gaben77 2013.05.03 10:51:40

Nem méltó Schiffer jogászi felkészültségéhez ez a próbálkozás, valószinüleg ő is nagyon jól tudja, hogy nem lehet frakció. Politikailag viszont van értelme ilyen baromságokat elsütni.

gaben77 2013.05.03 11:21:58

@pástétom: Éppen a korábbi AB határozat, amire a mostani is utal, mondja ki azt, hogy pont a limit mértéke lényegtelen. Ha az LMP 5%-ot szerezve 8 képviselőt juttatott volna be, akkor 8 fő lenne a limit, ha az a Házszabály szerinti létszámnál kevesebb-ez esetben pedig az. A gond azzal van, hogy ha HSz szerinti, vagy az azt felülíró létszám alá akárcsak eggyel is lecsökken a létszám, akkor nincs frakció. Magyarul,lehetnének 11-en is, de mivel jóval a limit felett jutottak be, ezért a HSZ érvényes, ergo nincs frakcio. Szánalmas ez az egész próbálkozás.

gaben77 2013.04.06 23:28:46

@P.Freddy: ember! Ezeket álmodod, vagy esetleg tudsz valami tényszerűt is leírni?

gaben77 2013.04.06 23:53:43

@P.Freddy: épphogy nem állította le, és épphogy a körbetartozásba, az eladósodottságba és a kereslet hiányába buktak bele, akik elbuktak. A csatolt cikkről nem hallottam, sajnálatos és felháborító ami történt, de ebből akár levonhatnál sokkal nagyívűbb, itt is tapasztalható, színvonalas következtetéseket, minthogy maga Orbán talicskázta ki feltűrt ingujjal a pénzeket (csak egy ötlet). Mindegy hogy kire szavazol (egyébként nem érdekel ha a jobbikra is tennéd), csak ez tudatos döntés, gondolkodás eredménye legyen.

gaben77 2013.04.07 00:29:53

@P.Freddy: A gond azzal van, hogy csak félig írsz igazat, és az lehet a legveszélyesebb. Szerintem nagyon hosszan kéne fejtegetned annak a levezetését, hogy mi a miniszter hatásköre, ha a szó szakszerű értelmében érted. Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor megítélését alapvetően nem ilyen dolgok befolyásolnák, nem életszerű amit gondolsz. Ahogy viszont írtam már, a közérdekű adat eltüntetése nem tolerálható.
Amit idekeversz még, mint "százára rúgó hírhamisítás", meg ilyenek, ezeket bizonyítani kellene. Tegyük fel, csak tegyük fel, elméletben, hogy ezt neked névvel kellene vállalni. Vállalnád, bizonyítanád? Vagy elsunnyognál, hogy jogom van, meg véleményem van, stb. Olvass más országok híreiből, olvass politológiáról, és ha nyitott vagy, meg fogod érteni, hogy a politika az politika, és kész. Sehol sem működik alapjaiban másként, mindenütt vannak kirúgások pl. és te is kirúgnád azt, aki neked keresztbetesz, csak mert téged politikai okokból utál, de pláne kirúgnád ha valaki nem ért a dolgához, vagy bűncselekményt követett el.
Milyen megfélemlítés, milyen kommunista módszerekre gondolsz? Éltél akkor? Meghurcolták akárcsak a családtagjaidat, jelentettek róluk, rólad?
Bármilyen feldolgozhatatlan, állami szervek, intézmények demokráciában is vannak, csak az különbözteti meg őket a diktatúráktól, hogy vannak jogszabályok, amelyek kikényszeríthetőek. Viszont minden játék kétszemélyes: neked is be kell tartanod a szabályokat, meg az államnak is. Ha nem tartod be, akkor az ügyészség az eljárás lefolytatására hivatott szerv, ez a jogállam ismerve annak ellenére hogy ezt szeretik megkérdőjelezni.

gaben77 2013.03.20 19:57:24

Ok, értem én hogy vannak akik mindig a diszkrimináció ellen küzdenek, meg ilyenek, de: az netán mégsem diszkrimináció hogy leszűkíti a cikk a sérülékeny csoport fogalmát? Igenis, egy cigány többségű településen a magyar a sérülékeny kisebbség és nem a cigány. A rasszista támadást meg azzal mentegetni, hogy EGYÉBKÉNT egy (országos viszonylatban) kisebbségi csoporthoz tartozó személy követte el, hát az elég undorító.

gaben77 2012.03.09 11:23:57

Kultúráltan ugyan, de meg kell jegyezni néhány dolgot. Nem elsősorban az ordító helyesírási hibákra gondolok, de azok is sokatmondóak. A legnagyobb baj az, hogy a TASZ-ban elég sok, komoly, alkotmányjogász üldögél, akik alapvető polgári jogi alapvetésekkel nincsenek tisztában. A kodifikáció főbb alakjai az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanárai, a TASZ egyes munkatársai pedig szoros kapcsolatban állnak az ELTE Alkotmányjogi Tanszékével, nem lett volna nehéz kapcsolatot teremteni.
A jogvédő szervezetek sokszor olyan, marginálisnak számító dolgokra koncentrálnak, amelyek mellett egyébként sokkal fontosabb dolgok is megjelennek - ez az új Btk. tervezetének a kritizálásánál olyan jellegű kérdésekben jelenik meg, hogy kell-e fizikai erőszak a nők bántalmazásához, vagy sem (ami természetesen nem elhanyagolható kérdés), de hogy eközben az élet elleni támadás esetén milyen körülmények között, és hogyan jelenjék meg a jogos védelem intézménye, arról kevésbé intenzívebb a diskurzus.
A Ptk. esetében jogvédő szervezetek - köztük a TASZ - egyrészt amiatt nyavalyognak, hogy nem lehet majd megélhetési (teszem hozzá én) perelgetést folytatni amiatt, mert valamely csoport tagjaként valaki a csoporthoz tartozása miatt sérelmet érzett. Ebben az esetben még megállhat az elképzelésük, biztosan lehet találni más eszközt az alapjogok megfelelő védelmére. A gondnokság körüli történések viszont egyenesen felháborítóak. A 2009-es tervezet álszent módon arra alapult, hogy nem fordulhat elő olyan állapot, hogy valaki teljesen cselekvőképtelen legyen. Mivel maguk az akkori kodifikátorok is rájöttek, hogy tarthatatlan a helyzet, ezért egy idétlen kifejezéssel - kommunikációra képtelen korlátozottan cselekvőképes személy - próbálták ezt feloldani, de reálisan belátható, hogy ez a fordulat a cselekvőképtelen személy megfelelője. Az ezen túlmenő, nyafogásnak ható kifogások emellett a támogató személy intézményét érintik most, melyet nem véletlenül vett bele a kodifikációs szakbizottság, jónak tartották, mint ahogy az előzetes nyilatkozat tételét is jónak tartották. A támogató személyt összecserélni a gondnokkal azonban súlyos tévedés lehet csak - a legnagyobb jóindulattal is -, mert a gondnok a jelen szabályozás szerint is elsősorban a házastárs, élettárs, hozzátartozó kell hogy legyen, csak ezek hiányában hivatásos gondnok. A gondnok tevékenységére természetesen szigorú szabályok vonatkoznak, többek között vagyoni kérdésekben elszámolási kötelezettséggel tartozik, és problémás esetek felmerülte esetén pedig közbeléphet a gyámhivatal. Teljességre törekvés nélkül meg kell még említeni azt is, hogy a gondnok főszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében pont azon kérdésekben kell a jelenlegi szabályozás szerint eljárjon a gondnokolt véleményének figyelembevételével, amit a korlátozás alá vehető ügycsoportok közül a jogvédők ki akarnak emelni. A jogvédők törekvése oda juttathatna gondnokoltakat, hogy saját akaratukból mondjuk a híd alá költözzenek, mert ahhoz van kedvük. Figyelembe véve persze, hogy a híd alatt lakást alkotmányosnak és védendőnek tartják sokan a jogvédők közül, ez persze érthető törekvés, de mivel a gondnokoltnak elsődlegesebb az életéhez és az emberi méltóságához fűződő joga, ezért talán mégis logikusabb, ha a gondnoka adott esetben visszatartja attól, hogy a híd alá költözzön.

gaben77 2010.04.30 22:12:04

Nem akarom bántani a szerzőt, de lehetséges, hogy megszegte a bizottsági tagként tett esküjét, miszerint: "a szolgálati titkot megőrzöm." Voltam bizottsági tag, de nem a tapasztalataimra, hanem a törvényekre, rendeletekre hivatkozok.
1, A delegált nem utasítható, ezért nem köteles napközben feladatot vállalni, és nem köteles kimenni mozgóurnázni, csak mert az hagyomány. Ha nem akar menni, akkor az elnök kiküldhet egy választott tagot.
2, A választópolgár nem befolyásolható semmilyen eszközzel, a szavazóhelységben nem lehet plakát, pártlogó, kitűző, semmi. A bizottsági tagok a választópolgárok jelenlétében nem beszélhetnek politikáról. Elő van írva továbbá, hogy a választó csak a szavazat leadásának idejéig tartózkodhat a szavazóhelységben.
3, A mozgóurnázás nincs túlszabályozva, de a fentiekből, és a választás titkos voltából következik, hogy a bizottság tagjai nem állhatnak le cseverészni.
4, Ha a delegált tag valami törvénytelent észlel, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha nem hajlandó erre a jegyzőkönyvvezető, ez esetileg egy nyilatkozattal, és két tanúval is igazolható. A jegyzőkönyv az esetleges jogorvoslat alapját képezheti.
5, Az előbbiből következik, hogy bár nem utasíthatja, csak figyelmeztetheti a delegálttársát a szerző, de felvetethet jegyzőkönyvet is, illetve tehet nyilatkozatot.
6, Az igazolás kérdése azért nehéz, mert nem gyűjthető, hogy ki volt szavazni és ki nem.
7, A delegált csak a pártjától kaphat ellenszolgáltatást, az állam egyedül a következő napra igazolja a munkahelyén.
8, A delegált részt vehet a jegyzői oktatáson, és a pártja is szervezhet neki képzést. Szerintem alapvető dolog, hogy ha valaki ilyen fontos munkában vesz részt, akkor legalább tudja mit csinál, főleg mert a szerepe az ellenőrzésre is kiterjed.
9, A lepecsételt, de fel nem használt szavazólapok érvénytelenekhez számolása hiba. Érvénytelen a leadott szavazat lehet csak, nem a fel nem használt. A lepecsételt, de urnába nem tett szavazólap rontott, amin ezt a körülményt jelzi a bizottság. Így történik az érvénytelen voksnál is, de arra csak a számláláskor kerülhet sor, értelemszerűen. Végezetül: a lepecsételt szavazólapok felhasználását tudtommal nem tiltja semmi.

gaben77 2010.05.01 12:29:52

A szavazóbizottság nyilvánosan működik, de ez hogy legyen? Választópolgár csak a szavazás alatt lehet a szavazóhelységben, számláláskor egyáltalán nem. Kivétel a nemzetközi megfigyelő és a magát igazoló újságíró.
Szolgálati titok: pl ha a bizottság két tagja az írni nem tudó, vagy látássérült polgárnak segítséget nyújt szavazáskor, megismerve annak preferenciáját. Kisebb településen lehet szó arról, hogy mivel mindenki ismer mindenkit, a bizottság tudhatja, hogy ki szavazott, és ki nem, ami megint titok. De itt igazán nem is ez fontos, hanem az, hogy elmegy valaki delegáltként dolgozni, és a törvénysértést tétlenül nézi. Vagy azért, mert nincs tisztában a munkáját szabályozó törvényekkel, ami hiba, vagy mert ismeri azokat, de ennek ellenére tétlenül nézte, mit tesz a másik delegált, ez is hiba. Mindennek tetézése, hogy ezek után ezt nyilvános fórumokon megjeleníti, azzal a szándékkal, hogy a másik delegált pártját lejárassa, szerintem nettó politika. Se ő, se a jobbikos nem különb a másiknál.
Az hogy miért tekinti a választó szavazatát rontottnak, azt a bizottság nem ellenőrizheti, a szavazólap tartalma nem releváns. Az is előfordulhat tehát, hogy üreset ad vissza, és akkor ugyanott vagyunk. Az érvényes és érvénytelen szavazatok együtt kell kiadják az urnában talált szavazatok számát.

gaben77 2010.05.01 13:28:25

De nem is a személyiségi jogokról van szó, hanem a szolgálati titokról. Agitálást pedig nem szabad szó nélkül tűrni, és ha nem fejezi be az agitálást a másik delegált, jegyzőkönyvet igenis fel lehet venni minderről a szavazóhelyiségben. A nyilatkozatot pedig a választó lakásán is megírhatja, ha a szavazópolgár nem ért egyet az agitálóval. Továbbá, ez kétszemélyes munka, az egyik tag a másik nélkül nem ér semmit. Ha a delegált azt mondja, hogy na jó, ez törvénytelen, most abbahagyjuk, az elegendő súlyt ad a kérésének. Fenntartom: ha nem tetszik valami, akkor ne most írja le, ne politizáljon, akkor kellett volna tenni valamit, mert a választás eredménye már jogerős a szavazókörökben. Mindezzel együtt a fő probléma, hogy az egész folyamat nincs részletesen szabályozva.