Adatok
zseraldin
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ha közgyűlési jegyzőkönyvet hamisít a közös képviselő, akkor érdekes kérdés, hogy a társasház-e a sértett, vagy az egyes lakók. Az alábbi ügy is e körül forog. Tisztelt Zugügyvéd ! Miskolcon a Közös képviselő hamis közgyűlési határozatot…..
zseraldin
2011.02.03 20:44:50
A Zugügyvéd nem sok jóval tudja az alábbi levél íróját kecsegtetni, de hátha van valamelyik kollégának használható ötlete. A levélből az tűnik ki, hogy nincs külön albetétesítve a garzonlakás, a társasházi alapító okirat módosítása nélkül viszont nem is kaphat…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„ panel program „ építési beruházás „ panel rehabilitáció „ ( rehabilitáció erősen leromlott épületek felújítása, korszerűsítése, esetleg lebontása) Ezt azért írtam ide, mert ezek a „ társasházak „ nem társasházak, hanem vegyes tulajdonú épületek ( vegyes tulajdon esetén az EU nem fizet, mert csak a tiszta tulajdoni viszonyokat szereti ).A panel program önkormányzatok, , non-profit gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló „ lakóépületek azaz bérházak felújítása ( azért két lépcsős, hogy ne tűnjön fel ) . Lakóépület az, amelyben többnyire lakás található , tulajdonosa a Magyar állam. És bérbeadás útján hasznosítják, Az önkormányzatok azokat a lakásokat amelyeket nem tudták megvásárolni a bérlők, társasházak kezelésébe adták ( önkormányzat vagyongazdálkodási tananyag)
Meg lehet nézni Csabai Lászlóné volt MSZP-s nyíregyházi polgármester ( volt kormánybiztos ) mit nyilatkozott 2002-ben a panel programról az ’”ország hatalmas lakásvagyona 780.000 db hatalmas lakásvagyon”„ ahol értékes a telek „ ott akár le is bonthatják az épületet. A lakásokat összevonhatják, hogy nagyobbak legyenek vertikálisan és horizontálisan, vagy ahogy akarják. .. A földhivatal honlapján olvastam. „ a lakóközösségek legjobb esetben használatba kapták az épületek az önkormányzattól ( bérházak , lakók: akik a helységet életvitelszerűen használják) ha a föld tulajdonjoga elválik az épület tulajdonjogától, akkor a törzslap nem a teljes tulajdonlap, a dokumentumokat többnyire a pályázat kiírói az önkormányzatok kérik. Mihez? - társasházak felújításához. „ ( a lakóközösségek nem tulajdonosi közösségek az ott lakókat lakás használókat jelenti ) Milyen határozatot kellett hozni? Lakóközösségi határozatokat így vannak becsatolva a pályázatokhoz ( 20 éve magán ingatlan vagyon és nem az ország hatalmas lakásvagyona ) )
Akkor most lehet figyelni. A Magyar Állam az 1969.-es korm. számú rendeletekben foglaltak szerint földrészlettel együtt értékesítette az épületet és a benne lévő öröklakásokat házingatlanként. Miben különbözik az állami házingatlanok elidegenítése során a kezelő által készített alapító okirat a kezelő által készített alapító okirat a Tvr.-ben írt általános szabályoktól ?
„ Az állami házingatlanok elidegenítéséről szóló kormányrendelet előírta, hogy a hat lakószobát meghaladó házingatlanokat a kezelőnek előzetesen társasházzá kellett alakítania , azaz az értékesítés megkezdése előtt kellett átalakítania társasházzá. Ebben az esetben viszont az ingatlan még nem volt közös , hanem kizárólagos állami tulajdon, így társasháztulajdont egyetlen tulajdonos , a Magyar Állam létesített, illetőleg – e tekintetben a tulajdoni jogokat gyakorló állami ( tanácsi ,kezelői ) szerve kifejezve alapítási szándékát. Nem társasházat, hanem társasház-tulajdont alapított„ amely tulajdon meg is szűnt az elidegenítéssel ( privatizáció ) a jogok törlésével. Az ingatlan nyilvántatásban minden külön lapon az állam tulajdonjoga került bejegyzésre. Az egyes adás-vételi szerződések megkötésével kerül ki a társasház a kizárólagos állami tulajdon köréből . ( házi jogtanácsadó XIX. Évfolyam 1992 május )Ha még emlékszik valaki a társasházi törvényre, közös tulajdon megszüntetése: az épületrészt önálló ingatlanná alakítják és elidegenítik.
Az adásvételi szerződés -tulajdon átruházó szerződés . Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles valamely dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába adni , míg a vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ebből következik az a tény, hogy nem lehet a birtokában a társasház annak a dolognak, aminek természetes személy a jogos és törvényes tulajdonosa. Tulajdonjogot , csak tulajdonostól lehet venni ( és senki nem a társasháztól vette ).
A dolog lehet ingó és ingatlan, forgalomképes, ami nem forgalom képtelen , vagy korlátozottan forgalomképes, tehát adásvétel tárgya lehet. Forgalomképtelen minden olyan tárgy, amihez az államnak kiemelt érdeke fűződik érvényes adásvételi szerződést nem lehet kötni. Ebből viszont az következik, hogy az állami házingatlanok elidegenítésekor az elidegenítésre kijelölt épületeket a törzsvagyonból ki kellett venni és forgalomképessé kellett tenni –e nélkül ugyanis nem lehet elidegeníteni. Az adásvételi szerződésben egyértelműen ki kell derülnie a tulajdon-átruházási szándéknak . Írásban foglaltnak kell tekinteni azt a dokumentumot, amelyet külön-külön mind a két fél aláír .. Az 16/1969 (IX.30)-ÉVM-MÉM együttes rendelet és a végrehajtására kiadott 32/ 1969 (IX.30)-Korm számú rendeletben foglaltak szerint Az ÉVM-MÉM … rendeletek szerint kötelező értékesítés és vonatkozik tekintet nélkül minden egyes lakó és vegyes ( azaz bérházra ) rendeltetésű épületre és tulajdoni hányadokra melynek tulajdonosa a Magyar Állam, , a hozzá tartozó földrészlettel együtt ha a kezelő előzetesen társasházzá alakította ) Házingatlannak minősül …… a társasházban lévő minden öröklakás.. …. Föld felosztással… ( vagyis a volt bérházak 90%-a ) Ami ezen rendeletek szerint érélesítésre került, szabad rendelkezésűnek minősülnek és 10 évig házadó mentességet élveztek. Az eladónak a házingatlan értékesítésekor kötelezően a vevő birtokába kellett adni az ingatlanok tartozékát tartozék listával, ami egyenlő volt a bérlemény tartozék listával. ( ezt is tartalmazza a törvény ) A Házingatlan a dolog maga és minden hozzá kapcsolódik. Ha tehát 20 éve szabad rendelkezésűek akkor melyik része a társasház ?
………………….
Mivel pedig elidegenítette ( privatizálta ) a Magyar Állam 1990-ben ezért ,az 1990 után keletkezett lakástörvény, vagy társasházi törvény magán házingatlan tulajdonosokra nem vonatkozik , legfőképpen közbeszerzési törvény nem. ( a közbeszerzés, a közösség, azaz a Magyar Állam, önkormányzat beszerzései ) ….. Magyar Állam vagyonkezelője által készített társasház- tulajdon alapítási szándék irat alapító okiratként történő becsatolása vagy bármely más a volt tulajdonos tulajdonjogát bizonyító irat becsatolása elidegenítés után, ( privatizáció ) 21 évvel a bérlőből vált ingatlan tulajdonosok magán-tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogát sérti Tehát aki ezekben az épületekben lakik nem lakásban lakik, hanem házingatlanban, a hozzá tartozó földrészlettel együtt. A kormányrendeletek szerint kötelező földfelosztás volt. A házingatlanokhoz tulajdoni részilletőség tartozik. ( ha öröklakás lenne, akkor földrészleten kívüli ingatlan lenne, de az csak 1997 után lett törvénybe iktatva és nem visszamenőleges hatállyal ) és akkor lenne a társasházaknak alapító okiratra.) Ugyanis amit becsatoltak az nem a társasházaké, hanem a Magyar államé, amit a privatizáció miatt kellett alapítani, de az elidegenítéssel megszűnt a tulajdonjoga és a vagyonkezelő kezelői joga. A bejegyzéssel egyidőben szűnt meg a társasház jelleg, a társasház 1/1 tulajdonjoga. A lakóépület ( bérház ) ( létezik egy manuális tulajdoni lap a Földhivatalban a számítógépes mellett amelyik ezt tartalmazza. ) A bérlőből vált házingatlan tulajdonosok nem alapítottak társasházakat. Bolondok lettek volna létrehozni , mert ki az a nem normális, aki azért vesz meg valamit, hogy kifizetés után ingyen és bérmentve beadja a közösbe. Földrészlet újraösszevonása nem történt meg.( tehát a társasház jogviszonyt nem vitte tovább senki, nincs is bejegyezve, az ingatlan nyilvántartásba ) 2003-ig kellett volna leegyeztetni a földhivatalokkal az ingatlanokat, az önkormányzatoknak ,. helyette tették azt, amit tettek. Az UNIÓ hatalmas pénzösszeget adott lakóházak azaz bérházak felújítására. A bérlakásokat 90%-ban értékesítették, maradt 176000 db az országban )( lakás= bérlemény )
Vagyis a panel házak 90%-a privát magán, házingatlan amely természetes személyek magán vagyona és amelynek a tartozéka a radiátor, alkotórésze az ablak. AZ MSZP_s önkormányzatok csináltak egy kavart, a korrupt közös képviselőkkel együtt, létrehozták a lakásfenntartó szövetkezeteket és a társasházkezelőket és szépen kötöttek egy vagyon-hasznosítási, vagyon-kezelői szerződést, amely szerződések olyan vagyonra köttettek, aminek a tulajdonosai természetes magán személyek és szépen „ átkalapálták” önkormányzati adószámra az egészet, anélkül, hogy a valódi ingatlan tulajdonosok tudtak volna róla ( utána lehet nézni, az önkormányzatoknál.) Ezek a társaságok 2003-ban alakultak (LAOSZ ) Nem tagjai a valódi tulajdonosok, Szépen behízelegték magukat, hogy a közösségi költséget ők fogják szedni,segítenek az épület ügyes bajos dolgait intézni, erre alakultak. Aztán mikor belekerültek a köztudatba egyetlen tollvonással megmódosították az alap szabályukat, csak most már a tulajdoni viszonyok rovatba belekerült, hogy az ő tulajdonukat képezi a földrészlettel együtt az összes általuk kezelt épület ( ha valaki megnézi a pályázati rész tulajdon viszonyokra vonatkozó részét ez áll benne: tulajdon:önkormányzati, Társas. Szövetkezeti tulajdon. magán nincs benne.)
A törzslapon még mindig az 1990-es privatizáció előtti állapotok vannak , mintha az épülettel 20 éve nem történt volna semmi. Valóban nem történt, csak közben értékesítették, földestől, mindenestől. A földhivatal szerint a törölt bejegyzéseket már nem kellett felvinni a számítógépes rendszerbe. A manuális tulajdoni lapon szépen fel vannak vezetve bejegyző határozat,törlő határozat, ahány ingatlan tulajdonos volt. Kivéve a Magyar Államét, ugyanis a manuális tulajdoni lapon a törölt bejegyzés megtalálható, de a számítógépesen, csak az 1990-es bejegyzés van, a törlése nincs, azaz társasháztulajdonban áll minden lakás elidegenítés nélkül. Na ez lett becsatolva a pályázatokhoz, valamint az a földlap, melyet elidegenítés után meg kellett volna semmisíteni, de legalább irattározni. Ehhez már csak a szintén 1990-ben a privatizáció után hatályát vesztett alapító okirat kell és készen is vannak a bérlakások. A Földhivatalban az ingatlanok a tulajok nevén vannak.(, a bérlőt, lakás használót nem tartják nyilván külön-külön helyrajzi számon és külön –külön tulajdoni lapszámon. A külön-külön helyrajzi szám és külön-külön tulajdoni lapszám bizonyítja a föld felosztását. Vagyis külön-külön forgalom képesek a házingatlanok . Társasházaknál ugyanis egyhelyrajzi számon vannak nyilvántartva az épületek , mert a társasház tulajdonában állnak a lakások ( bérlemények )(Ha a lakóközösség hozza létre, az alapító okiraton az ő aláírásuk szerepel, de ebben az esetben a tulajdonos társaknak elvásárlási joguk van ) A terv kész, már csak hozzá kell igazítani az ingatlan nyilvántartást Jöhetnek a kényszerítések. Ha nem írja alá a tulaj a nyilatkozatot a „ panel programra , megfenyegetik, bírósággal kilakoltatással stb. ( mert az Ő jogászaik és bíróik ezt kidolgozták és keresztül is tudják vinni, mindenki a zsebükben van érdekesség mindig ugyanazok tárgyalják az ügyeket. ) Ha aláírják és nem tudják fizetni, akkor is ugyanaz a végeredmény. Most csak az ablak, a radiátor, a szigetelés, aztán a lodzsa beüvegezése, akadálymentesítés, de már dolgoznak a „ lakásokban „ a vezetékek kicserélésén, aztán lift felújítás, akadálymentesítés , ajtók cseréje,klímázás, egészem addig, míg fizetni tud a tulaj. Hogy mi a cél ? Olyan felújított bérlakások , amelyek piacképesek,amelyet a tulajok pénzén újítanak fel , az állami támogatást egy az egybe lenyúlják, a generál kivitelezővel osztoznak a második harmadon mert a tulajok által befizetett összeg messze fedezi a megvalósult kivitelezési összeget. Miért? Kevés a bérlakás ( megállapította az EU. )Pénz nincs az építésre, használt lakás vásárlásra sincs, így meg nem kell fizetniük egyetlen fillért sem, fizet a tulaj és amit 20 évvel ezelőtt megvásárolt kemény pénzekért, legjobb esetben maradhat bérlő, rosszabb esetben :utca. Kisajátítani csak rendkívüli esetben lehet, akkor is csak azonnali kártérítéssel. Vissza sem vásárolhatják, mert erre is van törvény. Miért nem azt halljuk, hogy a panel tulajdonosok ? Helyette lakókat ( azaz bérlőket ) emlegetnek. Vagy az UPC reklám: mutatja, hogy kinek jó a NET . Utolsó kocka aki albérletben lakik és mutatják a miskolci panel házakat.. Van még aki irígyli a panelban élőket. ? Nekem 4 évembe került amíg kibogarásztam. Utána lehet nézni mindennek, de vissza kell menni legalább 1924-ig. Ha tehát nem léteznek ezek a társasházak akkor mitől közös tulajdon a magán vagyon. ? Nézze meg mindenki a tulajdoni lapját az áll rajta, hogy önálló ingatlan . megnevezés lakás.Tehát a megnevezése az és nem a jellege. Lakástulajdon az ingatlan nyilvántartásban lakásként, lakóházként nyilvántartott, vagy ilyenképpen feltüntetésre váró ingatlan , a hozzá tartozó földrészlettel együtt. A pályázatban albetétekről beszélnek ( lakáscélú albetét : az ingatlan nyilvántartásban nem lakásként szerepel., persze, hogy nem mert a lakás bérlemény, az ingatlan vagyon ) A társasház osztatlan föd tulajdonon áll. Nem lehet egyszerre osztott és osztatlan. Egyszerű matematika . De lakóház megnevezés áll a törzslapon is , mert a törölt bejegyzéseket már nem kellett felvezetni „ felsőbb utasításra” de ezt már írtam. Aki nem hiszi, járjon utána .Leginkább a polgármesteri hivatalban a szerződések ügyében, mert én utánna jártam és valóban léteznek. Azt hiszem elég ha ránéztek a közös képviselőkre, hogyan gyarapodtak anyagi javakban, vagy a viselkedésük mennyiben változott meg. Kissé mintha kiskirályosodtak volna. Ez az igazi lakásmaffia . Hát így lehet szépen burkoltan visszaállamosítani a magán vagyont kártérítés nélkül ma Magyarországon a XXI: században