Adatok
adatvedelem2
0 bejegyzést írt és 18 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tényleg jobb lett-e a közlekedési morál az objektív felelősség bevezetése óta és tényleg azokat büntetik-e meg, akik megérdemlik? Méltányos-e egyáltalán büntetések a mértéke? Frigyesmester posztjának köszönhetően ma biztos meg fog állni sok munkahelyen az élet, mert…..
adatvedelem2
2011.09.13 19:02:16
Ha vannak jogerős határozatok, akkor az Alkotmánybíróságnál kellene panaszt tenni ezügyben. Az új AB törvény - igaz lehetetlenné teszi az absztrakt indítványokat - de az alkotmányellenes bírósági határozatokat simán meg lehet támadni (60 napon belül) alkotmányjogi panasz formájában. Ez a lehetőség megmarad jövőre is. Ezt mindenképpen megtenném, és ha az AB rosszul dönt, akkor ki lehet menni Strasbourgba, az EJEB-hez. (Sőt ezt már hamarabb is meg lehetne tenni. Az EJEB eljárása ingyenes, magyar nyelvű, és 6 hónapon belül kell megindítani a jogerős határozat után.) Szóval ezt nem kellene annyiban hagyni.
Az eset a mi osztályunkban is megtörtént, először azt hittem, valamelyik osztálytársam anyukáját még ennyi idő után is zavarja az eset. Én levetkőztem, és félmeztelenül kellett végigolvasnom a betűket a szemvizsgálathoz, félmeztelenül nézte meg a doktorbácsi,…..
adatvedelem2
2011.03.17 16:19:44
@Máгia:
Érdeklődéssel figyelném annak a pernek a kimenetelét, amikor a felperes perli az orvosát, de nem emlékszik biztosan, hogy egyáltalán ott volt-e a rendelésen, és arra sem, hogy mit vizsgált az orvos, de azért biztos ami biztos megpróbálja. Kéri, hogy a felfedezetlenül maradt vese elégtelensége miatt kaphasson kártérítést. Persze a bíróságok hajlamosak a betegek felé húzni, no de ennyire? Ha ettől rettegnek az orvosok, rosszul teszik, mert ez már paranoia.
Szerintem sokkal jobb lenne egy tisztességes, emberi, partneri viszony az orvos és beteg között, amikor senki sem nézi le a másikat a véleménye miatt és nem próbál meg hatalmaskodni a másikon.
Attól pedig undorodom, hogy az államkapitalista elnyomó rendszer (rendelettel, törvénnyel) hatalmat adna az orvosok kezébe azért, hogy a páciensek teste felett jogokat szerezhessenek. Bármi is legyen ennek az indoka.
Érdeklődéssel figyelném annak a pernek a kimenetelét, amikor a felperes perli az orvosát, de nem emlékszik biztosan, hogy egyáltalán ott volt-e a rendelésen, és arra sem, hogy mit vizsgált az orvos, de azért biztos ami biztos megpróbálja. Kéri, hogy a felfedezetlenül maradt vese elégtelensége miatt kaphasson kártérítést. Persze a bíróságok hajlamosak a betegek felé húzni, no de ennyire? Ha ettől rettegnek az orvosok, rosszul teszik, mert ez már paranoia.
Szerintem sokkal jobb lenne egy tisztességes, emberi, partneri viszony az orvos és beteg között, amikor senki sem nézi le a másikat a véleménye miatt és nem próbál meg hatalmaskodni a másikon.
Attól pedig undorodom, hogy az államkapitalista elnyomó rendszer (rendelettel, törvénnyel) hatalmat adna az orvosok kezébe azért, hogy a páciensek teste felett jogokat szerezhessenek. Bármi is legyen ennek az indoka.
adatvedelem2
2011.03.17 16:35:33
@Irkutszk:
Csak annyit erről, hogy a mellrákszűrés hatékonyságára készült egy tanulmány a Skandináv félszigeten 15 évre visszamenőleg, sokezer adaton. Az volt a kérdés, hogy a rendszeres szűrés hány életet ment meg. (Természtesen az ugye az nem számít, akit kiszűrtek és ennek ellenére meghalt, illetve akit nem szűrtek ki, de megbetegedett ugyanakkor mégis életben maradt.) Szóval kissé bonyolúlt módon, de a valódi nyereséget vizsgálták és az jött ki, hogy tulajdonképpen a menthetők közül 1 személy / 10 ezer szűrt ember életét mentették meg. Mondhatjuk, hogy ez is micsoda nyereség (több millió szűrésnél az hány ember). De nézzük meg a másik oldalt is, a szűrtek között 2-300 olyan volt / 10 ezer fő, akit visszarendeltek újabb vizsgálatra, biopsziára. Sokuk csonkoló műtéten esett át. Hasonló cikkek jelentek már meg prosztatarák ügyben is. Jó ezt tudni.
Ennek fényében azért etikailag is el kellene gondolkodni minden orvosi tevékenységen. Az esküben is benne van: nil nocere - (Ne árts! - a gyengébbek kedvéért). A felesleges félelemkeltés, hamis remény keltése, életmentőnek kikiáltott műtétek indikálása és a beteg rábeszélése. Szóval úgy gondolom, ilyen ügyekben már nem az orvos az illetékes, hanem ki-ki maga.
Kedves Irkutszk, rendben értem én, a test csak egy külső és végül is nélküle is lehetek valaki (műszív, műtüdő, műmáj, ...). Ha a méltóságom nem roggyan közben, akkor talán. Onnantól kezdve azonban, hogy az emberi méltóságom elveszítettem, szerintem nincs tovább értelme.
Csak annyit erről, hogy a mellrákszűrés hatékonyságára készült egy tanulmány a Skandináv félszigeten 15 évre visszamenőleg, sokezer adaton. Az volt a kérdés, hogy a rendszeres szűrés hány életet ment meg. (Természtesen az ugye az nem számít, akit kiszűrtek és ennek ellenére meghalt, illetve akit nem szűrtek ki, de megbetegedett ugyanakkor mégis életben maradt.) Szóval kissé bonyolúlt módon, de a valódi nyereséget vizsgálták és az jött ki, hogy tulajdonképpen a menthetők közül 1 személy / 10 ezer szűrt ember életét mentették meg. Mondhatjuk, hogy ez is micsoda nyereség (több millió szűrésnél az hány ember). De nézzük meg a másik oldalt is, a szűrtek között 2-300 olyan volt / 10 ezer fő, akit visszarendeltek újabb vizsgálatra, biopsziára. Sokuk csonkoló műtéten esett át. Hasonló cikkek jelentek már meg prosztatarák ügyben is. Jó ezt tudni.
Ennek fényében azért etikailag is el kellene gondolkodni minden orvosi tevékenységen. Az esküben is benne van: nil nocere - (Ne árts! - a gyengébbek kedvéért). A felesleges félelemkeltés, hamis remény keltése, életmentőnek kikiáltott műtétek indikálása és a beteg rábeszélése. Szóval úgy gondolom, ilyen ügyekben már nem az orvos az illetékes, hanem ki-ki maga.
Kedves Irkutszk, rendben értem én, a test csak egy külső és végül is nélküle is lehetek valaki (műszív, műtüdő, műmáj, ...). Ha a méltóságom nem roggyan közben, akkor talán. Onnantól kezdve azonban, hogy az emberi méltóságom elveszítettem, szerintem nincs tovább értelme.
adatvedelem2
2011.03.17 16:45:04
@Máгia:
A méltó halálnak azt tekintem, amikor egyedül én magam döntöm el, hogy mikor következzen be, és ehhez nem kell orvoshoz forduljak engedélyért. Az előbbi postban éppen azt írtam - addig van értelme élni, amíg a méltóságunk megmarad. Igen, egy ideig betegen is megőrizhetjük. Remélem ezt az orvosok is elfogadják, mert ez rájuk is kötelezettséget ró ám!
A méltó halálnak azt tekintem, amikor egyedül én magam döntöm el, hogy mikor következzen be, és ehhez nem kell orvoshoz forduljak engedélyért. Az előbbi postban éppen azt írtam - addig van értelme élni, amíg a méltóságunk megmarad. Igen, egy ideig betegen is megőrizhetjük. Remélem ezt az orvosok is elfogadják, mert ez rájuk is kötelezettséget ró ám!
Otthon mostanában sok szó esik a recept felírásról, vonalkódról és a recepteken szereplő adatokról. Azon adatokról, amit a TB megkövetel, de ugyanakkor az orvosnak nem lenne joga ráírni. A betegnek meg joga lenne tiltakozni ellene.
Nemrégiben valaki megkérdezte tőlem, hogy is megy…..
adatvedelem2
2010.05.13 11:42:57
Kedves Szil5,
Még van egy csomó kérdésem a témával kapcsolatban:
- az első, hogy vajon Svédországban a támogatásokhoz milyen filozófia tartozik? Vannak olyan országok, ahol alapvetően a gyógyszerek nem igazán támogatottak - hanem egy éves limit után ingyenesség lép be. Ez megfelel a szokásos biztosítói logikának, hogy csak akkor lép be a biztosító ha már nagy a baj, de akkor hathatósan segít. Aztán olyan is van, amikor minden gyógyszert egyenletesen (na jó, nem teljesen), bizonyos %-os ártámogatásban részesítenek.
Magyarországon nincs éves limit, itt az egyéni gyógyszerköltségek korlátlanul nagyok lehetnek. A támogatási filozófia pedig olyan, hogy a 16 ezer féle gyógyszerből csak 2 ezret támogatnak és mostmár azt is csak 25%-kal.
Az adatkezelést tekintve úgy látom, hogy 1 évre visszamenőleg, pénzügyi okokból szükséges az adatok nyilvántartása. De azért felmerül az a kérdés, hogy a személyes azonosíthatóságot 1 év után megszüntetik-e? Azt nagyon jónak gondolom, hogy a felíró orvos sem azonosítható és a vényazonosítót sem kezelik - ez Magyarországon is törvényellenesen történik.
- A www.apoteket.se oldalon gyűjtött adatokhoz ki férhet hozzá, meddig őrzik meg azokat. Az egészségügyi személyzet megtudhatja-e az 1 évre visszamenőleg kiváltott összes gyógyszeremet?
- Létezik-e olyan receptköteles gyógyszer, amit a társadalombiztosítás nem fogad be a rabatba, mert az nem lenne tanácsos... szóval ami ezért nem jelenik meg az adatbázisban. Van-e joga a páciensnek arra, hogy magánorvossal írasson fel gyógyszert, és a recepten ne szerepeljen a személyi száma, tehát hogy kimaradhasson az adatgyűjtésből?
- Úgy látom, hogy a svéd recepten egyáltalán nem szerepel az ICD-10 (BNO) kód. Ezt meg tudod erősíteni?
Üdvözlettel,
Még van egy csomó kérdésem a témával kapcsolatban:
- az első, hogy vajon Svédországban a támogatásokhoz milyen filozófia tartozik? Vannak olyan országok, ahol alapvetően a gyógyszerek nem igazán támogatottak - hanem egy éves limit után ingyenesség lép be. Ez megfelel a szokásos biztosítói logikának, hogy csak akkor lép be a biztosító ha már nagy a baj, de akkor hathatósan segít. Aztán olyan is van, amikor minden gyógyszert egyenletesen (na jó, nem teljesen), bizonyos %-os ártámogatásban részesítenek.
Magyarországon nincs éves limit, itt az egyéni gyógyszerköltségek korlátlanul nagyok lehetnek. A támogatási filozófia pedig olyan, hogy a 16 ezer féle gyógyszerből csak 2 ezret támogatnak és mostmár azt is csak 25%-kal.
Az adatkezelést tekintve úgy látom, hogy 1 évre visszamenőleg, pénzügyi okokból szükséges az adatok nyilvántartása. De azért felmerül az a kérdés, hogy a személyes azonosíthatóságot 1 év után megszüntetik-e? Azt nagyon jónak gondolom, hogy a felíró orvos sem azonosítható és a vényazonosítót sem kezelik - ez Magyarországon is törvényellenesen történik.
- A www.apoteket.se oldalon gyűjtött adatokhoz ki férhet hozzá, meddig őrzik meg azokat. Az egészségügyi személyzet megtudhatja-e az 1 évre visszamenőleg kiváltott összes gyógyszeremet?
- Létezik-e olyan receptköteles gyógyszer, amit a társadalombiztosítás nem fogad be a rabatba, mert az nem lenne tanácsos... szóval ami ezért nem jelenik meg az adatbázisban. Van-e joga a páciensnek arra, hogy magánorvossal írasson fel gyógyszert, és a recepten ne szerepeljen a személyi száma, tehát hogy kimaradhasson az adatgyűjtésből?
- Úgy látom, hogy a svéd recepten egyáltalán nem szerepel az ICD-10 (BNO) kód. Ezt meg tudod erősíteni?
Üdvözlettel,
adatvedelem2
2010.05.20 20:02:32
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz