Adatok
benczur
0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
nem a pék jóindulatától
"A módszerek igenis benne vannak a tankönyvekben" - interjú Benczúr Péterrel
2012.04.27 09:55:00
Az ELTE matematikus szakának elvégzése után az igen jónevű Massachusets Institute of Technology-n tanult tovább, és szerzett PhD. fokozatot immáron közgazdaságtanból. Péter 2001-ben hazaköltözött, azóta a Magyar Nemzeti Bankban és a Közép-Európai Egyetemen dolgozik, 2010 óta az…..
benczur
2012.05.04 11:19:13
@lajafix: Ha jól emlékszem, a jóváírás bevezetése (pontosabban: a jelentős kibővítése) azt a célt szolgálta annakidején, hogy egy adóráta emelés mellett megőrizze a minimálbér adómentességét. Egy ilyen epizódból "ránézésre" nem biztos, hogy meg tudjuk válaszolni a kérdést -- hiszen két ellentétes lépés eredőjeként nagyjából változatlan viselkedést várunk.
Karl Smith története...
100 éves az American Economic Review. Ez alkalomból a folyóirat kijelölt egy bizottságot (Kenneth J. Arrow, B. Douglas Bernheim, Martin S. Feldstein, Daniel L. McFadden, James M. Poterba és Robert M. Solow), hogy válasszák ki az évszázad 20 legjobb, az AER-ben…..
Okkal lehetnek erős kétségeink afelől, hogy az elmúlt rövid időszak radikális gazdaságpolitikai döntései – a bankokra és nagyvállalatokra kivetett rendkívüli sarcoktól az adórendszer átszabásán át a magánnyugdíj pénztárak hirtelen felszámolásáig – egy…..
EconMatters
Vajon tényleg jobban ösztönzi a foglalkoztatást a járulékok csökkentése, mint az SZJA csökkentése és az összefüggő egykulcsos SZJA?
2010.06.15 00:59:00
Minden bizonnyal javította Oszkó Péter politikai befolyásoktól független szakértői megítélését, hogy Orbán Viktor 29 pontos csomagja bejelentését követő napon a miniszterelnök beszédét zseniális politikai beszédként aposztrofálta, amely egyszerre nyugtatta meg a piacokat és…..
benczur
2010.06.15 09:52:59
A 2009-es intézkedéseknél valóban lényeges volt az szja versus munkáltatói járulék megkülönböztetés: amikor a munkakereslet van rövid távon veszélyben, és a bérek (mondjuk a lefelé ragadósság miatt) nem nagyon trudnak csökkenni, akkor a munkáltatói járulék csökkentése gyorsabb eredményt hozhat, mint az szja.
Hosszú távon (pár év?) már közel mindegy a dolog, a teljes adóék számít (sőt, igazából még az effektív áfa kulcsot is belevehetjük).
Egy kis önreklám:
Benczúr Péter - Kátay Gábor - Scharle Ágota - Váradi Balázs: Hogyan növelhető az adórendszer hatékonysága?
www.budapestinstitute.eu/uploads/adoref_iranyok_vitara_20100603.pdf
András, jó munkát a bloghoz!!!
Hosszú távon (pár év?) már közel mindegy a dolog, a teljes adóék számít (sőt, igazából még az effektív áfa kulcsot is belevehetjük).
Egy kis önreklám:
Benczúr Péter - Kátay Gábor - Scharle Ágota - Váradi Balázs: Hogyan növelhető az adórendszer hatékonysága?
www.budapestinstitute.eu/uploads/adoref_iranyok_vitara_20100603.pdf
András, jó munkát a bloghoz!!!
A jövedelmek megoszlása és az erre vonatkozó normatív álláspontok ütközése a közbeszéd egyik kedvenc témája. Nemcsak nálunk, mindenhol. Van-e erről - a tények regisztrálásán túl - mondanivalója a közgazdaságtannak? Sokan vélik úgy, hogy a közgazdaságtan módszertana az…..
benczur
2010.03.01 09:14:41
Az újraelosztás társadalmi kívánatosságának megítélése elsősorban nem „ténykérdés.” Olyan döntéseket kell hozni, hogy ha valakitől elveszünk valamekkora jövedelmet, de annak csak egy részét tudjuk másnak átadni, akkor az társadalmilag kívánatos-e. E tekintetben jelentős különbségek vannak a különböző gazdaságfilozófiák között. A konzervatív megközelítés az, hogy mindenkinek nyújtsunk egy minimumot, de azon felül mindenki boldoguljon saját erőfeszítéseinek megfelelően. Ezen irányzat szerint az előbb vázolt átcsoportosítás nem növeli a jólétet (kivéve, ha ennek révén éri el valaki azt a bizonyos minimumot). A szociáldemokrata megközelítés jelentős hangsúlyt fektet az egyenlőtlenségek csökkentésére, így ha az előbbi átcsoportosítás iránya megfelelő és a veszteség nem túl nagy, akkor az társadalmilag kívánatos.
Közvéleménykutatások, illetve anekdotikus bizonyítékok alapján a hazai társadalomban elég jelentős az újraelosztási igény... Mivel eközben az adómorálunk sem svéd, különösen fontos lenne minél többet tudni az egyes adó-, támogatás- és kiadás-elemek pontos hatásáról.
Kicsit hosszabban, régebbről:
www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=98182 (archív, azt hiszem alapvetően nem fog megnyílni csak úgy simán).
Közvéleménykutatások, illetve anekdotikus bizonyítékok alapján a hazai társadalomban elég jelentős az újraelosztási igény... Mivel eközben az adómorálunk sem svéd, különösen fontos lenne minél többet tudni az egyes adó-, támogatás- és kiadás-elemek pontos hatásáról.
Kicsit hosszabban, régebbről:
www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=98182 (archív, azt hiszem alapvetően nem fog megnyílni csak úgy simán).
Mi okozta a pénzügyi válságot? Sok jelölt, egyenes kieséses rendszerben, és már a nyolcaddöntőnél járunk. Szavazz te is! (BP, köszi a linkért)..
A költségvetési politikában két nagy kérdés van: hogyan kell nagyot élénkíteni vele, és hogyan kell markánsan visszafordítani a túlköltekezést. A pénzügyminiszterek bármit megtesznek azért, hogy ne hiába kelljen gyártaniuk a hiányt, azaz nőjön a gazdaság is a deficittel.…..
A szerzőről: Oblath Gábor a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1975-ben, majd a KOPINT-DATORG kutatóintézetnél helyezkedett el, melynek 1995 és 2000 között kutatási igazgatója, 2000 és 2002 között elnöke volt. 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Vendégkutatóként…..
benczur
2009.05.08 11:18:54
Csak az egyik alkérdéshez adnék pár adalékot.
Hogyan lesz az egyénileg optimális döntésekből társadalmilag szuboptimális? A sztenderd magyarázatot az externáliák szokták jelenteni. Következményük az, hogy az egyensúlyban létrejövő árak torzak, így az azokra épülő egyénileg optimális döntések összességében félrecsúsznak.
A hazai kontextusban egy releváns lehetőség az. hogy a devizában felvett hiteleknél egyénileg akár optimális is volt mindenki döntése, ám az árak torzak voltak. És ha a forint-frank "carry trade"-ben sok éven át realizálható többlethozamra gondolunk, akkor az árakra gyanakodhatunk.
Ezt a gondolatot fejti ki egy, az ázsiai válság által ihletett tanulmány :
Excessive Dollar Debt: Financial Development and Underinsurance
Ricardo Caballero and A. Krishnamurthy
April 2003, Journal of Finance 58(2), 867-893.
ideas.repec.org/a/bla/jfinan/v58y2003i2p867-894.html
(bocsánat, előfizetős)
Hogyan lesz az egyénileg optimális döntésekből társadalmilag szuboptimális? A sztenderd magyarázatot az externáliák szokták jelenteni. Következményük az, hogy az egyensúlyban létrejövő árak torzak, így az azokra épülő egyénileg optimális döntések összességében félrecsúsznak.
A hazai kontextusban egy releváns lehetőség az. hogy a devizában felvett hiteleknél egyénileg akár optimális is volt mindenki döntése, ám az árak torzak voltak. És ha a forint-frank "carry trade"-ben sok éven át realizálható többlethozamra gondolunk, akkor az árakra gyanakodhatunk.
Ezt a gondolatot fejti ki egy, az ázsiai válság által ihletett tanulmány :
Excessive Dollar Debt: Financial Development and Underinsurance
Ricardo Caballero and A. Krishnamurthy
April 2003, Journal of Finance 58(2), 867-893.
ideas.repec.org/a/bla/jfinan/v58y2003i2p867-894.html
(bocsánat, előfizetős)
Nem, nem a mienkért. Saját válságaink okozójáról majd minden honfitársunknak olyan határozott véleménye van, hogy csak a bajt hoznám a fejemre, ha erről értekeznék. A világgazdasági válságért ki a felelős? A világ többi országával együtt súlyos reálgazdasági…..
Jaj de jó! Megint elővehetjük Frank Knight-ot a kockázat és a bizonytalanság fogalmait megkülönböztetendő. Cikkünk szerzője óv attól, hogy a pénzügyi piacok túlszabályozását célzó - a válság miatt nem meglepő - nyomásnak engedjünk. A következő válság most…..
A jobboldali médiát bejárta az a hír, hogy az IMF-hitelt garantáló nemzeti vagyon része Szent István koronája is. Ha bukunk, viszik azt is a hitelezők! A hangsúlyok különbözőek voltak: a Heti Válasz a címben felvetett kérdésre a cikk szövegében rácáfol, míg Posta Imre…..
benczur
2009.04.02 10:30:13
Az alábbi, igen tetszetősen fogalmazott részletet árnyalandó:
"Ha egy ország visszaél azzal, hogy felette nincs bíróság és ezért megteheti, hogy nem tartja be adott szavát és nem fizeti vissza, amit kölcsönvett – akkor azzal az országgal hosszú ideig mindenki csak hoci-nesze alapon fog üzletet kötni."
A "hoci-nesze" egy lehetséges elméleti értelmezése az, hogy a hitelező-adós viszonylatban (akár) egyik oldalon sincs elköteleződés a szerződések betartására, vagyis csak "renegotiation proof, subgame perfect" egyensúlyok lehetségesek. Ez pontosan a hoci-nesze: konkrét szerződés nélkül is, a két fél teljesen önként átad bizonyos összegeket a másiknak, a jövőbeli hasonló "önkéntes" transzferekért cserébe.
Talán meglepő, de ez akár ugyanarra az eredményre is elvezethet, mint amire a formális és betartható szerződések, még akkor is, ha az adós több hitelezővel is tárgyalhat! Lásd: Kletzer és Wright, AER 2000 (nem túl könnyű olvasmány...)
ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i3p621-639.html
Persze ne becsüljük túl ezt a lehetőséget, de a szuverén hitelezés/kockázat mibenlétét, illetve az arra irányuló kutatások egy irányát jól mutatja. Valamint egy default itt sem maradna következmények, büntetés nélkül...
"Ha egy ország visszaél azzal, hogy felette nincs bíróság és ezért megteheti, hogy nem tartja be adott szavát és nem fizeti vissza, amit kölcsönvett – akkor azzal az országgal hosszú ideig mindenki csak hoci-nesze alapon fog üzletet kötni."
A "hoci-nesze" egy lehetséges elméleti értelmezése az, hogy a hitelező-adós viszonylatban (akár) egyik oldalon sincs elköteleződés a szerződések betartására, vagyis csak "renegotiation proof, subgame perfect" egyensúlyok lehetségesek. Ez pontosan a hoci-nesze: konkrét szerződés nélkül is, a két fél teljesen önként átad bizonyos összegeket a másiknak, a jövőbeli hasonló "önkéntes" transzferekért cserébe.
Talán meglepő, de ez akár ugyanarra az eredményre is elvezethet, mint amire a formális és betartható szerződések, még akkor is, ha az adós több hitelezővel is tárgyalhat! Lásd: Kletzer és Wright, AER 2000 (nem túl könnyű olvasmány...)
ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i3p621-639.html
Persze ne becsüljük túl ezt a lehetőséget, de a szuverén hitelezés/kockázat mibenlétét, illetve az arra irányuló kutatások egy irányát jól mutatja. Valamint egy default itt sem maradna következmények, büntetés nélkül...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Pár nagyobb lépés: a transzferek rendszerének módosítása (a nyugdíjkorhatár emelése, GYES szigorítás), adóátrendezés a munkát terhelő adók felől az ÁFA felé, vagyonadó. Persze ez utóbbi részleteiben kicsit "pakisztáni" volt (ld. personal.lse.ac.uk/kleven/ ) -- nem a marginális, hanem az átlagos adóráta akart sávos lenni; és végül nem is lett implementálva.