Adatok
ebal
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mint az orránál tovább látó ember (és ez esetemben nem kis teljesítmény) engem sem tud meggyőzni a homeopátia, hogy finoman fogalmazzunk. Az elmélet alapját képező, már első blikkre egyértelműen hamis - vagy túlcsorduló jóindulattal: bizonyítatlan - alaptételeket adottnak…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Minthogy az említett állásfoglalást nem is olyan könnyű megtalálni a neten, szabad legyen idemásolnom. A találat helyét sajnos már nem tudom, de a szöveg birtokában könnyen visszakereshető az összes előfordulási helye a neten. Tehát az akadémiai állásfoglalás:
ÁLLÁSFORGLALÁS A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZOTTSÁGÁRA VONATKOZÓAN
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya a Rektori Konferencia kérésére ad hoc Bizottságot állított fel, hogy szakmai állásfoglalást készítsen elő a természetgyógyászat alkalmazásának feltételeiről megjelent NM rendelet, az orvosegyetemi oktatáshoz kapcsolódó kérdéséről.
Az ad hoc Bizottság, az Akadémia érintett osztályai, a konvencionális medicina, illetve a természetgyógyászat jeles képviselőiből tevődött össze.
A Bizottság konstruktív, építő jellegű vitát követően az alábbi általános és konkrét állásfoglalását rögzítette kiegészítve véleményével.
Általános megállapítások:
Egyetértve az Európai Parlament természetgyógyászat értékelésével foglalkozó véleményével a Bizottság megállapítja, hogy a természetgyógyászat ágainak tudományos megalapozottsága még nem egyértelmű és teljes, ezért támogatandó minden törekvés, mely tisztázza az orvostudomány részéről felmerült kérdéseket.
A Bizottság felvetette, hogy az eddigi sok visszaélésre okot adó természetgyógyászat helyett komplementer, illetve nem konvencionális medicina összefoglaló elnevezés váljon hivatalossá (számos kiadvány már ezt a terminus technicust alkalmazza).
A Bizottság komplementer medicinát képviselő tagjai egyben arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyetemi oktatásba bekerülő, tudományos háttérrel rendelkező tárgykörök biztosítanák a természetgyógyászatban elsősorban üzleti céllal tevékenykedő, részben dilettáns, megbízhatatlan vállalkozók kiszűrését.
Konkrét állásfoglalás az NM II/1997. (V. 25.) rendelet I. sz. mellékletében felsorolt orvosi diplomához kötött 12 természetgyógyászati diszciplína tudományos megalapozottságáról:
1. csoport:
A tudományos megalapozottság megítéléséhez már elegendő információ áll rendelkezésre, illetve az eddigi adatok és tapasztalatok alapján további tudományos megerősítés várható.
Hagyományos kínai orvoslás, manuálterápiás eljárások, neutrálterápiás módszerek.
2. csoport:
Nem kielégítő a rendelkezésre álló tudományos háttér és további részben folyamatban lévő vizsgálatok hivatottak alapkutatási és alkalmazott tudományos szinten az egzakt hátteret feltárni. Tekintettel arra, hogy ezen eljárások alapjaikat illetően rendkívül eltérőek, további a, b és c csoportokba kerültek felosztásra.
a) Filozófiai alapokon nyugvó eljárások hátterük feltárásában természettudományos módszerek mellett más tudományterületeket is érintő komplex kutatások is jelentőséggel bírnak.
Ájurvédikus gyógyászati eljárások, hagyományos tibeti gyógymódok, antropozófus orvosi módszerek, homeopátiás módszerek.
b) Kellő tudományossággal még fel nem tárt módszerek.
Biológiai fogorvoslás, méregtelenítő módszerek, biorezonancián alapuló eljárások, a vér oxigenizálásán alapuló terápiák (ózonkezelés).
c) Csak diagnosztikus célú természetgyógyászati vizsgálati módszerek.
A Bizottság külön figyelmet fordított a diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kritikákra, mert sok visszaélés történik velük. Ezen a téren igen élesen meg kell jelölni az alkalmazott módszer korlátait, és csak hozzáértők esetében szabad engedélyezni alkalmazásukat. E módszerekkel való visszaélés egyben az egészségügyre is igen nagy terhet róhat (pl. nem megfelelő, nagy műszerigényű diagnózisok felállítása esetén). Egyetemi oktatás keretében a visszaélések lehetősége mérsékelhető.
A Bizottság kiegészítő véleménye általános kérdésekről:
Sajnálatos, hogy a törvényalkotás e kérdésben is kényszerhelyzet elé állította az egyetemeket és szakmai gremiumokat, hiszen nem hagyott időt arra, hogy a kellő információkat és ismert anyagokat megszerezze, azokat megvitatva alakítsa ki állásfoglalását.
Budapest, 1998. április 15.
az MTA V. Orvostudományi Osztálya