Adatok
Klari0804
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Érettségi szóbeli tételek irodalomból Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 2010. 1. Témakör: Életművek Tétel: Petőfi Sándor forradalmi költészete 2. Témakör: Életművek Tétel: Arany János balladái 3.…..
Klari0804
2010.06.20 00:18:42
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
A kérdőív kitöltéséért katt ide!
4. Témakör: Életművek
Tétel: Prófétai…..
Klari0804
2010.06.03 13:13:22
interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/03/03/babits_mint_kulonos_hirmondo
Babits Mihály: Mint különös hírmondó....
Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot
mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este
kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket
sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál
s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?
vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott
tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat
vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl
gépfegyvert próbál - oly mindegy volt neki! tudta,
balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is,
százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért
ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves
jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és
a konok isteneket vakítva lobogjon az égig
szellem és szerelem - jól tudta ezt a hegyi hírnök
s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,
korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap
kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos
bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,
mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:
akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes
völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről
és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van!
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!
úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több
forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem
úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit
bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak
versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült
népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre
nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor
állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb
tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké -
óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa - mily kicsi minden
emberi történés! a tél puha lépteit hallom,
jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,
csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.
1. A vers keletkezésének ideológiai háttere:
Fasizálódás Magyarországon
A költő magánya
Prófétai küldetés
2. A vers címének értelmezése:
Szokatlan nyelvtani szerkezet
Hasonlító alárendel összetett mondat mellékmondata!
Három pont miért van a cím végén?
Érelmezd a szót: hírmondó
( gyalogos, pásztorbotos alak jut eszedbe róla , vagy ki? )
Hírmondó a XX. században ? ( rádió, telefon , autók, gépfegyverek világában? ) Mit jelez előre a jelző? „ ( különös”)
3. Téma:
A világnak / történelemnek hátat fordító ember a természet örökérvényű szabályait csodálja.
( látszólag- köznapi téma)
(az élet harmonikus rendje születés-halál örökké érvényes , törvényes rend),
"Óh, szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés!"
4. Bevezető sorok/ vershelyzet
első sor : paradoxon –hírmondó ,aki semmi hírt nem tud
"különös-" aki elmenekült a „ messze hegy „ tetejére
aki abban különbözik a hétköznapi hírhozóktól, hogy nem a szenzáció érdekli, hanem?
5. Szerkezete:
* A hasonlat főmondata a 7. versszakban található: „úgy vagyok én is nagy hír tudója”( úgy, "mint különös hírmondó.")
* 1-6 szakaszban a hírmondó alakját az jellemzi. ( hasonlító mellékmondat – lírai én önmagát hasonlítja össze a hétköznapi újságokban megjelenő hírek leíróival) )
* 7. versszak eleje a hasonlat kiegészítése a főmondattal
* 7-10. versszak: A különös hírmondót nem érdekli a napi politika , „mit bánom a híreket én? Forrong a világ”
* A lírai ént, a vers beszélőjét a lényegi kérdések izgatják. ( a természet körforgása, állandó megújulása)
* A vers 10 versszakból áll, de egyetlen mondatból.
6. Alapgondolat:
lírai én - próféta, ( Eszünkbe jut egyéb profetikus verse is, pl. Jónás?)
Milyen nagy hírt hoz az emberek tudomására?az igazságot, amit mindenki tud , még a „ bölcs növények és jámbor állatok „ is.
Mit sugall a hír? ( természet rendje)
Mit tart jelentősebb dolognak : a természet körforgását, vagy az emberek cselekedeteit?
Milyen emberi tettekre tesz utalást a vers? („nem nyughat, elrontja a jót is,”)
7. Babits képalkotása:
(csak gondolatébresztésül néhány ötlet)
lényegi kérdés kifejtéséhez metaforát( "Isten versének ritmusa") használ, ezzel a tömörített képpel jeleníti meg a különös hírmondót,
* (mintha az antik istenek egyikeként jönne a Földre, misztikus alak
hasonlatok ( a vers egésze, de ezen belül is ) – miért alkalmazza?
jelzők:
Ellentétek:
Pl. divatjamúlt eszközökkel (" a hírnök föláll, veszi botját, s megindul" ) kiáltja világgá a hírt, ami nem érdemes rá.
* Mi a hír?
* Az „ ősz van „ többet is jelent elsődleges jelentésénél?
* Miért nem értelmetlen hír?
* Reagálnak –e rá az emberek? Milyen üzenete lehet ennek?
8. Versforma-versritmus:
Olvasd fel hangosan a verset, próbáld ritmizálni. Időmértékesnek vagy ütemhangsúlyosnak érzed-e? Keress hexameterre példát.
Az egyetlen hosszú mondat lassítja avagy felpörgeti a vers rimusát?
Milyen eszközökkel fejezi ki a lírai én a belső feszültségét?
* Mintha- belső monológ ,
* Mintha próza,
* mintha prédikáció,
* példázat,
* áthajlások
9. A vers helye a költő művei között
(Babits költészete a harmincas években)
10. Vizsgálhatod még:
* a költő szóhasználatát.
* A szóképek, alakzatok szerepét,
* Milyennek érzed a mű hangulatát? Stb..
Babits Mihály: Mint különös hírmondó....
Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot
mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este
kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket
sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál
s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?
vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott
tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat
vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl
gépfegyvert próbál - oly mindegy volt neki! tudta,
balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is,
százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért
ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves
jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és
a konok isteneket vakítva lobogjon az égig
szellem és szerelem - jól tudta ezt a hegyi hírnök
s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,
korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap
kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos
bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,
mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:
akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes
völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről
és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van!
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!
úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több
forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem
úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit
bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak
versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült
népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre
nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor
állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb
tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké -
óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa - mily kicsi minden
emberi történés! a tél puha lépteit hallom,
jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,
csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.
1. A vers keletkezésének ideológiai háttere:
Fasizálódás Magyarországon
A költő magánya
Prófétai küldetés
2. A vers címének értelmezése:
Szokatlan nyelvtani szerkezet
Hasonlító alárendel összetett mondat mellékmondata!
Három pont miért van a cím végén?
Érelmezd a szót: hírmondó
( gyalogos, pásztorbotos alak jut eszedbe róla , vagy ki? )
Hírmondó a XX. században ? ( rádió, telefon , autók, gépfegyverek világában? ) Mit jelez előre a jelző? „ ( különös”)
3. Téma:
A világnak / történelemnek hátat fordító ember a természet örökérvényű szabályait csodálja.
( látszólag- köznapi téma)
(az élet harmonikus rendje születés-halál örökké érvényes , törvényes rend),
"Óh, szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés!"
4. Bevezető sorok/ vershelyzet
első sor : paradoxon –hírmondó ,aki semmi hírt nem tud
"különös-" aki elmenekült a „ messze hegy „ tetejére
aki abban különbözik a hétköznapi hírhozóktól, hogy nem a szenzáció érdekli, hanem?
5. Szerkezete:
* A hasonlat főmondata a 7. versszakban található: „úgy vagyok én is nagy hír tudója”( úgy, "mint különös hírmondó.")
* 1-6 szakaszban a hírmondó alakját az jellemzi. ( hasonlító mellékmondat – lírai én önmagát hasonlítja össze a hétköznapi újságokban megjelenő hírek leíróival) )
* 7. versszak eleje a hasonlat kiegészítése a főmondattal
* 7-10. versszak: A különös hírmondót nem érdekli a napi politika , „mit bánom a híreket én? Forrong a világ”
* A lírai ént, a vers beszélőjét a lényegi kérdések izgatják. ( a természet körforgása, állandó megújulása)
* A vers 10 versszakból áll, de egyetlen mondatból.
6. Alapgondolat:
lírai én - próféta, ( Eszünkbe jut egyéb profetikus verse is, pl. Jónás?)
Milyen nagy hírt hoz az emberek tudomására?az igazságot, amit mindenki tud , még a „ bölcs növények és jámbor állatok „ is.
Mit sugall a hír? ( természet rendje)
Mit tart jelentősebb dolognak : a természet körforgását, vagy az emberek cselekedeteit?
Milyen emberi tettekre tesz utalást a vers? („nem nyughat, elrontja a jót is,”)
7. Babits képalkotása:
(csak gondolatébresztésül néhány ötlet)
lényegi kérdés kifejtéséhez metaforát( "Isten versének ritmusa") használ, ezzel a tömörített képpel jeleníti meg a különös hírmondót,
* (mintha az antik istenek egyikeként jönne a Földre, misztikus alak
hasonlatok ( a vers egésze, de ezen belül is ) – miért alkalmazza?
jelzők:
Ellentétek:
Pl. divatjamúlt eszközökkel (" a hírnök föláll, veszi botját, s megindul" ) kiáltja világgá a hírt, ami nem érdemes rá.
* Mi a hír?
* Az „ ősz van „ többet is jelent elsődleges jelentésénél?
* Miért nem értelmetlen hír?
* Reagálnak –e rá az emberek? Milyen üzenete lehet ennek?
8. Versforma-versritmus:
Olvasd fel hangosan a verset, próbáld ritmizálni. Időmértékesnek vagy ütemhangsúlyosnak érzed-e? Keress hexameterre példát.
Az egyetlen hosszú mondat lassítja avagy felpörgeti a vers rimusát?
Milyen eszközökkel fejezi ki a lírai én a belső feszültségét?
* Mintha- belső monológ ,
* Mintha próza,
* mintha prédikáció,
* példázat,
* áthajlások
9. A vers helye a költő művei között
(Babits költészete a harmincas években)
10. Vizsgálhatod még:
* a költő szóhasználatát.
* A szóképek, alakzatok szerepét,
* Milyennek érzed a mű hangulatát? Stb..
Klari0804
2010.06.09 09:44:51
Petőfi sándor forradalmi költészete Bevezető: Petőfi és a hivatalos politika elképzelése az ország önállósodásárólPetőfi szabadszállási választási kudarcaForradalmi látomásköltészetének kialakulása, jelentése (Levél Várady Antalhoz, A…..
Klari0804
2010.06.09 09:24:57
olvasokucko.tvn.hu/main.php?do=olvas&konyv=29
Apostol tartalma:
A mű eredete:
Az apostolt Petőfi 1848 június-szeptemberében írta meg Pesten, miután képviselőjelöltsége az ellenpárt rágalmai és erőszakossága miatt megbukott.
Szereplők:
Szilveszter
Szilveszter felesége
Szilveszter gyermekei
Szilveszter anyja
egy kocsis
egy rabló
Szilveszter keresztanyja
egy koldusasszony
egy öregúr
az öregúr fia
egy falubeli pap
egy falubeli földesúr
egy nyomdász
egy börtönőr
Szilveszterék szomszédasszonya
a király
egy hóhér
Történet:
1
A városban sötét van már, csak egy kis padlásszobában világít még a gyertya. A szegényes berendezésű lakban egy anya szoptatja gyermekét, nagyobbik fia alszik, apjuk pedig az asztalnál ülve gondolkozik.
2
Kiderül, a kisfiú nem is alszik, mert lefekvés előtt még enni szeretne. Apja végül odaadja neki utolsó darab kenyerüket, melyet felfalva végre álomra szenderül időközben elbóbiskoló édesanyjával és testvérével együtt.
3
A férfi félálomban Isten színe elé járul, s előtárja gondolatait: minden bűn okozója a rabszolgaság, mikor ember uralkodik emberen. Ő kész ez ellen fizetség reménye nélkül is harcolni, ehhez kér csak erőt Istentől.
4
Vajon ki lehet ez a férfi, ez a "szent apostol", aki embertársai boldogságát előbbre tartja saját igényeinél? A következő 10 rész erre ad választ:
5
Réges-régen egy asszony valamilyen okból meg akart válni csecsemőjétől, s még születése napján egy bérkocsiba helyezte. A kocsis azonban nem örült az ajándéknak, s kitette a csöppséget egy kocsma bejárata elé. Ott egy részeg tolvaj talált rá, aki hazavitte, s elhatározta, hogy szomszédasszonyával jó pénzért felnevelteti.
6
Másnap a rabló újból átment az asszonyhoz, aki elmondta, hogy a gyermek fiú. Elhatározták, hogy megkeresztelik, s mivel Szilveszter napján találtak rá, a keresztségben a Szilveszter nevet kapta.
7
A gyermek nőtt, s négyéves korára kitűnő kis tolvaj vált belőle. Ekkor azonban nevelőapját, az öreg tolvajt felakasztották, s keresztanyja elzavarta hazulról, hiszen neveléséért már nem remélhetett több pénzt. Az utcán bolyongva egy vénasszony talált rá, aki hazavitte magával, s szállást adott neki. Feladata az lett, hogy a kissé elhízott öregasszony helyett kellett ezekután koldulnia.
8
Hatéves koráig teltek így napjai, közben jól megbarátkozott a vénasszony kutyájával. Azonban egy nap, mikor egy öregúr megkérdezte, ki ő, nem bírt tovább hazudni, s elmondta az igazságot. Legújabb pártfogója pedig elvitte magával a házába.
9
Új otthonában a nagyságos úr fiát kellett követnie és szolgálnia. Azonban a dölyfös úrfi gyakran megbántotta testileg-lelkileg Szilvesztert. Az egyetlen dolog, amely maradásra bírta, hogy "ura" óráin ő is tanulhatott. Tizenhat éves korára viszont elhatározta, hogy búcsút int ennek a háznak, mert a megaláztatást nem bírta tovább viselni. Búcsúajándékként az öregúr egy évi jövedelmét adta az ügyes, szorgalmas fiúnak.
10
Szilveszter elhagyta a várost, és kiért a szabadba. S ekkor, a természetet meglátva döbbent rá, hogy Isten milyen hatalmas és jóságos.
11
A kapott pénzből beiskoláztatta magát, és tanult tovább. A Világtörténetet olvasva rájött élete céljára: a szabadságért kell küzdenie, akár élete árán is.
12
Éppen ezért, elvégezve az iskolát, nem valamely nagyúr szolgálatába állt, hanem elment egy kis faluba jegyzőnek, ott prédikált a szegényeknek, akik nagyon megszerették. Két helyen nem nézték csak jószemmel: a kastélyban és a paplakban. Pontosabban előbbi helyen csak egyvalaki szimpatizált vele: a kastély kisasszonya, akinek egyszer el is mondta élete történetét.
13
Egyszer azonban a pap a templomban Szilveszter ellen lázító beszédet mondott, minek hatására a falubeliek elűzték otthonukból. A kastély kisasszonyától, aki időközben beleszeretett, egy jegygyűrűt kapott ajándékba. Újból a fővárosba utazott, s kibérelt egy kis padlásszobát. Azonban a lány titokban követte, s ő ezekután megosztotta vele szegény életét.
14
Így éltek boldogan az Isten előtt kötött házasságban, amíg Szilveszterben újból fel nem buzogott a tettvágy. Könyvet írt, melyet elvitt a nyomdába, de azt a cenzúrára hivatkozva nem nyomtathatták ki. Végül, hogy valamiből megéljenek, másolásra adta a fejét. Az évek teltek, a kis család pedig három-, majd négyfősre gyarapodott. Ezzel el is érkeztünk újból a jelenbe, ahol otthagytuk a gyermekeivel alvó édesanyát és az időközben lefekvő édesapjukat, Szilvesztert.
15
Másnap szörnyű tragédiára ébred a család: a csecsemő az éjszaka éhen halt. Édesanyja keservesen siratja. Szilveszter nagy nehezen elhatározza, hogy eladja utolsó értékét, a feleségétől kapott jegygyűrűt, hogy illően eltemettethesse halott gyermekét.
16
Szilveszter ezekután sem adja fel életelvét, s kutakodása sikerrel jár: talál egy titkos nyomdát, ahol kinyomtathatja művét. Az emberek pillanatok alatt elkapkodják, azonban a törvény szigorú (és igazságtalan): a könyv lázító, szerzőjét el kell fogni. Szilvesztert úgy hurcolják el a pribékek, hogy már nem is találkozhat utoljára szeretett feleségével és fiával.
17
Álmából-ájulásából felébredve egy börtönben találja magát. Nagyon elszomorodik, azonban nem magát, hanem szeretteit sajnálja. Egyszer rabságában megjelenik neki felesége szelleme, aki tudatja vele, hogy ő már elhagyta ezt a világot. A megviselt Szilveszter tébolyultan esik össze.
18
Tíz év raboskodás után egyszercsak isteni jel érkezik, egy veréb száll az idős Szilveszter börtönének ablakára. A madárka valóban jó hírt hoz, ugyanis Szilvesztert még aznap szabadon engedik.
19
Szabadulása után Szilveszter felkeresi régi otthonát, ahol a szomszédok tudatják vele, hogy elfogása után feleségének a felőle érkező híreket hallva megszakadt a szíve, s szörnyethalt. Az agg felkeresi a temetőt, de nem találja a számára oly' drága keresztet. Szörnyű tervet forral: merényletre készül. Mikor a király a város utcáin felvonul, ő fegyvert fog rá, és lő, de az uralkodót nem éri golyó. Szilvesztert elfogják, s még aznap hóhér vágja le a fejét. Testét az akasztófa mellé temetik el.
20
Telik az idő, új generációk nőnek fel immár, akik lerázzák magukról a rabláncot, és hálásan, tisztelettel néznek fel a régi idők Szilvesztereire, akik teste jelöletlenül fekszik a bitófa mellett...
Apostol tartalma:
A mű eredete:
Az apostolt Petőfi 1848 június-szeptemberében írta meg Pesten, miután képviselőjelöltsége az ellenpárt rágalmai és erőszakossága miatt megbukott.
Szereplők:
Szilveszter
Szilveszter felesége
Szilveszter gyermekei
Szilveszter anyja
egy kocsis
egy rabló
Szilveszter keresztanyja
egy koldusasszony
egy öregúr
az öregúr fia
egy falubeli pap
egy falubeli földesúr
egy nyomdász
egy börtönőr
Szilveszterék szomszédasszonya
a király
egy hóhér
Történet:
1
A városban sötét van már, csak egy kis padlásszobában világít még a gyertya. A szegényes berendezésű lakban egy anya szoptatja gyermekét, nagyobbik fia alszik, apjuk pedig az asztalnál ülve gondolkozik.
2
Kiderül, a kisfiú nem is alszik, mert lefekvés előtt még enni szeretne. Apja végül odaadja neki utolsó darab kenyerüket, melyet felfalva végre álomra szenderül időközben elbóbiskoló édesanyjával és testvérével együtt.
3
A férfi félálomban Isten színe elé járul, s előtárja gondolatait: minden bűn okozója a rabszolgaság, mikor ember uralkodik emberen. Ő kész ez ellen fizetség reménye nélkül is harcolni, ehhez kér csak erőt Istentől.
4
Vajon ki lehet ez a férfi, ez a "szent apostol", aki embertársai boldogságát előbbre tartja saját igényeinél? A következő 10 rész erre ad választ:
5
Réges-régen egy asszony valamilyen okból meg akart válni csecsemőjétől, s még születése napján egy bérkocsiba helyezte. A kocsis azonban nem örült az ajándéknak, s kitette a csöppséget egy kocsma bejárata elé. Ott egy részeg tolvaj talált rá, aki hazavitte, s elhatározta, hogy szomszédasszonyával jó pénzért felnevelteti.
6
Másnap a rabló újból átment az asszonyhoz, aki elmondta, hogy a gyermek fiú. Elhatározták, hogy megkeresztelik, s mivel Szilveszter napján találtak rá, a keresztségben a Szilveszter nevet kapta.
7
A gyermek nőtt, s négyéves korára kitűnő kis tolvaj vált belőle. Ekkor azonban nevelőapját, az öreg tolvajt felakasztották, s keresztanyja elzavarta hazulról, hiszen neveléséért már nem remélhetett több pénzt. Az utcán bolyongva egy vénasszony talált rá, aki hazavitte magával, s szállást adott neki. Feladata az lett, hogy a kissé elhízott öregasszony helyett kellett ezekután koldulnia.
8
Hatéves koráig teltek így napjai, közben jól megbarátkozott a vénasszony kutyájával. Azonban egy nap, mikor egy öregúr megkérdezte, ki ő, nem bírt tovább hazudni, s elmondta az igazságot. Legújabb pártfogója pedig elvitte magával a házába.
9
Új otthonában a nagyságos úr fiát kellett követnie és szolgálnia. Azonban a dölyfös úrfi gyakran megbántotta testileg-lelkileg Szilvesztert. Az egyetlen dolog, amely maradásra bírta, hogy "ura" óráin ő is tanulhatott. Tizenhat éves korára viszont elhatározta, hogy búcsút int ennek a háznak, mert a megaláztatást nem bírta tovább viselni. Búcsúajándékként az öregúr egy évi jövedelmét adta az ügyes, szorgalmas fiúnak.
10
Szilveszter elhagyta a várost, és kiért a szabadba. S ekkor, a természetet meglátva döbbent rá, hogy Isten milyen hatalmas és jóságos.
11
A kapott pénzből beiskoláztatta magát, és tanult tovább. A Világtörténetet olvasva rájött élete céljára: a szabadságért kell küzdenie, akár élete árán is.
12
Éppen ezért, elvégezve az iskolát, nem valamely nagyúr szolgálatába állt, hanem elment egy kis faluba jegyzőnek, ott prédikált a szegényeknek, akik nagyon megszerették. Két helyen nem nézték csak jószemmel: a kastélyban és a paplakban. Pontosabban előbbi helyen csak egyvalaki szimpatizált vele: a kastély kisasszonya, akinek egyszer el is mondta élete történetét.
13
Egyszer azonban a pap a templomban Szilveszter ellen lázító beszédet mondott, minek hatására a falubeliek elűzték otthonukból. A kastély kisasszonyától, aki időközben beleszeretett, egy jegygyűrűt kapott ajándékba. Újból a fővárosba utazott, s kibérelt egy kis padlásszobát. Azonban a lány titokban követte, s ő ezekután megosztotta vele szegény életét.
14
Így éltek boldogan az Isten előtt kötött házasságban, amíg Szilveszterben újból fel nem buzogott a tettvágy. Könyvet írt, melyet elvitt a nyomdába, de azt a cenzúrára hivatkozva nem nyomtathatták ki. Végül, hogy valamiből megéljenek, másolásra adta a fejét. Az évek teltek, a kis család pedig három-, majd négyfősre gyarapodott. Ezzel el is érkeztünk újból a jelenbe, ahol otthagytuk a gyermekeivel alvó édesanyát és az időközben lefekvő édesapjukat, Szilvesztert.
15
Másnap szörnyű tragédiára ébred a család: a csecsemő az éjszaka éhen halt. Édesanyja keservesen siratja. Szilveszter nagy nehezen elhatározza, hogy eladja utolsó értékét, a feleségétől kapott jegygyűrűt, hogy illően eltemettethesse halott gyermekét.
16
Szilveszter ezekután sem adja fel életelvét, s kutakodása sikerrel jár: talál egy titkos nyomdát, ahol kinyomtathatja művét. Az emberek pillanatok alatt elkapkodják, azonban a törvény szigorú (és igazságtalan): a könyv lázító, szerzőjét el kell fogni. Szilvesztert úgy hurcolják el a pribékek, hogy már nem is találkozhat utoljára szeretett feleségével és fiával.
17
Álmából-ájulásából felébredve egy börtönben találja magát. Nagyon elszomorodik, azonban nem magát, hanem szeretteit sajnálja. Egyszer rabságában megjelenik neki felesége szelleme, aki tudatja vele, hogy ő már elhagyta ezt a világot. A megviselt Szilveszter tébolyultan esik össze.
18
Tíz év raboskodás után egyszercsak isteni jel érkezik, egy veréb száll az idős Szilveszter börtönének ablakára. A madárka valóban jó hírt hoz, ugyanis Szilvesztert még aznap szabadon engedik.
19
Szabadulása után Szilveszter felkeresi régi otthonát, ahol a szomszédok tudatják vele, hogy elfogása után feleségének a felőle érkező híreket hallva megszakadt a szíve, s szörnyethalt. Az agg felkeresi a temetőt, de nem találja a számára oly' drága keresztet. Szörnyű tervet forral: merényletre készül. Mikor a király a város utcáin felvonul, ő fegyvert fog rá, és lő, de az uralkodót nem éri golyó. Szilvesztert elfogják, s még aznap hóhér vágja le a fejét. Testét az akasztófa mellé temetik el.
20
Telik az idő, új generációk nőnek fel immár, akik lerázzák magukról a rabláncot, és hálásan, tisztelettel néznek fel a régi idők Szilvesztereire, akik teste jelöletlenül fekszik a bitófa mellett...
9. Témakör: Portrék
Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen!
A kérdőív és/vagy jelentkezési lap kitöltéséért katt…..
Klari0804
2010.06.09 08:39:55
Érettségi tételek magyar nyelvből Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 2010. 1. Témakör: Ember és nyelv Tétel: A nyelv mint jelrendszer 2. Témakör: Ember és nyelv Tétel: Műfordítás - műferdítés 3.…..
Klari0804
2010.04.20 21:25:39
Klari0804
2010.06.08 20:14:32
Kérdőív kitöltéséért katt ide!
5. Témakör: Életművek
Tétel: Kosztolányi Dezső emberképe prózája alapján
20-as évek második fele (1924-1925) – ekkor kezdett újra prózai műveket írni
Tanácsköztársaságban szerepe volt – bukás után „meghurcoltatás”
prózai művei: Pacsirta, Édes Anna,…..
Klari0804
2010.06.08 20:05:52
erettsegi.wetpaint.com/page/5.+t%C3%A9tel%3A+Kosztol%C3%A1nyi+Dezs%C5%91%3A+%C3%89des+Anna
5. tétel: Kosztolányi Dezső: Édes AnnaThis is a featured page
Vázlat:
Kosztolányi Dezsőről
* író, költő, műfordító
* a hírlapi próza felemelője
* a Nyugat első nemzedékébe tartozik
* virtuóz verselő
* L'art pour l'art
* Freudot olvasott
Édes Anna
* A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján.
* Műfaja lélektani regény.
* A középpontban az úr-szolga viszony áll.
* A történet előtt egy mottó szerepel.
* A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd.
* Elnyújtott expozíció.
* Csengő motívum: a változást jelzi.
* Érdekember-értékember ellentét.
* A Freudizmus is megjelenik a műben.
* Anna, mint gép.
* A regény tanulsága, hogy az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van: az irgalom.
* A regényből film is készült Fábri Zoltán rendezésében (1958,fekete-fehér).
Szereplők:
Ficsor: fontoskodó, kétszínű
Vizyné: boldogtalan, beszűkült életet él, mindene a cselédkérdés
Vizy: mintahivatalnok
Patikárius János: gátlástalan bohém
Moviszter doktor: a keresztény humanista, értékember, Kosztolányi szócsöve
Édes Anna: ösztönlény, beszélő név: a kedvességre, a szeretetre utal
Szerkezet:
* 1.-6.: kezdő szituáció
* 7.-10.: Anna beilleszkedése
* 11.-14.: Jancsi és Anna románca
* 15.-18.: gyilkosság
* 19.-20.: ítélet, és befejezés
Legendák:
* 1. fejezet: Kun Béla menekülése
* 10. fejezet: A mintacseléd
* 20. fejezet: Kosztolányi
Kidolgozva:
Kosztolányi Dezsőről
Kosztolányi Dezső (1885 Szabadka - 1936) író, költő, műfordító, a hírlapi próza felemelője. a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Impresszionista, és szecessziós, illetve helyenként naturalista műveket alkotott. Virtuóz verselő volt. Tagadta a költészet közéleti, és politikai szerepét. Szerinte a művészet egyetlen célja a gyönyörködtetés (l’art pour l’art). Freudot olvasott, ami műveiben is tetten érhető.
Rövid életrajz
Az egyetemen kötött barátságot Babitscsal, Juhász Gyulával, és Zalai Bélával. Unokatestvére Csáth Géza néven vált híres novellistává. Később a Budapesti Napló munkatársa lett. Az igazi elismerést a Szegény kisgyermek panaszai hozta meg neki. Feleségül vette Harmos Ilonát, akitől egy fiú gyermeke született. A háború alatt az Új Nemzedékben vezetett egy csipkelődően politizáló rovatot, ami sok kortársának nem tetszett az eddigi politikától való elfordulása miatt. A háború után a Pesti Hírlaphoz került, és megírta A bús férfi panaszai kötet verseit. A ’20-as években keletkeztek regényei: Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna. Végül elfordult a rímektől, és szabadverseket kezdett el írni. Ady (Kosztolányi első kötetére írt) bírálatára Ady halálakor válaszolt az úgynevezett Ady-revízíóban (Az írástudatlanok árulása - pamflet). Ezután írta meg az Esti Kornél novelláit. Kiderült, hogy rosszindulatú rákja van. Ettől kezdődően keletkeztek a számadás versei, s halála előtt még egyszer szerelembe esett (Radákovich Mária). Ez a szerelem ihlette a Szeptemberi áhitat című versét. Nemsokkal később meghalt.
Édes Anna
A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta. A mű 5 részből áll.
A történet előtt egy mottó szerepel, mely egy ősi latin könyörgés. Ez a könyörgés éppúgy szól Édes Annáért, mint a meggyilkolt Vizy házaspárért. Ez az ima később Moviszter vallomásában jelenik meg újra.
A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd. 1919 július 31.-én Kun Béla repülőn menekül Budapestről. Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást se a menekülő kommunisták, se az éppen hatalomra kerülők mellett.
A megváltozott viszonyok érzékenyen érintik Ficsor úrat Vizyék házmesterét. Az eddig nemtörődöm házmester hirtelen fontosnak érzi, hogy megjavítsa a rég elromlott csengőt, hogy ezzel is bebiztosítsa állását. A csengő, mely most újra megszólal a változást jelzi.
Vizyné egész életét a cselédek gondja teszi ki. Volt egy lánya, Piroska, akit elveszített, és ezután évekig szanatóriumban élt. Ez idő alatt a házaspár elhidegült egymástól, és Vizynének nem maradt más, mint ez a beszűkült, boldogtalan élet. Így hát kapva-kap az alkalmon, mikor Ficsor úr felajánlja neki az új cselédet. Az új cselédet Vizyné képzelete (Ficsor elmondása alapján) a tökéletességig csiszolja. Már a név is, Édes Anna, beszélő név: a kedvességre, a szeretetre utal.
Az elnyújtott expozíció után következik Anna beilleszkedése a 7.-től a 10. fejezetig. A beilleszkedés gyors, de már ez alatt is megjelennek a későbbi tragédiára utaló jelek. Anna ösztönlény, és napról-napra érzi, hogy ez a hely nem neki való (fokozás). Vizyné a mintacselédet látja benne, de ahhoz hogy Anna tényleg azzá váljon az emberségét kellene feladnia. Az író nem részletezi a főhős belső gondolatatit, érzéseit. Kosztolányi végig rejtélyként tartja fent Anna lelki világát. Helyette sok apró sérelmen keresztül, melyek akkor még semmiségnek látszódnak, sejteti a lelki sérelmeket. Ez a módszer a freudizmusból ered.
Vizy, a mintahivatalnok, és felesége jól tartják a cselédet, de nem veszik emberszámba, egy teljesen más lényt látnak benne, mint ami valójában. Anna e szerint a kép szerint fog megváltozni, de ez a változás okozza a vesztét is. Mint egy gép, úgy fog dolgozni. A munkába menekül a tiltakozó ösztöne ellen, és a megfosztott embersége, és önállósága miatt.
Végül jön a gátlástalan bohém Patikárius János (11.- 14. fejezet), aki csak élvezeti cikket lát benne, és játékszernek tekinti. Mikor a fiútól becsapva, és megcsalva érzi magát végleg kitör belőle a felgyülemlett feszültség (15. – 18. fejezet). Ám nem Jánost öli meg, hanem a házaspárt, akik ebbe az embertelen szerepbe kényszerítették. A katasztrófához illően az évszak éppen tél.
A katasztrófa egy hosszú lelki folyamat eredménye, mely a regény elején kezdődik. Anna Ficsor nyomására hagyja ott a szeretett munkát, és a Vizy ház rögtön ellenszenves lesz. Bár próbálja magába fojtani ezeket az ellenérzéseket, de az új környezetet teljesen megszokni soha nem tudja. Aztán jönnek a próbatételek, melyekkel Vizyné teszteli Anna jóságát. Ez a kegyetlen tesztelés, szintén nyomot hagy benne. Ekkor úgy látszik, mintha beilleszkedne, ám a Vizyéken lassan eluralkodó "mintacseléd mítosz" még rosszabra fordítja Anna állapotát. Nem csak egy teljesen más embert látnak benne (mintacselédet), hanem még mutogatják is, büszkélkednek vele, mint egy dísztárggyal. Nem is embernek, gépnek tekintik, és a legkisebb érzelmet sem mutatják felé. Végül Jancsiról naívan azt hiszi, hogy szereti őt, de Jancsi is csak kihasználja. Végül megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül akarja venni, de erről meg Vizyék nem akarnak ahllani, hisz félnek, hogy elveszítik a "tökéletes" cselédjüket. Így a szeretetre éhes Annának továbbra is csak a teljesen közömbös, és megalázó Vizy ház marad. Ez szinte a végtelenségig gyötri, és az utolsó csepp a pohárban Jancsi mással való hetyegése lesz. Annából kitör a szeretet éhség, és megöli nyomorúságos helyzetének megteremtőit: a Vizy házaspárt.
Anna nem menekül el, pedig volna rá lehetősége. Bevallja a tettét. A bűnügyi bizottság nem érti a tett miértjét, melyet végül Moviszter, a keresztény humanista doktor, vallomása fejt meg (19. – 20. fejezet). Ő az egyedüli, akit érdekel a lány sorsa, és aki nem saját érdeke szerint cselekedett. Moviszter Kosztolányi szócsöve is egyben. Ő az egyedüli értékember a többi érdekemberrel szemben. A regény tanulsága, hogy az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van: az irgalom.
Végül ismét a történettől különálló (utolsó) fejezet következik, mely a Kun Bélás első fejezettel keretbe foglalja a történetet. Ebben a részben maga Kosztolányi is megjelenik. Az előbb említett két keret, és a középső, tizedik fejezet (Anna, a mintacseléd) egy-egy legendát tartalmaz.
A regényből film is készült Fábri Zoltán rendezésében (1958, fekete-fehér).
5. tétel: Kosztolányi Dezső: Édes AnnaThis is a featured page
Vázlat:
Kosztolányi Dezsőről
* író, költő, műfordító
* a hírlapi próza felemelője
* a Nyugat első nemzedékébe tartozik
* virtuóz verselő
* L'art pour l'art
* Freudot olvasott
Édes Anna
* A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján.
* Műfaja lélektani regény.
* A középpontban az úr-szolga viszony áll.
* A történet előtt egy mottó szerepel.
* A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd.
* Elnyújtott expozíció.
* Csengő motívum: a változást jelzi.
* Érdekember-értékember ellentét.
* A Freudizmus is megjelenik a műben.
* Anna, mint gép.
* A regény tanulsága, hogy az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van: az irgalom.
* A regényből film is készült Fábri Zoltán rendezésében (1958,fekete-fehér).
Szereplők:
Ficsor: fontoskodó, kétszínű
Vizyné: boldogtalan, beszűkült életet él, mindene a cselédkérdés
Vizy: mintahivatalnok
Patikárius János: gátlástalan bohém
Moviszter doktor: a keresztény humanista, értékember, Kosztolányi szócsöve
Édes Anna: ösztönlény, beszélő név: a kedvességre, a szeretetre utal
Szerkezet:
* 1.-6.: kezdő szituáció
* 7.-10.: Anna beilleszkedése
* 11.-14.: Jancsi és Anna románca
* 15.-18.: gyilkosság
* 19.-20.: ítélet, és befejezés
Legendák:
* 1. fejezet: Kun Béla menekülése
* 10. fejezet: A mintacseléd
* 20. fejezet: Kosztolányi
Kidolgozva:
Kosztolányi Dezsőről
Kosztolányi Dezső (1885 Szabadka - 1936) író, költő, műfordító, a hírlapi próza felemelője. a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Impresszionista, és szecessziós, illetve helyenként naturalista műveket alkotott. Virtuóz verselő volt. Tagadta a költészet közéleti, és politikai szerepét. Szerinte a művészet egyetlen célja a gyönyörködtetés (l’art pour l’art). Freudot olvasott, ami műveiben is tetten érhető.
Rövid életrajz
Az egyetemen kötött barátságot Babitscsal, Juhász Gyulával, és Zalai Bélával. Unokatestvére Csáth Géza néven vált híres novellistává. Később a Budapesti Napló munkatársa lett. Az igazi elismerést a Szegény kisgyermek panaszai hozta meg neki. Feleségül vette Harmos Ilonát, akitől egy fiú gyermeke született. A háború alatt az Új Nemzedékben vezetett egy csipkelődően politizáló rovatot, ami sok kortársának nem tetszett az eddigi politikától való elfordulása miatt. A háború után a Pesti Hírlaphoz került, és megírta A bús férfi panaszai kötet verseit. A ’20-as években keletkeztek regényei: Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna. Végül elfordult a rímektől, és szabadverseket kezdett el írni. Ady (Kosztolányi első kötetére írt) bírálatára Ady halálakor válaszolt az úgynevezett Ady-revízíóban (Az írástudatlanok árulása - pamflet). Ezután írta meg az Esti Kornél novelláit. Kiderült, hogy rosszindulatú rákja van. Ettől kezdődően keletkeztek a számadás versei, s halála előtt még egyszer szerelembe esett (Radákovich Mária). Ez a szerelem ihlette a Szeptemberi áhitat című versét. Nemsokkal később meghalt.
Édes Anna
A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta. A mű 5 részből áll.
A történet előtt egy mottó szerepel, mely egy ősi latin könyörgés. Ez a könyörgés éppúgy szól Édes Annáért, mint a meggyilkolt Vizy házaspárért. Ez az ima később Moviszter vallomásában jelenik meg újra.
A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd. 1919 július 31.-én Kun Béla repülőn menekül Budapestről. Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást se a menekülő kommunisták, se az éppen hatalomra kerülők mellett.
A megváltozott viszonyok érzékenyen érintik Ficsor úrat Vizyék házmesterét. Az eddig nemtörődöm házmester hirtelen fontosnak érzi, hogy megjavítsa a rég elromlott csengőt, hogy ezzel is bebiztosítsa állását. A csengő, mely most újra megszólal a változást jelzi.
Vizyné egész életét a cselédek gondja teszi ki. Volt egy lánya, Piroska, akit elveszített, és ezután évekig szanatóriumban élt. Ez idő alatt a házaspár elhidegült egymástól, és Vizynének nem maradt más, mint ez a beszűkült, boldogtalan élet. Így hát kapva-kap az alkalmon, mikor Ficsor úr felajánlja neki az új cselédet. Az új cselédet Vizyné képzelete (Ficsor elmondása alapján) a tökéletességig csiszolja. Már a név is, Édes Anna, beszélő név: a kedvességre, a szeretetre utal.
Az elnyújtott expozíció után következik Anna beilleszkedése a 7.-től a 10. fejezetig. A beilleszkedés gyors, de már ez alatt is megjelennek a későbbi tragédiára utaló jelek. Anna ösztönlény, és napról-napra érzi, hogy ez a hely nem neki való (fokozás). Vizyné a mintacselédet látja benne, de ahhoz hogy Anna tényleg azzá váljon az emberségét kellene feladnia. Az író nem részletezi a főhős belső gondolatatit, érzéseit. Kosztolányi végig rejtélyként tartja fent Anna lelki világát. Helyette sok apró sérelmen keresztül, melyek akkor még semmiségnek látszódnak, sejteti a lelki sérelmeket. Ez a módszer a freudizmusból ered.
Vizy, a mintahivatalnok, és felesége jól tartják a cselédet, de nem veszik emberszámba, egy teljesen más lényt látnak benne, mint ami valójában. Anna e szerint a kép szerint fog megváltozni, de ez a változás okozza a vesztét is. Mint egy gép, úgy fog dolgozni. A munkába menekül a tiltakozó ösztöne ellen, és a megfosztott embersége, és önállósága miatt.
Végül jön a gátlástalan bohém Patikárius János (11.- 14. fejezet), aki csak élvezeti cikket lát benne, és játékszernek tekinti. Mikor a fiútól becsapva, és megcsalva érzi magát végleg kitör belőle a felgyülemlett feszültség (15. – 18. fejezet). Ám nem Jánost öli meg, hanem a házaspárt, akik ebbe az embertelen szerepbe kényszerítették. A katasztrófához illően az évszak éppen tél.
A katasztrófa egy hosszú lelki folyamat eredménye, mely a regény elején kezdődik. Anna Ficsor nyomására hagyja ott a szeretett munkát, és a Vizy ház rögtön ellenszenves lesz. Bár próbálja magába fojtani ezeket az ellenérzéseket, de az új környezetet teljesen megszokni soha nem tudja. Aztán jönnek a próbatételek, melyekkel Vizyné teszteli Anna jóságát. Ez a kegyetlen tesztelés, szintén nyomot hagy benne. Ekkor úgy látszik, mintha beilleszkedne, ám a Vizyéken lassan eluralkodó "mintacseléd mítosz" még rosszabra fordítja Anna állapotát. Nem csak egy teljesen más embert látnak benne (mintacselédet), hanem még mutogatják is, büszkélkednek vele, mint egy dísztárggyal. Nem is embernek, gépnek tekintik, és a legkisebb érzelmet sem mutatják felé. Végül Jancsiról naívan azt hiszi, hogy szereti őt, de Jancsi is csak kihasználja. Végül megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül akarja venni, de erről meg Vizyék nem akarnak ahllani, hisz félnek, hogy elveszítik a "tökéletes" cselédjüket. Így a szeretetre éhes Annának továbbra is csak a teljesen közömbös, és megalázó Vizy ház marad. Ez szinte a végtelenségig gyötri, és az utolsó csepp a pohárban Jancsi mással való hetyegése lesz. Annából kitör a szeretet éhség, és megöli nyomorúságos helyzetének megteremtőit: a Vizy házaspárt.
Anna nem menekül el, pedig volna rá lehetősége. Bevallja a tettét. A bűnügyi bizottság nem érti a tett miértjét, melyet végül Moviszter, a keresztény humanista doktor, vallomása fejt meg (19. – 20. fejezet). Ő az egyedüli, akit érdekel a lány sorsa, és aki nem saját érdeke szerint cselekedett. Moviszter Kosztolányi szócsöve is egyben. Ő az egyedüli értékember a többi érdekemberrel szemben. A regény tanulsága, hogy az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van: az irgalom.
Végül ismét a történettől különálló (utolsó) fejezet következik, mely a Kun Bélás első fejezettel keretbe foglalja a történetet. Ebben a részben maga Kosztolányi is megjelenik. Az előbb említett két keret, és a középső, tizedik fejezet (Anna, a mintacseléd) egy-egy legendát tartalmaz.
A regényből film is készült Fábri Zoltán rendezésében (1958, fekete-fehér).
8. Témakör: Életművek Tétel: Vörösmarty Mihály nagy gondolati versei Irodalomtörténeti háttér: v Nagy gondolati verseit1830-as évek második fele és az 1840-es évek első fele között születtek, a forradalom előtt …..
Klari0804
2010.06.03 13:41:46
interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/03/03/babits_mint_kulonos_hirmondo
Szózat
A vers keletkezési körülményeiről :
Megírásának időpontja: 1836
Magyarország helyzete 1836-ban : hatalmi szóval ért véget az 1832-36-os (reform) országgyűlés
kilátástalanság, elkeseredés
Mire volt szükség ebben az időben?
Buzdításra, reményre, hogy a magyarság reformkori törekvései folytatódnak. Ekkor íródott a Szózat .
Mit fogalmaz meg a Szózat?
Buzdít, ébren tartja a reményt , a nemzeti függetlenség nagyon fontos kérdés, válaszút előtt áll a magyarság
Szeretni kell a hazát.( rendületlenül , mindhalálig)
Címről:
Műfajt határoz meg ( szózat- tömegekhez szól, szónokias)
Műfajáról:
Szózat ---- Hazafias óda
Kit szólít meg ? /
„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar „
* Nem Istenhez szól,
* nem általában, hanem minden egyes magyarhoz szól ,
* de önmegszólítás is . / a költőre is vonatkozik a parancs "
Bizonyítható ez : „ oh, magyar „ kifejezéssel . Szerinted , miért?
Rendületlenül ---- mit jelent ? / kitartás/
Milyen bizonyítékait találjuk a szónoki formára?
* Mutatószavakat alkalmaz ( pl. itt,… az nem lehet …., itten )
* Ismétlések ( hangsúlyozza a mondanivalót) - keress példákat erre
Szónoki beszéd mert:
1. felhívás
2. érvelések ( egyre hangsúlyosabb érveket mond) reménytelenség-remény, hitetlenség, élethit ,
3. A felhívás paranccsá változik – a vers végén
4. E/2. személy Te, / bensőséges, az egyes embert szólítja fel : hazaszeretet szent kötelessége
5. Pozitív és negatív jövőkép – választanunk lehet,
Szerkezetéről :
* Keretes versszakok
Keretes vers / 1.2. vsz és az utolsó kettő /
Mi ezekben a szakaszokban a kulcsszó, a legfontosabb gondolat? Ugyanez a gondolat található az utolsó két versszakban (szórendcsere, igék, )
A keret ellentétre épít (pl. bölcső-sír) keress még példát
* A többi versszak felosztható: múltra, jelenre, jövőre
Milyen múltbéli eseményeket említ (3-5. vsz-ban) ? Csak a győzelmes emlékekről . ( nevezd meg ezeket az eseményeket ) A Szabadságot megszemélyesítette ( nagybetűvel írta ) miért , mit gondolsz?
Miért nem szól a múlt tragikus eseményeiről? / buzdítani akar- példákat állít a magyarság elé – erőt adnak /
Jelenről szóló: a dicső múlthoz kapcsolja, a költő jelenében is a népekhez tartozást tartja fontosnak. Biztató jelen
Ellentétekre épít itt is (pl. megfogyva bár, de törve nem ; …éltet vagy halált )
Jövőképe két lehetőséget tár fel:
* „jobb kort”
* Nemzethalál ( látomása szerint ez a halál nagyszerű lesz , mert rendületlen harcok, kitartás előzi meg )
A vers üzenetéről (Mely sorokat idéznéd ehhez? ) Mi győzheti le 1836-ban a kilátástalanság, elkeseredés érzését?
Írhatsz még a verseléséről: időmértékes / emelkedő jambus –gyorsítja a ritmust , a spondeusok lassítják / és ütemhangsúlyos
a rímeléséről:/ félrím /
a megzenésítéséről / Egressy Béni /
Szózat
A vers keletkezési körülményeiről :
Megírásának időpontja: 1836
Magyarország helyzete 1836-ban : hatalmi szóval ért véget az 1832-36-os (reform) országgyűlés
kilátástalanság, elkeseredés
Mire volt szükség ebben az időben?
Buzdításra, reményre, hogy a magyarság reformkori törekvései folytatódnak. Ekkor íródott a Szózat .
Mit fogalmaz meg a Szózat?
Buzdít, ébren tartja a reményt , a nemzeti függetlenség nagyon fontos kérdés, válaszút előtt áll a magyarság
Szeretni kell a hazát.( rendületlenül , mindhalálig)
Címről:
Műfajt határoz meg ( szózat- tömegekhez szól, szónokias)
Műfajáról:
Szózat ---- Hazafias óda
Kit szólít meg ? /
„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar „
* Nem Istenhez szól,
* nem általában, hanem minden egyes magyarhoz szól ,
* de önmegszólítás is . / a költőre is vonatkozik a parancs "
Bizonyítható ez : „ oh, magyar „ kifejezéssel . Szerinted , miért?
Rendületlenül ---- mit jelent ? / kitartás/
Milyen bizonyítékait találjuk a szónoki formára?
* Mutatószavakat alkalmaz ( pl. itt,… az nem lehet …., itten )
* Ismétlések ( hangsúlyozza a mondanivalót) - keress példákat erre
Szónoki beszéd mert:
1. felhívás
2. érvelések ( egyre hangsúlyosabb érveket mond) reménytelenség-remény, hitetlenség, élethit ,
3. A felhívás paranccsá változik – a vers végén
4. E/2. személy Te, / bensőséges, az egyes embert szólítja fel : hazaszeretet szent kötelessége
5. Pozitív és negatív jövőkép – választanunk lehet,
Szerkezetéről :
* Keretes versszakok
Keretes vers / 1.2. vsz és az utolsó kettő /
Mi ezekben a szakaszokban a kulcsszó, a legfontosabb gondolat? Ugyanez a gondolat található az utolsó két versszakban (szórendcsere, igék, )
A keret ellentétre épít (pl. bölcső-sír) keress még példát
* A többi versszak felosztható: múltra, jelenre, jövőre
Milyen múltbéli eseményeket említ (3-5. vsz-ban) ? Csak a győzelmes emlékekről . ( nevezd meg ezeket az eseményeket ) A Szabadságot megszemélyesítette ( nagybetűvel írta ) miért , mit gondolsz?
Miért nem szól a múlt tragikus eseményeiről? / buzdítani akar- példákat állít a magyarság elé – erőt adnak /
Jelenről szóló: a dicső múlthoz kapcsolja, a költő jelenében is a népekhez tartozást tartja fontosnak. Biztató jelen
Ellentétekre épít itt is (pl. megfogyva bár, de törve nem ; …éltet vagy halált )
Jövőképe két lehetőséget tár fel:
* „jobb kort”
* Nemzethalál ( látomása szerint ez a halál nagyszerű lesz , mert rendületlen harcok, kitartás előzi meg )
A vers üzenetéről (Mely sorokat idéznéd ehhez? ) Mi győzheti le 1836-ban a kilátástalanság, elkeseredés érzését?
Írhatsz még a verseléséről: időmértékes / emelkedő jambus –gyorsítja a ritmust , a spondeusok lassítják / és ütemhangsúlyos
a rímeléséről:/ félrím /
a megzenésítéséről / Egressy Béni /
Elgondolkodtató, kiváló példákkal a HVG-ből. Ha ezt a cikked ismerteted maximális pontra számíthatsz a nyelvtan részből.Irodalmi szövegkölcsönzések: feljavított kiadás 2010. április 18., vasárnap • Utolsó frissítés: 2…..
Klari0804
2010.04.20 20:56:09
A tételhúzás során egy-egy nyelvemléket kell felismerni és meghatározni képe vagy a szövegéből vett idézet alapján.A következő adatokkal azonosítjuk a nyelvemléket:1. A szöveg keletkezésének valószínűsíthető kora.2. A fennmaradt másolat keletkezésének kora,…..
Klari0804
2010.04.11 12:22:39
Klari0804
2010.04.11 13:20:04
Tihanyi alapító levél:
www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/nyelvtud/tihanyia.htm
Halotti beszéd és Könyörgés
www.magyarzenetortenet.hu/do/doak04.html
Ómagyar Mária-siralom
www.magyarzenetortenet.hu/do/doak07.html
Königsbergi Töredék
nyelvemlekek.oszk.hu/ism/koenigsbergi_toeredek_es_szalagjai
www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/nyelvtud/tihanyia.htm
Halotti beszéd és Könyörgés
www.magyarzenetortenet.hu/do/doak04.html
Ómagyar Mária-siralom
www.magyarzenetortenet.hu/do/doak07.html
Königsbergi Töredék
nyelvemlekek.oszk.hu/ism/koenigsbergi_toeredek_es_szalagjai
Klari0804
2010.04.11 14:16:53
6. tétel
1.Jókai-kódex:
nyelvemlekek.oszk.hu/ism/jokaikodex
2. Müncheni Kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/muencheni_kodex
3. Festetics-kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex
4. Margit-legenda
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/margitlegenda_%E2%80%93_szent_margit_elete
5. Peer-kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peerkodex
1.Jókai-kódex:
nyelvemlekek.oszk.hu/ism/jokaikodex
2. Müncheni Kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/muencheni_kodex
3. Festetics-kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex
4. Margit-legenda
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/margitlegenda_%E2%80%93_szent_margit_elete
5. Peer-kódex
nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peerkodex
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
erettsegi.wetpaint.com/page/Magyar+Irodalom