Dunois 2010.03.18 01:09:35

Lehet, hogy jobban hittek benne, de legalább nem volt kötelező érvényű doktrina, mint szülőhazánkban és közvetlen környékén.
Tényleg látszik a rajzfilmen némi középkorellenesség, de kíváncsi vagyok, hogy egy francia rajzfilm mitől vesz fel marxista alapállást.

Dunois 2010.03.10 23:28:58

A cikk nagyon érdekes, a komment pedig - nomen est omen - valóban demotiváló.
A betegségek és a bűnök kapcsolata volt az, ami különösen felkeltette a figyelmemet: hogy a különböző kórságoknak morális deficit az eredete. Ez tulajdonképpen a betegségek pszichoszomatikus okainak leírása, legalábbis ha azt is figyelembe vesszük, hogy a középkorban nem teljesen azt értették a bűn szó alatt, amit manapság.
Az egyensúly megbomlása, mint filozófiai kiindulópont, ugyanúgy megtalálható a távolkeleti orvoslásban, csak ez az eszme egy, a miénktől gyökeresen különböző világszemléketben gyökerezik. Egyébként ugyanúgy lehet hatásos: erről bővebben olvashattok Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor A tudomány határai című művében (ami véletlenül meg is van nekem). Egész fejezetet szentelnek a modern tudományos orvoslás és a hagyományos/távolkeleti gyógyítás összehasonlítására.
Tény, hogy vannak történelmi példák amivel a középkori orvoslás hiányosságait kiválóan lehet demonstrálni, azért bízom benne, hogy összességében a helyzet nem volt olyan vészes, mint ahogy az utókor megítéli.

Dunois

Dunois 2010.03.01 08:56:09

A bejegyzés valóban nagyon érdekes, a középkorral kapcsolatos számos előítélet kérdésében korrekt választ nyújt, viszont a metafizikai hit különböző formáival pontosan olyan mostohán bánik, mint a XIX. század "felvilágosult" racionalitása.

Dunois

Dunois 2010.03.01 12:26:14

@Molay: Jó kérdés, hogy vannak-e ufók, vagy sem. Az ufóhitnek még amúgy sincsen kifinomult teológiája, én azonban jobban hajlok a kérdésben Jung véleménye felé, mely szerint az ufójelenség a misztikus élmény modern interpretációja. Az élmény létezik, ez már csak a vallások létezése és köztünk egyezményes létjogosultsága miatt nem is vitatott (gondolom Dawkinsnak és Vágónak ehhez lenne pár keresetlen szava), én személy szerint azonban nem fogadom el a jelenség földönkívülieket igénylő interpretációit. Az, hogy a földön kívül van-e élet, az ismét egy másik kérdés, semmi köze az ufókhoz, és legalább elvben vizsgálható tudományos módszerek bevonásával. A cikkben viszont, ha jól értettem ez a modern nyugatiak, jelen esetben az amerikaiak hiszékenységének példájaként jelent meg, lekezelő felhanggal, és automatikusan megkapta a babona címkét, anélkül, hogy a dolgot cizellálta és a kérdést alaposan körüljárta volna, s a felvilágosodás szellemében ugyanígy jártak el a középkorban divatos, akár megalapozott, akár megalapozatlan hitekkel. Stilisztikailag sokkal jobban venné ki magát, ha a tudomány alacsony szinten történő értelmezéséből való tévhiteket (pl. dogmatikus materializmus, a tudomány mindenhatóságába vetett hit olyanok részéről, akiknek még csak tudományos képzettségük sincs, stb.) állítanánk szembe a középkori egyszerő emberek idealista jellegű babonáival.

Dunois 2010.03.03 11:57:25

@Molay: Az ember irracionális természetével egyetértek. A vallások természetüknél fogva az irracionalitásra épülnek, de éppen ettől alkalmasak a funkciójuk betöltésére. Ami racionális, arra ott van a tudomány. Javaslom azonban a konkrétumokhoz való visszatérést, mert észrevételem szerint egy határozott lépést tettünk a hitviták szelleme és stílusa felé. Inkább hegyezzük ki a megbeszélést a korabeli források feltárására, mert abból sokkal többet tanulhatunk. A többit pedig megbeszélhetjük egy ufós blogban, ha egyáltalán indítasz ilyet.