Adatok
Zsuzsi_
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nyerj Asus netbookot a Munkahelyi terror blog nyereményjátékával. Csatlakozz facebook oldalunkhoz és automatikusan részt veszel a sorsoláson.
A részletekért kattints ide
Összesen közel 2 évet dolgoztam egy…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Először is, szeretném megköszönni a szerkesztőknek, h az egész levelemet betették, teljesen vágatlanul minden szót. Aztán, szeretném megköszönni Nektek, akik elolvastátok, s különösen azoknak akik hozzá szóltak. Sokat jelent ez nekem. Köszönöm.
És a válaszok: Igen próbáltam védekezni. Az első amit kimondtam, a takarító. Azonnal arra gondoltam, amit le is írtam. Aztán azt kérdeztem, ki lehet az aki ilyet ír rólam, bármit is feltételezve, miért nem áll a szemem elé. Ezt azért mondtam, mert nekem is egyből feltűnt ami talán Nektek is, ha gondosan elolvastátok a levelet. Nem véletlenül másoltam be teljes pontossággal, ahogy azt a kezembe vettem. Nem akarok véleményt formálni Róla, mármint ha tényleg létező személy, de hát önkéntelenül... Aztán ami még fontos, és ezt el is felejtettem leírni, megkérdeztem az ÜV-t, h volt-e bármilyen más kifogása a munkámmal kapcsolatban, erre egyértelmű NEMmel válaszolt. Aztán azt mondta el többször is, h bárki mással történik ez elnézi, de tőlem többet vár. – Ebből mire gondoljak, h bárki más bunkó lehet a vendéggel, az megúszható? – és ha Neki választania kell az Ő állása és az enyém között, Ő az enyémet választja. – igen, itt is látszik az egyik alapvető probléma, amire szintén jól rámutatott az egyik hozzászóló. Ezek után már nem volt min vitázni, mert a beosztást azonnal elkezdték átírni.
Némi háttér információ szerint, mely azóta másodkézből jutott el hozzám, egyik volt kollégám szerint Ő állt ott a sorban, pont a panaszos vendég mögött, - bár nem tudom hogyan tudná beazonosítani az illetőt, talán ismeri? – és szerinte én Őrá tettem a megjegyzést. Rémlik egy jelenet, amikor odajött a takarító fiú, s mivel a lányokat lefoglalta, hozzám hirtelen több vendég is beállt, köztük a kollégám. Egy manager észlelte, h beáll a sor és gyorsan kijött segíteni, de az egyik kasszás lány közölte vele, h nincs aprója, ezért azonnal visszaindult az irodába, miközben én kimondtam a kifogásolt mondatot: „Hát ez meg mit keres itt már megint?” Amivel a manager figyelmét szerettem volna felhívni arra, h megint itt van a takarító fiú. Ő persze nem figyelt rám, meg sem hallotta amit mondtam, csak elsuhant a hátam mögött, vissza az irodába. Másodpercek történése ez, aminek esetleg fültanúja lehetett a vendég. Persze mindez nem biztos, mostanra teljesen összefolynak a napok. És Igen, jó lenne visszanézni a kamerafelvételeket, ha a panaszos meg tudná mondani pontosan hány körül történt. Azóta is kutatok a tudatomban, h mi történhetett valójában. Mindenesetre, az biztos, h nem egy másik vendégre tettem megjegyzést.
Igen, megpróbáltam megkeresni a TV-t, de nem volt bent a központban. Kaptam egy központi számot… Közben a munkáltatóm talált egy szabad pozíciót egy másik étteremben. Erről írtam. Jött a húsvét, s ahogy a napok teltek, elfogyott a szabadságom. Gyorsan kellett lépnem, mert nekem jövő hónapban is ki kell fizetnem az albimat, amit fizetés nélkül nem tudok megtenni, annak pedig beláthatatlan következményei vannak a számomra. El kellett fogadnom a felajánlott munkát. Nem volt választásom. A TV-t megkeresni már okafogyottá vált. Ahogy az előző TV-őm mondta egyszer, eső után köpönyeg.
Ennyit az esetemről, sajnos itt már akármit lehet mondani, a lényegen nem változtat. Kirúgtak egy nyilvánvalóan vitatható vendégpanasz miatt, anélkül, h megkísérelték volna kivizsgálni az ügyet. Ez jogtalan lenne, ha nem lennék kölcsönzött munkaerő. Bíróság? Hm. Kerek egy évig küzdöttem azért, hogy egyáltalán valamiféle tartásdíjat kapjak a 3 gyermekem után a volt férjemtől, mert az kihasznált minden jogszerű eszközt arra, h húzza az időt. Ezt az összeget persze később sem kaptam meg, de ez egy másik story. Hogyan is gondolhatnám , h pont mellettem állva fog példát statuálni bármiféle Magyar Munkaügyi Bíróság egy multicég ellen, amikor végül is az jogszerűen járt el? És itt van a kutya elásva.
A posztomat elsősorban azért írtam meg, h felhívjam a figyelmet egy joghézagra, amivel alaposan megkurtítják a munkavállalók jogait.
Nem a munkaerő kölcsönzés mint intézmény ellen szeretnék felszólalni, hanem az általa létrehozott joghézag kihasználói ellen. Hiszen a munkaerő kölcsönzésnek az az értelme, h amikor pl egy gyárba hirtelen nagy megrendelés érkezik, ideiglenesen és gyorsan sok emberre van szüksége, ezek a cégek az adatbázisukból elő tudnak teremteni megfelelő mennyiségű rugalmas munkaerőt viharos gyorsasággal. Ez az idénymunka. De a BK-ban csak munkaerő kölcsönzőn keresztül lehet dolgozni, teljes pozíciót betöltve. Miért ne lehetne kötelezni a cégeket, h bizonyos idő eltelte után, pláne ha a dolgozó már elért vm féle titulust és továbbra is igényt tartanak a munkájára és viszont, saját állományban kelljen foglalkoztatni. Hja, mert nem éri meg Adózás és Apparátus fenntartása szempontjából? Hát miért ne lehetne Őket érdekeltté tenni? Üzenem a nagy Fejeseknek, hogy íme a feladat! Ha már véget ért az örömmámor, amiért még én is leutaztam vidékre voksolni, lehet elkezdeni dolgozni.
A BK Fejeseinek pedig azt üzenem, hogy ha mást nem is, gondolkozzanak el az esetemen, mert bármikor megtörténhet másik kiváló dolgozóval, oktatóval, vagy müszivel hasonló eset. Mivel éri Őket nagyobb kár, ha egy állítólagos törzsvendég, aki ráadásul nem elérhető, kilátásba helyezi hogy nem jár többet az étterembe, vagy ha elveszítenek egy lelkes kiváló dolgozót, aki nekik sokkal több profitot termel pusztán a mosolyával, mint egy Wh*pper szendvics. Ezt az egyik hozzászóló kiválóan megírta, külön köszönet Neki.