Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Geszler.H.

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
1934. október 9-én usztasa merénylők Marseille-ben meggyilkolták I. Sándor jugoszláv királyt; a támadásban Louis Barthou francia külügyminiszter és több civil is életét vesztette. A merénylet hatalmas visszhangot váltott ki egész Európában. Mivel az esemény kamerák előtt…..
Geszler.H. 2015.12.22 19:27:15
A tisztelt szerző elfelejtette megemlíteni Bokor Péter Királygyilkosság c. dokumentumfilmjét. (1984)

Királygyilkosság

Hegyi Gyula

„Ha egy királyt és egy külügyminisztert megölnek, az mindenesetre nagy dolog” – így kommentálják a harmincas évek nagy bestsellerében, Földes Jolán A halászó macska utcája című, „világdíjas” regényében a marseille-i kettős gyilkosság hírét a Párizsban élő magyar menekültek. S a „mindenesetre” józan kisemberi sztoicizmusát csak az felhőzi el utóbb, hogy a merénylet híre újabb magyarellenességet szít fel a franciákban, közülük is elsősorban a munkaadókban, akik sietve szabadulnak meg a terroristagyanúba keveredett ország messzeszakadt polgáraitól.

Az 1934. október 9-i merényletet – Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter marseille-i maggyilkolását – néhány év múlva sokmillió ember lemészárlása követte, de a korabeli Magyarországot terhelő vád bizonyos történészkörökben azóta sem halványult el: Jankapuszta, a horvát usztasák időleges magyarországi kiképzőtábora a korabeli magyar állami terrorizmus jelképeként él sokakban. Bokor Péter, a magyar-francia együttműködéssel készült Királygyilkosság című film „mindenes” szerzője, a két világháború közti Magyarország történelmi fordulópontjainak szorgos kutatója minden bizonnyal a magyar felelősség kérdésétől jutott el a merénylet hiteles rekonstruálásáig, onnan pedig a korabeli Európa politikai körképéig: a két fő cinkos a fasiszta Olaszország és Németország, a haszonélvező pedig az egész európai jobboldal volt, amely megszabadult a francia–szovjet kapcsolatokat építgető Barthou-tól.

www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6301

www.port.hu/kiralygyilkossag/pls/w/films.film_page?i_film_id=37126
[Supernatural Movies] Kémek hídja 2015.11.19 17:00:00
Steven Spielberg hosszú évek óta a zsenijéhez méltatlan biztonsági játékot játszik. A formabontó koncepciókat már több, mint egy évtizede teljesen hanyagolva rendre az Akadémia kegyeiért küzd. Noha valamilyen szinten érthető, hogy a járt utat taposva igyekszik minél több…..
w Roswell 60 2007.07.09 11:00:00
Tudom, hogy vannak, akiknek Gyurcsány páncélautójánál, illetve és ezzel szemben Orbán nyolc kocsijánál nincs ma fontosabb téma, viszont hálás vagyok, hogy nem tartozom közéjük. Így aztán szarhatok mindkettőre, és nem is alacsonyról: Hatvan éve történt a roswelli eset: valami…..
Geszler.H. 2007.07.10 21:30:02
Néhány apró részlet a Roswelli esettel kapcsolatosan:

-A Roswell közelében található un. "509th Bomb Group" nem közönséges alakulat volt. Tagja dobták le az atombombát Hirosímára és
Nagszakira, továbbá részt vettek a Bikini szigeteknél történő atomkisérleteknél. Az alakulat "elit" egységnek számított, személyi állományát
a legjobb emberek közül válogatták ki. Az sem elhanyagolható, hogy 1947-ben az 509-es volt az egyetlen egység az USA légierejében,
amely atombomba célbajuttatását végezte (volna). Az alakulat jelenleg a legmodernebb B-2 lopakodó bombázó gépeket üzemelteti.

en.wikipedia.org/wiki/509th_Operations_Group

-Walter Haut, aki 1947-ben a bázison sajtó-tiszt beosztásban volt, 2002-ben bekövetkezett halála után kibontották a közjegyzőnél letétbe
helyezett nyilatkozatát, amelyben meglepő dolgokat állított. Érdekes módon Haut élete végéig tagadta az "UFO" verziót.

www.virtuallystrange.net/ufo/updates/2007/jul/m01-007.shtml

-A cikkben említett "kisérleti bábuk"-kal az USA légierő nem végzett ejtőernyős illetve katapult kisérletet 1953-ig,
tehát 1947-ben ilyet bizonyosan nem találhattak.

A Roswelli eset elgondolkodtató, nem lehet könnyen ítélni. A "pop" kultura része, roppant hálás téma és jövedelmező
turistacsalogató a helyieknek.

Ajánlott irodalom:

www.dia.mil/publicaffairs/Foia/index.html