Regisztráció Blogot indítok
Adatok
barackfa

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy korábbi bejegyzésben arra tettem kísérletet, hogy a leegyszerűsítő, primitív állításokon túllépve – amelyek nagyjából az istenkirály versus patásördög antagonizmusban írhatók le – megpróbáljam megérteni Orbán Viktor politikai szerepfelfogását, politikai…..
barackfa 2011.01.19 15:22:17
Kedves Török Gábor,

a konklúzióddal kapcsolatban idézném Ormos Máriát. Egy rádióinterjúban a karizmatikus vezérrôl volt szó Kershaw: A Hitler-mítosz c. könyve kapcsán.
Azt mondta, hogy "Azért lássuk be, hogy a diktatúrák, ha kizárólag terrorisztikus és diktatórikus eszközökkel tartanák fenn magukat, akkor öt percig nem maradnának meg. A diktatúrák azért tudnak megmaradni, mert az ígéretek egy részét teljesítik, szociális szempontból, oktatási stb szempontból.""... az emberek látván, hogy gyarapodnak, hogy biztonságban van az életük, lenyelik, túlteszik magukat az egyéb szempontokon."

Itt a link:
www.kortina.hu/kershaw/kershawcikkek.html

Ez itt a kérdés: sikerül-e a gazdasági fellendülés, az egymillió új munkahely (megjegyzem, nem fognak rá tíz évig várni) vagy Orbánt elküldik a tömegek.

Max Weber klasszikus német szociológus mutatott rá arra, hogy a karizmatikus vezér célja nem a kormányzás, nem a napi gondok megoldása, hanem egy válságos helyzet leküzdése a vezető heroizmusa, példaszerű jelleme, rendkívülisége révén. A létezéséhez elengedhetetlen lelkesedést csak a visszatérő sikerek biztosíthatják, amelyek újra és újra igazolják a vezér "elhivatottságát". A karizma birtokosa "megragadja a feladatot", amelynek elvégzésére rendeltetett, s a többiektől megköveteli, hogy küldetése miatt engedelmeskedjenek neki, őt kövessék.

"A karizmatikus uralmat azonban még kudarc nélkül is állandóan fenyegeti a "rutinná válás", a visszaesés a stabilitásba, a szabályozottságba, a módszerességbe, a normalitásba. Csak a folyamatos sikerek dinamikája képes fenntartani a karizmatikus tekintélyt, mely lényegénél fogva ingatag" - írja Max Weber.
“Ezt a csatározó politizálást minduntalan a miniszterelnök személyéhez szokták kötni, miszerint egyedül minden tőle függ. Nagyon nem értek egyet ezzel, hisz ezt nem egyedül csinálja. Ehhez az egész vezetői körének hallgatólagos beleegyezése, sőt, lelkesedése és…..
Pontosan egy hete, amikor két kollégámmal közösen vehettem részt egy televíziós beszélgetésen, a vita hevében Ágh Attila fontosnak tartotta emlékeztetni Stumpf Istvánt egy régebben sokszor elismételt gondolatára: nem a mandátumokban kifejezhető parlamenti támogatottság, hanem a…..
barackfa 2010.04.19 18:11:01
„a népszerűségi adatok – amelyek esetében én nem drámai, inkább lassú eróziót várok“ TG

Látom Gábor, nem bízol Orbán bölcsességében. Szerintem a Fideszre szavazók (nemcsak a pártkatonák) elégedettek lennének a mostani anyagi viszonyaikkal, ha emellé akár kisebb jelentőségû, de a közérzetet javító lépések (mint pl. parkosítás, várostisztaság stb.) és azok pozitív (de nem fellengzős) kommunikációja járulna. Az elégedettséget fenntartja. Szerintem senki nem várja el komolyan, hogy a nyugdíjasok többet kapnak és a többi a Fidesz által kritizált dolgot rövid távon visszaadják. De egy jó kommunkációval, amiben felnőttként kezelnék a lakosságot, igenis tudnak időt nyerni.

Ha ellenben csak leszámolás, ostorozás, pártemberek beültetése minden elképzelhető helyre, meg állampolgárság és a további vesszőparipák jönnek, akkor sikerül nekik elég sok ellenséget szerezni, akik a hangjukat fel is fogják emelni. Ettől nőhet egy látens elégedetlenség.

Te azt taglalod, hogy a Fidesz érvei ellenzékből hogyan hangoznának, ha ellenük mint kormánypárt ellen fordítanák. Nem lenne jó. De a politikai megfigyelőknek ezt már akkor is el kellett volna erőteljesen ítélnie, mikor a Fidesz ellenzékből a legitimációt megkérdőjelezte.

Egyébként a politikai kommunikációra és annak hatásaira van egy szenzációs könyv. Ian Kershaw az angol történettudós azt vizsgálta, hogy az egyes kijelentések, intézkedések milyen hatással voltak a lakosság véleményére Hitler példáján keresztül. Hitler például sokáig tudta tartani a lelket a népben akkor is, amíkor a nácikat már közutálat övezte.
Mielőtt bárki felhorkanna, hogy Orbánt Hitlerhez akarom hasonlítani, már most kijelentem, nem erről van szó. Ebben a könyvben kizárólag a kommunikáció és annak hatása a lényeg.
(Ian Kershaw: A HITLER-MÍTOSZ. Vezérkultusz és közvélemény ISBN 963 86269 1 7)
barackfa 2010.04.19 18:41:12
Az elôbb véletlenül egy másik bejegyzéshez írtam, bocs.

„a népszerűségi adatok – amelyek esetében én nem drámai, inkább lassú eróziót várok“ TG

Látom Gábor, nem bízol Orbán bölcsességében. Szerintem a Fideszre szavazók (nemcsak a pártkatonák) elégedettek lennének a mostani anyagi viszonyaikkal, ha emellé akár kisebb jelentőségû, de a közérzetet javító lépések (mint pl. parkosítás, várostisztaság stb.) és azok pozitív (de nem fellengzős) kommunikációja járulna. Az elégedettséget fenntartja. Szerintem senki nem várja el komolyan, hogy a nyugdíjasok többet kapnak és a többi a Fidesz által kritizált dolgot azonnal visszaadják. De egy jó kommunkációval, amiben felnőttként kezelnék a lakosságot, igenis tudnak időt nyerni.

Ha ellenben csak leszámolás, ostorozás, pártemberek beültetése minden elképzelhető helyre, meg állampolgárság és a további vesszőparipák jönnek, akkor sikerül nekik elég sok ellenséget szerezni, akik a hangjukat fel is fogják emelni. Ettől nőhet egy látens elégedetlenség.

Te azt taglalod, hogy a Fidesz érvei ellenzékből hogyan hangoznának, ha ellenük mint kormánypárt ellen fordítanák. Nem lenne jó. De a politikai megfigyelőknek ezt már akkor is el kellett volna erőteljesen ítélnie, mikor a Fidesz ellenzékből a legitimációt megkérdőjelezte.

Egyébként a politikai kommunikációra és annak hatásaira van egy szenzációs könyv. Ian Kershaw az angol történettudós azt vizsgálta, hogy az egyes kijelentések, intézkedések milyen hatással voltak a lakosság véleményére Hitler példáján keresztül. Hitler például sokáig tudta tartani a lelket a népben akkor is, amíkor a nácikat már közutálat övezte.
Mielőtt bárki felhorkanna, hogy Orbánt Hitlerhez akarom hasonlítani, már most kijelentem, nem erről van szó. Ebben a könyvben kizárólag a kommunikáció és annak hatása a lényeg.
(Ian Kershaw: A HITLER-MÍTOSZ. Vezérkultusz és közvélemény ISBN 963 86269 1 7)
Be kell ismernem, a szabadba csalogató szép idő és a tévé elé vonzó jégkorong világbajnokság csökkentette valamelyest a blogírási lelkesedésemet. Mindenesetre a politikusok sem igazán segítenek: amennyire meg tudom ítélni, 1990 óta nem volt még olyan választás Magyarországon,…..
barackfa 2010.04.19 18:13:02
„a népszerűségi adatok – amelyek esetében én nem drámai, inkább lassú eróziót várok“ TG

Látom Gábor, nem bízol Orbán bölcsességében. Szerintem a Fideszre szavazók (nemcsak a pártkatonák) elégedettek lennének a mostani anyagi viszonyaikkal, ha emellé akár kisebb jelentőségû, de a közérzetet javító lépések (mint pl. parkosítás, várostisztaság stb.) és azok pozitív (de nem fellengzős) kommunikációja járulna. Az elégedettséget fenntartja. Szerintem senki nem várja el komolyan, hogy a nyugdíjasok többet kapnak és a többi a Fidesz által kritizált dolgot azonnal visszaadják. De egy jó kommunkációval, amiben felnőttként kezelnék a lakosságot, igenis tudnak időt nyerni.

Ha ellenben csak leszámolás, ostorozás, pártemberek beültetése minden elképzelhető helyre, meg állampolgárság és a további vesszőparipák jönnek, akkor sikerül nekik elég sok ellenséget szerezni, akik a hangjukat fel is fogják emelni. Ettől nőhet egy látens elégedetlenség.

Te azt taglalod, hogy a Fidesz érvei ellenzékből hogyan hangoznának, ha ellenük mint kormánypárt ellen fordítanák. Nem lenne jó. De a politikai megfigyelőknek ezt már akkor is el kellett volna erőteljesen ítélnie, mikor a Fidesz ellenzékből a legitimációt megkérdőjelezte.

Egyébként a politikai kommunikációra és annak hatásaira van egy szenzációs könyv. Ian Kershaw az angol történettudós azt vizsgálta, hogy az egyes kijelentések, intézkedések milyen hatással voltak a lakosság véleményére Hitler példáján keresztül. Hitler például sokáig tudta tartani a lelket a népben akkor is, amíkor a nácikat már közutálat övezte.
Mielőtt bárki felhorkanna, hogy Orbánt Hitlerhez akarom hasonlítani, már most kijelentem, nem erről van szó. Ebben a könyvben kizárólag a kommunikáció és annak hatása a lényeg.
(Ian Kershaw: A HITLER-MÍTOSZ. Vezérkultusz és közvélemény ISBN 963 86269 1 7)
A Népszava mai számában az ismert publicista a sokat mondó „Tudatlanok” címmel írta meg véleményét. Bár a gyávaságról értekező Mészáros Tamás neveket nem említ, nem volt nehéz magamra ismernem egyik példájában. A kioktató hangnem és a lekezelő érvelés több…..
barackfa 2010.04.17 16:25:52
@is: nagyon pontosan fogalmaztad meg az én gondomat is. A politikai elemzô ül hátradôlve a fotelban és figyeli meccset vagy értékek mentén tesz megállapításokat? itt nem arról van szó, hogy kivel szimpatizál.
Éppen ezért a 138-as bejegyzéshez írtam a következô kérdést, amire nem kaptam választ (ezt meg is értem, hogy nem lehet mindenkinek válaszolni, de a témákban szívesen olvasnék róla) idézek

" Kedves Gábor,

a véleményedre vagyok kiváncsi: van mit féltenünk?

Ha igaz, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik, akkor egy 2/3-os parlamenti többséggel rendelkező párt esetén ez hogyan biztosítható?

Ugyanis a hatalmi ágak szétválasztásának lényeges eleme a fékek és egyensúlyok rendszere, a szervek kölcsönös ellenőrzése, valamint intézményi és személyi vonatkozásban el kell válnia egymástól a törvényhozásnak, a végrehajtásnak és a bíráskodásnak.

A 2/3-os szabályozások miatt - erősen leegyszerűsítve - az „ellenőrzők“ kiválasztása az „ellenőrzöttek“ joga. Ez könnyen egy LÁTSZÓLAGOS hatalommegosztáshoz vezethet.

Látod ennek veszélyét?"

Ezt a kérdést szerintem egy politikai elemzô meg kell, hogy válaszolja. Igaz, hogy a mostani helyzetben egy szakmai válasz az egyik vagy a másik fél érdekét sérti és azonnal pártossággal vádolnak. A probléma az, hogy a politikai elemzôk ezen a dolgon már a kezdet kezdetén sem problémáztak.