden igyekezetem ellenére sem. Előre szólok, hogy én a tanárokkal vagyok!
1. Véleményem szerint ez az egész jelenség egy sokkal átfogóbb társadalmi probléma, mélyebben gyökerezik, és régebbi, mint a nagy többség gondolná.
2. Az egész ügy, az oktatás színvonala, a tanárverések, egyáltalán az agresszió felerősödése egy komplex társadalmi zavar megjelenési formája, a jéghegy csúcsa, a megoldás sem lesz egyszerű, ha lesz egyáltalán.
Véleményem szerint a magyar társadalom alapvető bajait kellene orvosolnunk, közösen, célokat kitűzni, és megvalósítani, egyáltalán a magyarság jövőképét, önbecsülését újraéleszteni. Ebben mindenkinek van felelőssége, társadalmi helyzetétől függetlenül, természetesen eltérő mértékben. Legnagyobb felelősséggel az un. politikai elit tartozik, karöltve a gazdasági szakértőink hadával. Az ország tanultabb rétege, mindenki, aki az értelmiségi kategóriába sorolja magát, szintén nagy felelősséggel tartozik.
Politikusi felelősség: Minden választási kampányban megtudjuk, hogy az országot csak az oktatás színvonalának jelentős emelésével, mint a jövőbe való befektetéssel tudjuk felemelni. erre minden ígéretet megkapunk, csak rájuk szavazzunk. Választás után iskolabezárások, pedagógus elküldések, összevonások, álfejlesztések és folyamatos " reformok" jönnek. gondoljunk csak az interaktív táblákra, a szóbeli értékelésre, minőségbiztosításra, stb. Ezek nem ördögtől valók, csak a fontossági sorrend, az kérdéses! Miért kell egy általános iskolai tananyagot évente változtatni? Ilyen gyorsan beemeljük a magasabb matematikai, fizikai, biológiai tudományos eredményeket a kisiskolások tananyagába? Vagy a tankönyvkiadók érdeke elsőbbséget élvez? A szülő meg fizessen, minél többet, annál jobb! A pedagógus meg alkalmazkodjon az új tananyaghoz! Az interaktív tábla nagyon hasznos, csak furcsa az összkép egy falusi iskolában, ahol még udvari árnyékszékre, közismert nevén budira járnak a gyerekek és a pedagógusok, azokban az irigyelt tízpercekben.
Az óvodák, általános iskolák tanterve aránylag könnyen megoldható lenne, ha a sok szakértő meg tudna egyezni, mit is kell tudnia egy kisgyermeknek az élethez, a továbbtanuláshoz. Ezt, szerintem, harminc évig sem kellene változtatni, legfeljebb jobb módszertant kidolgozni, a könyveket és a segédeszközöket sem kellene minden évben újraírni.
Szakmunkásképzés: Na, ezt sikerült teljesen tönkretenni ebben az országban. Ez már a gazdasági szakértők fő felelőssége. Nekik kellene trendeket jelezni, milyen szakmákban, szakirányokon, mennyi és milyen szintű szakemberre lesz szükség. Cél nélkül nehéz tanítani! Nálunk még akkor is varrónőket képeztek, amikor Kínából Indiába költöztek a textilipari cégek, mert nem érte meg a gyártás a magas munkabérek miatt!! Nézzék meg az Olaszokat! Náluk a legmagasabb színvonalú a fémipari, faipari, keramikus, stb alapképzés. Igaz, vannak komoly cégeik, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatják a tudásukat, ez viszont a politikusok felelőssége is!
Felsőoktatás: Ma nálunk presztízs kérdés a diploma, mindegy milyen, legtöbb nem éri meg a papírt, amire nyomtatták. Erre szerveződött egy csomó akkreditált iskola, kielégítve ezt az igényt. Ha valakinek ez a hobbija, ám legyen, fizesse meg, de államilag finanszírozva csak a társadalom érdekeinek megfelelő, hasznosítható szakmákat szabadna oktatni.
Pedagógusok: Bizony, olyanok, mint mi. Vannak közöttük kiemelkedő képességű, elhivatott emberek, vannak átlagosak, és olyanok is, akiknek semmi keresnivalója nincs a pedagógus pályán. Legalább annyit dolgoznak, mint bármelyik gyári munkás, bolti eladó, vagy alkalmazott. Más időbeosztásban, de ez valóban tény. Nem a heti 22-24 óra a mérvadó. Ezen kívül szakköröket kell vezetni, versenyre felkészíteni, ünnepségekre felkészíteni, sporteseményekre, kirándulásokra vinni. Legtöbb ilyen alkalom hétvégére van szervezve, mert ez már nem fér bele a hivatalos oktatási időbe. A hátrányos helyzetűekkel külön foglalkozni. Orvoshoz, strandra, autóbuszhoz szintén a pedagógus viszi a gyerekeket, szülői értekezletet tart, könyvet oszt, ebédeltet, dolgozatot javít, felkészül, értekezleten vesz részt, tanul és ingyen helyettesíti a beteg kollégát, mert túlóra nincs. Mondhatják, nem nagy dolog, de nem kis felelősség ám. Biztosan sokan hallottak már olyanról, hogy testnevelés órán, úszásoktatás közben megfulladt egy gyerek, és a felügyelő tanító nénit csukták le. Harminc gyerekre nem lehet vigyázni. Én azt mondom, vigye az anyja, ha meg akarja taníttatni úszni, meg vigye kirándulni, meg ünnepeltesse magát otthon, valamint tanítsa meg az alapvető viselkedési normákra. Ez a szülő felelőssége.
A fizetések nagyságán biztosan lehet vitatkozni, az bizonyos, hogy amikor még a magyar oktatást jegyezték a világon, akkor az egyetemi profok fizetésénél csak a miniszteri fizetések voltak magasabbak. Ha ma a kormány úgy döntene, hogy tízszeresére emeli a pedagógusok fizetését, az bizonyára jót tenne az oktatásnak, de a hatása csak öt-tíz év múlva mutatkozna meg, nem egyszerű ám a szelekció, a megfelelő utánpótlást minden szinten meg kellene valósítani, azaz magától kellene kiválasztódni az arra legalkalmasabbaknak. Az evolúció, mint tudjuk, nem rövid folyamat!
A társadalomnak a példamutatás, a nevelés a felelőssége, az államhatalomnak meg az erőszak, az agresszió visszaszorítása. Nem csak a pedagógusokat támadják meg, a mentősök, orvosok, közterület felügyelők, újabban még a rendőrök is ki vannak téve a garázda elemeknek. Ne feledjük Olaszliszkát, ami ott történt, az kinek a felelőssége?