Adatok
gombász
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Előbb arra gondoltam, hozzászólok én is a vitához, ami a balatoni boros bejegyzés alatt folyik nagy lendülettel egy hete – a kommentszám rekordot döntött, száz fölött még soha nem jártunk –, de aztán arra jutottam, van annyi mondanivalóm, ami megér egy teljes értékű…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kertészmérnök vagyok, itt talán többen is ismernek (az egyik hozzászóló tán tanított is). Kicsiny birtokomon hivatalos keretek között szőlészkedem-borászkodom pár éve, igaz jelenleg ez hobbiszintnek mondható, nem ez a megélhetésem alapja. Dolgoztam kutatóként évekig, és volt szerencsém külföldi egyetemen egy évet biológiát (főleg növénytant és mikológiát tanulni), illetve nagygomba mikológiai kutatásokat azóta is végzek szabadidőmben. A tudományos szemlélet áthatja gondolkodásomat, igyekszem a legfrissebb kutatási eredményeket nyomon követni a biológia területén. Ha olvasok, az jórészt tudományos könyv vagy cikk, próbálok a nyitott kérdéseimre választ találni.
Nos: A szőlészet és borászat mégha egyetlen növényfajjal foglalkozik is - mint minden más tudományterület - rendkívül összetett kérdéseket is felvet, amelyek megválaszolására a tudomány által a közeljövőben csekély esély kínálkozik. Mégis mikor az ember elkezd szőlővel-borral foglalkozni rengeteg tapasztalat áll a rendelkezésére, amelyek miértjét (ok-okozati összefüggését) nem tudjuk most megválaszolni.
Alapvető meglátásom, így pár szőlészeti-borászati év távlatából, hogy ha pár alapvető sarokpontot betart az ember (pl érjen meg a szőlő, legyen mindig tele a megfelelő minőségű edényzet) és minél természetesebben próbál bort készíteni, az esetek zömében finom borok születnek, amit magam sem gondoltam volna. Amikor belevágtam, azt hittem majd talán a gyermekeim tudnak olyan minőségű bor készíteni, ami az én elvárásaimat megközelíti. Igyekszem a régi borvidéki krónikákból is sok tapasztalatot átvenni, hiszen azok között sok a kikristályosodott megoldás, és sokszor rájön az ember miért is úgy gondolták annak idején. Elkötelezett híve vagyok a régi magyar fajtáknak, véleményem szerint ezekkel lehet hosszútávon globalizált világunkban olyan kimagasló borokat készíteni amelyeket külföldön is elismernek, hiszen ezek az adott mikrotájhoz lettek kiszelektálva évszázadokon keresztül.
A biodinamikát, organikus gazdálkodást nehéz kérdéskörnek vélem. Többféle csoportot lehet elkülöníteni az általa felhasznált eljárások között.
-Egyrészt a módszerek között megtalálhatók azok az elemek, amelyek teljesen ezoterikusak (meglátásom szerint csak a gazdálkodó és a fogyasztó lelki világát, az adott borhoz való szubjektív hozzáállását alakítják) Az hogy melyek ezek a faktorok én nem mindig tudom eldönteni, létezhetnek olyanok, amelyeket én ebbe a csoportba tennék, de valójában a másodikhoz tartoznak
- a második csoportba azok a faktorok tartoznak amelyek hatásosak ugyan, de nem tudjuk, hogy miért (lehet, hogy egyszer kiderül)működnek, de sokszor a rendszer bonyolultsága okán nehéz lesz valaha is megfejteni (pl. épp 3,5 méterre a talajban van egy olyan kőzetréteg, aminek a az ásványtartalma stb..) Ebbe a csoportba tartoznak azonban -és ez nagyon fontos - olyan módszerek is, amelyek (pl gyógynövény kivonat stb) lehet, hogy egyáltalán hatásukban nem különböznek egy kemény szertől, ti. a hatóanyag attól még kőkemény lehet, hogy természetben is előfordul. Rengeteg olyan gyógyszer, növényvédőszer van (hogy mást ne mondjak pl a strobilurinok, - tobozfülőkéből izolálták először )amelyek hatóanyagát fellelték a természetben, majd iparilag gyártani kezdték. Egy molekula attól még ugyanaz, mégha egy aranyos növényke, vagy állatka vagy cuki gomba (pl gyilkos galóca)választja is ki. Ebben a csoportban lévők között törekedni kell a hatásmechanizmus megismerésére.
- a harmadik csoport az ismert hatásmechanizmusú eljárások csoportja, a biodinamikus módszerek között is van jópár ilyen nem csak a növényvédő szerek ilyenek. Pl. kén, réz (ami ugyebár toxikus nehézfém), stb. De ide tartoznak a szerintem nagyon jól alkalmazható hiperparaziták is. De olyan egyszerű de fontos dolgok is , mint a megfelelő zöldmunka.
Véleményem szerint arra kell törekedni, hogy ez utóbbi két csoportból minél kevesebbet és minél kíméletesebbeket használjunk, csak amikor feltétlenül szükséges a szőlő és a bor megóvása érdekében. (Nálam ez hamar kialakult, hiszen motoros hátival a meredek lejtőn egy felesleges permetezési fordulót sem iktatok be :))
Még egy fontos dolog. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe Matt Ridley: A Sötét Bábok Királynője című művét, amely egy tudományos, de emészthető könyv. A szerző biológus, de közérthetően fogalmaz. Alapvetően az ivaros szaporodás kialakulását elemzi a természetben, de sok fontos dolog kiderül a könyvből. Az ivaros szaporodás kialakulásáért alapvetően a parazitákat teszi felelőssé, elmélete szerint a rekombináció kialakulása a következő nemzedék nehezebben fertőzhetősége miatt alakult ki. A kertészeti kultúrák zömét (ebből a szempontból sajnálatosan) ivartalanul szaporítjuk, ezáltal felszaporodnak a paraziták (gombák, peronoszpórák (szintesüket elvesztett parazita algák), rovarok, atkák. A globalizációval rengeteg parazita szabad utat kapott mivel ivartalanul szaporítunk. Kialakult természetes ellenségeik azonban nem jöttek velük, az összes kontinens szenved a "tengerentúli" veszedelmektől.
Több út van a védekezésre, vagy újabb és újabb hatóanyagokat vetünk be, vagy megpróbálunk tudatos fajtanemesítést végezi vagy fajkeresztezéssel operálni (ivaros szaporodás ősi receptje.)Nagyon észnél kell lenni, mert egyre több betegség lesz és ugyanazok a paraziták egyre több fajt fertőzhetnek meg (lsd monília), de sajnos a keresztezések beltartalmi értékei nem mindig érik el a hagyományos fajtáékat.
baráti üdvözlettel:
Finy Péter