Adatok
cherry30
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A munkahely, ahogy azt már a neve is magában a foglalja, azt a cél szolgálná, hogy dolgozzunk. Függetlenül attól, hogy álmaink állásáról van szó vagy épp „gyűlölt” munkáról van szó. Mi van akkor, ha a munkaidőt nem munkával tölti a munkavállaló, hanem egészen…..
cherry30
2010.02.15 15:17:47
@vasarnap329: szerintem meg lehet találni az egészséges egyensúlyt. Ha a főnököd a friss levegőt nem biztosítja az irodán belül,[ablak,szellőző] akkor nem mondhat semmit. :) Na jó viccet félretéve: a munka törvénykönyve rendelkezik a munkaközi szünetekről. Akármilyen szőrösszívű is egy főnök tudja, hogy nem lehet 8-16-ig úgy dolgozni, hogy közben nem tart szünetet az ember.
Irodistáknak egyenesen kötelező óránként 5-10 percre kiszakadni a munka monotonitásából és kicsit megmozgatni végtagjaikat.
Észrevettem, hogy amikor nem dohányoztam, akkor is 1-2 óránként 5-10 perc szünetet tartottam, ami jó volt, mert ekkor volt időm átgondolni a napi teendőket, kinyújtóztattam a lábam, stb... Ráadásul a többiekkel is lehet pár szót váltani.
Szerintem nem szabad a "felfrissülést" lógásként felfognia senkinek, mivel nem vagyunk egyformák. Van aki tud úgy dolgozni, hogy bír egész nap ülni a gép előtt minimális megszakítással (mosdó, étkezés), de van olyan is, akinek szüksége van a maximális munkaközi szünetekre, mert mondjuk nem szeretne aranyeret kapni az állandó üléstől.... a főnököt többek között amúgy is az érdekli, hogy eredmények legyenek, nem? Ha pedig jönnek az eredmények, szerintem mindegy ki mennyi munkaközi szünetet tart.
Irodistáknak egyenesen kötelező óránként 5-10 percre kiszakadni a munka monotonitásából és kicsit megmozgatni végtagjaikat.
Észrevettem, hogy amikor nem dohányoztam, akkor is 1-2 óránként 5-10 perc szünetet tartottam, ami jó volt, mert ekkor volt időm átgondolni a napi teendőket, kinyújtóztattam a lábam, stb... Ráadásul a többiekkel is lehet pár szót váltani.
Szerintem nem szabad a "felfrissülést" lógásként felfognia senkinek, mivel nem vagyunk egyformák. Van aki tud úgy dolgozni, hogy bír egész nap ülni a gép előtt minimális megszakítással (mosdó, étkezés), de van olyan is, akinek szüksége van a maximális munkaközi szünetekre, mert mondjuk nem szeretne aranyeret kapni az állandó üléstől.... a főnököt többek között amúgy is az érdekli, hogy eredmények legyenek, nem? Ha pedig jönnek az eredmények, szerintem mindegy ki mennyi munkaközi szünetet tart.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nekem van ötletem, méghozzá elég hatékony.
Megtörtént, hogy egy időben egyszerűen megcsömörlöttem a munkától, és a napi feladatok helyett, sokszor elinterneteztem az időt. Emiatt állandóan túlórázhattam, ráadásul az eredményeim is romlottak. Nyilván a főnökömnek szemet szúrt a dolog, és kitalálta, hogy 1-2x kötelező beülnöm hozzá az irodába dolgozni. Hát az annyira kellemetlen volt, esküszöm vergődtem, mint hal a pocsolyában. Iszonyú ciki volt az egész, észhez is tértem rögtön, és nem volt kérdés hogy a jövőben mivel fogom tölteni az időmet munkaidőben. CSAK MUNKÁVAL!!! Pedig egyébként egy rossz szót sem szólt. Csak figyel. Picit magamból kiindulva, ha ugyanez más kollégámmal esett volna meg, biztosan nem gondoltam volna megleckéztetésre, mert nem az én hatásköröm. Lehet „bántani” meg a háta mögött beszélni, de mit old meg?
Az hogy valakinek nincs meg az az egészséges tudata, hogy munkaidőben munkával kell foglalkozni, lehet a főnök/rendszer hibája is, hogy nem ösztönzi megfelelően az illetőt. Nem egy céget ismerek, ahol a dohányosoknak napi 3 szál cigit engedélyeznek max, vagy az internetet lekorlátozzák (se MSN, Skype, iwiw), vagy pl. a magán mobilokat bent kell hagyniuk az öltözőben, és csak nap végén, vagy max ebédidőben nézhetik meg. Ezek durva korlátozásnak tűnnek, de mégis annyian dolgoznak így, hogy el sem hittem, mikor hallottam róla.