scepus 2018.06.24 01:40:16

Annyira nem ismeretlen. Moskó János , Thessalonikiből származó őrmester címere. Elhunyt 1761. december 25-én , 67 évesen. Szerepel Gál Györgyi: Budapest templomainak címeres emlékei , 1940 c. könyvében.

scepus 2010.02.01 23:31:52

Tisztelt Szerző !

Érdeklődéssel olvastam cikkét a nagybocsai Sárközy családról mivel Nicolas Sárközy belügyminiszterré választása idején a Francia Heraldikai és Genealógiai Társaság Vajay Szabolcs úrral együtt felkért a család történetének kutatására. Az Ön által leírtakhoz a következő megjegyzésem lenne:
Sárközy identitását illetően én úgy gondolom , hogy „magyar az aki annak vallja magát”.
Ismerve a német megszállás és a háború utáni viszonyokat - nem gondolom, hogy az apja pusztán megélhetési problémák miatt menekült el az országból több ezer társához hasonlóan. Elég ha csak a gyáli atrocitásokat idézzük fel.

Egy család nemességének korabeli igazolása hosszú és kimerítő eljárás volt amely több esetben akár évtizedekig is elhúzódhatott így ennek valódiságában nem érdemes kételkedni. Ezek alkalmával a tanúvallomásokon kívül bekérték a megyei jegyzőkönyvek, adóösszeírások és az egyházi anyakönyvek adatait. A nemességszerző Mihályról annyit tudunk, hogy Fülek várában volt katona és nem sokkal az armális megszerzése után török fogságba esett majd kivégezték. A Koháryakhoz való kapcsolat nem állja meg a helyét, mivel a kihirdetés a nemesi közgyűlés helyszínén történik és nem sok köze van a kihirdetett személy lakóhelyéhez. Emellett valószínűtlen , hogy egy királyi várban , a közeli birtokos jobbágya hadakozzon miközben otthon érik a gabona. A család egyébként nem kapcsolható egyetlen korábban ismert nemes Sárközy családhoz sem mivel az oklevél kimondja , hogy „ e statu et conditione ignobili” tehát nem nemesi származásból emelik az ország nemesei közé. A két címer hasonlósága egy kicsit sántít mivel a Koháryékhoz hasonló kardot tartó oroszlánt még vagy kétszáz család vallja magáénak a külföldi analógiákat nem számítva. A nemességszerző Mihály árván maradt , szintén Mihály nevű fia költözik Fülekről Kecskemétre ahol nemességét elhallgatja a kettős adózás elkerülése miatt. Ő egy várost ért rajtaütés során veszti életét. Két nővéréről semmit sem tudunk.
A család fennmaradt levéltára a Ráday Gyűjteményben található. Ezt használja Rácz István : Városlakó nemesek az Alföldön című munkája, ahol elég sok utalás történik a családra. Legutolsó nemességigazolásuk 1939-ben a Belügyminisztérium által történt. Jelzete: 263 455 / 939-II és Országos Levéltár Y1 131/1939.
A fentiektől eltekintve gratulálok a cikkhez.

Üdvözlettel:
Zsigray Zsolt
A Jeruzsálemi Szentsír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának és a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének genealogusa.

scepus 2010.02.14 02:38:51

@lécci:
Tisztelt Szerző !

A Sárközy család nemességszerzése idején , 1628-ban Koháry Péter még Érsekújvár kapitánya volt. Fia István 1657-ben nyeri el a füleki örökös várkapitányságot és az ö feleségének Balassi Juditnak anyai örökségét képezte a kecskeméti birtok. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a két család ismerte egymást bár a fennálló vagyoni és társadalmi különbség miatt szorosabb kapcsolatot nehéz elképzelni. Valószínűbb , hogy a törökök által megszállt Pest vármegye Füleken tartott közgyűléseinek egyikén találkozhatott kecskeméti nemesekkel így leendő apósával is akiről csak annyit tudunk hogy vezeték neve Kálmán volt.
Sárközy János 1772-ben írt verses családtörténetéből tudjuk , hogy a Kecskemétre költözött Mihály vagyontalan volt és nemességét is titokban tartotta mivel ebben az időben a kettős adóztatás (vármegye és a város) terhét még nem tudta viselni. A családi hagyomány szerint fia Sárközy János előbb parasztbíró majd II. Rákóczi Ferenc hadnagyaként elesik valamelyik ütközetben. Az ö gyermeke Pál volt az első, aki komolyabb birtokot szerez a megyében és igazolja nemességét 1754-ben. A fentiek ismeretében valószínűtlen, hogy a címer motívumának választásában a Koháry családnak bármilyen szerepe lehetett. Az viszont nem kizárt, hogy az új lakóhely megválasztását a Koháry család által nyújtott szolgálat elfogadása magyarázza bár a magánbirtokoknak saját – a várostól független birtokközpontjuk volt.
Sajnos a 17. századi címerek elég egyhangúak. Többségében a török harcokkal ill. a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos jelképeket használnak. Ezek előzménye már az antik jelképrendszerekben is felbukkan, mint pl. a griff vagy az oroszlán. Speciális keresztény attribútum a fiait saját vérével tápláló pelikán, amely Krisztus önfeláldozását jelképezi. A fegyvert tartó állatok vagy képzeletbeli lények inkább a török harcok idején terjedtek el. Ezek a harcos erejét jelenítik meg. Az ide sorolható farkas a ritkább címerképekhez tartozik melyet inkább a Farkas vezetéknevű családok vettek fel előszeretettel. Természetesen ebben a korban is születtek érdekes címerek, mint például a Jókai vagy a Vízváry családnak adományozottak. Az első egy teljes sátortábort és a címernyerőt ábrázolja amint egy vártoronyból ágyút süt el a vár alatt felvonuló törökökre míg a második Izsák feláldozásának bibliai történetét jeleníti meg.

Üdvözlettel:
Zsigray Zsolt

scepus 2010.02.15 19:52:08

Kedves Lécci !

A kérdést valószínűleg csak Kecskemét város levéltárának átnézése után tudjuk eldönteni. Nemrég kapott felkérést a családtól az egyik ismerősöm , hogy kutassa fel a család eredetét. Az ő adataival talán előbbre jutunk. Információim szerint a Kecskemétre költözött Sárközy apja nem sokkal az armális megszerzése után török fogságba esik és ott kivégzik ami elég furcsa mert általában a rabokat vagy eladták vagy váltságdíj ellenében szabadon bocsájtották. Elképzelhető egy olyan variáció is , hogy az árván maradt fiút a Koháryak vitték magukkal Kecskemétre.

Üdvözlettel:
Zsolt