techet 2010.05.06 13:39:41

@saddai: Aham. A barikádra addig írtam, amíg nem lett olyan, amit kifogásol. (Magázódnék Önnel, ha lehet.) Egy ideig konzervatív forradalmi oldalnak tetszett. Aztán nem az lett.

techet 2010.04.09 03:02:16

Valamint - ez itt a reklám helye - ajánlom a Hitel áprilisi számát, amiben hosszabban írok Schmitt titkáról.

techet 2010.04.11 12:08:15

@La Serenissima: A recenzió majd máshová. A recenziós műfajt egyébként is szabadon kezelem - egy könyvről úgysem lehet (főleg ha hosszú) leírni, hogy mi van benne, mert akkor újra kéne írni kétszer annyi terjedelemben, hanem felvillantásokat kell adni. A Mehring-könyv három érdekessége: 1. hogy irgalmatlanul pedáns mű, pontos, stb, 2. hogy kitér bőven Schmitt magánéletére, 3. hogy 43 pontos "érvkészletet" állított össze annak kérdése, miért lett Schmitt nácipárttag. A recenzió még nem tudom hova lesz. Az áprilisi Hitelben így inkább Schmitt "titkairól".
Tényleg, megjelent már az egész Schlett-opusz?

@Regno delle Due Sicilie: Örülök neki.

techet 2010.04.08 23:58:05

@Regno delle Due Sicilie: A 2009-ben, a Beck Verlagnál megjelentre gondolsz? Itt fekszik előttem a könyvkupac tetején, rajta egy félig fogyasztott goudasajt... Recenzálnom kéne majd, mert eleve azért kaptam meg a kiadótól. Szerintem kissé száraz munka - de hihetetlenül precíz, információgazdag, egyszerűen alap minden schmitt-kutatáshoz. Persze elsőnek kissé tömény lenne - ha valaki csak ismerkedni (táncoljál! lazuljál!) akar schmitt-tel, annak jobb egy amcsi vagy egy francia munka vagy paul noack 1993-as biográfiája. Egyébként Mehring könyve nagyon jó, a náci szerepvállalást nagyon megértően elemzi, s kitér tényleg az eddig nem tematizált szexuális életre is (ehhöz egyébként nicolaus sombart 1997-es könyve izgi). 10-ből 10.

techet 2010.02.21 20:13:59

@Iustizmord: Vannak helyzetek, amikor a normák nem hatékonyak. A normák működésének megvannak a maguk feltételei - csak egy megfelelő környezetben bírhatnak a nekik szánt jelentéssel. Ezt a megfelelő környezetet előbb helyre kell állítani. És erre az erő lehet néha a jobb eszköz. Giorgio Agamben írásmódjában: jogerő (a jog szó áthúzva, most így nem tudom ezt produkálni).

Carl Schmitt 1932-ben azt mondta, hogy - tán nem pontosan idézem - le van szarva a weimari alkotmány ilyen vagy olyan cikkelye - a lényeg: a rend, a Verfassung fenntartása. Ehhez pedig tán arra van éppen szükség, hogy az államfő diktatorikus hatalmával élve ne írja ki egy időre a választást, s ha kell katonai erővel lépjen fel az államellenes pártok (nácik, komcsik) ellen. Ekkor jöttek a mérsékelt körök, hogy de nem, az alkotmány betűje szent, igenis kell választás, meg minden. Azt lett választás. És Hitler eme mérsékelt köröket vitte el legelőször.

Szerintem persze eltúlzottak a mai terrorizmus miatti decizionista követelések, mint Depenheueré például. De ami ennél rosszabb lehet - és erre utaltam az írás végén -, ha éppen jogszabályokkal normalizáljuk azt, amire pusztán a döntés rendkívülisége adhatna csak okot.

techet 2010.02.23 01:48:40

@Iustizmord: Okay, ezt értem. Én egyébként elég liberális vagyok ilyen emberi jogi kérdésekben. Tehát nincs pofon. Ettől persze tény, hogy - persze ezek főleg már közjogi, az egész közösséget érintő ügyek - vannak helyzetek, amikor a szuverénnek kell döntenie. Például 1932-ben el kellett volna halasztani a szavazást és fel kellett volna oszlatni az egyébként legálisan működő NSDAP-t.

De az is tény, hogy vannak morálisan (és így jogilag is akár) nehezen eldönthető helyzetek, amikor valahogy dönteni kell, de semmelyik döntés nem igazolható, hogy előzetesen lefektetett normával, csak a szükséggel. Imhol néhány: moral.wjh.harvard.edu/index.html

techet 2010.02.23 01:53:13

@Iustizmord: Szerintem előbb nem ment át. Akkor még rövidebben. Emberi jogi kérdésekben liberális vagyok. Úgyhogy pofon sincs. De tény, vannak helyzetek, amikor a norma nem ad választ, vagy rosszat ad. Például hiába lett volna illegális döntés 1932-ben betiltani az NSDAP-t, mégis így kellett volna tennie az akkori szuverénnek. Vannak helyzetek, amelyek egy előzetesen lefektetett norma által nem dönthetők kell - miközben döntést kell hozni. Ilyen lehet az, hogy lelőhető-e a terroristák által megszállt gép - noha ártatlanok is utaznak rajta -, ha tudjuk, hogy ezzel többszáz embert mentünk meg, akik felé tart a gép? (Depenheuer pl. ezt a kérdést járja körül említett könyvében.)

De egyéb morálisan és jogilag nehezen megválaszolható, de mindenképp eldöntendő ("man kann nicht nicht wollen" Nietzsche) helyzetek: moral.wjh.harvard.edu/index.html

techet 2010.02.22 16:28:28

Hoppe annyiban amerikai csak, hogy ott él - asszem Las Vegas egyetemén tanít. Egyébként német származású, de - amint egy német szélsőjobboldali portálnak nyilatkozta - nem bírta elviselni Németország szellemi zártságát, baloldali túlsúlyát, etatizmusát. Egyébként a könyv német nyelvű változatában Hoppe egyenesen "nem szabad" államnak nevezi Németországot. A hazai libertéreknek és széljobbosoknak érdekes feladvány lehet, hogy Hoppe nézetei egyszerre lelnek támogatásra a konzervatív-forradalmi Sezession-ban, a radikális jobboldali, iszlámellenes PiC blogon, az Alain de Benoist-t is munkatársának tudó Junge Freiheitban és az anarcho-libertér Eigentümlich Freiban. Egy interjú vele a JF-ből: www.jf-archiv.de/archiv05/200526062409.htm

Én egyébként nem igazán értek egyet ezzel az államtalanító nézettel - ráadásul szerintem az európai konzervativizmustól ez idegen is -, de mindenképp érdekesek a felvetések. Jó, hogy megvan magyarul.

techet 2010.02.23 01:42:52

@csi: Meg úgy tűnik, libertariánusok...:) Ez lenne az egyetem: www.unlv.edu/ Itt ki is keresheted: oit.unlv.edu/nwccu/sites/default/files/Std%204/Appendices/App%204.6%20Faculty%20Terms%20list.pdf (7. oldal)