Regisztráció Blogot indítok
Adatok
lepkefóbia

0 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.01.17. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Manzárd Café Legelvetemültebb eljegyzési fotók zombival 2011.08.31 09:30:00
Amikor Juliana és Ben eljegyezték egymást, Juliana emailben kereste fel Amanda Rynda kezdő esküvői fotóst, hogy megbízza az eljegyzési fotóik elkészítésével. A levélben a következő szöveg szerepelt: „A képeken túl akarunk élni egy zombitámadást, majd utána szerelmesen…..
lepkefóbia 2011.09.28 14:21:58
elmélet kirakat életben maradni 2011.08.02 11:52:00
Na, ennek hogyan kezdjek neki,  jó megkérdezni az embernek magától, mert, ilyenkor tuti hogy sikerül. Szóval sokszor gondolkodtam milyen a megfelelő magatartástípus, arra a szűk körre értve, amikor társaságban van az ember, de nem kell ehhez egy feszélyezett, vagy egy felszabadul…..
lepkefóbia 2011.08.08 22:30:38
Sajnos vannak ilyenek. Rám is utalsz gondolom nagyrészben. Talán ezeket jobb lenne, ha személyesen mondanám el, de megpróbálkozok itt is reagálni. Nem biztos, hogy amikre reagálok, azt mind rám értetted, de ami szerintem igaz rám, írok rá valamit.

A második bekezdés első fele: Igen, sajnos én is észrevettem, hogy olyan dolgokat mondtam el olyanoknak, akiknek nem kellett volna talán, mert alig beszélünk, "csak" ismerős ember. Talán mert érdekes lehet, hogy egy ilyen ember mit gondolhat, talán mert nincs jobb beszédtémám és már nagyjából semmi sem hat rám, semleges vagyok. Nyilván nem jelent jót, ha nem izgat különösebben a dolog.
Második fele: Kegyetlenül zárkózott vagyok, mégcsak nem is az van, hogy csak a baráti jellegű dolgok felé vagyok nyitott és ott lenne mondjuk egy éles határ, ahonnan ne tovább - hanem hangulatomtól és fogalmam sincs, még mitől függően néha erősebben, néha gyengébben érzem azt, ha kilátásban van, hogy egy társasághoz csatlakozzak, az egész lényem menekülne tőle, elmegy a kedvem, lelohadok, mint két azonos pólusú mágnes, azonnal taszítani kezd. Pedig persze nem akarnám, hogy így legyen, de egyedül magamtól semmit sem tudok ez ellen tenni, nem vagyok képes ezt uralni. Nem mellesleg ha még esetleg nagyjából jól is érezném magam, néha valami olyan jelentéktelen cselekedet, beszólás, valami, úgy el tudja venni a kedvem, hogy akkor azzal passziválódok teljesen. Nagyon szeretnék én is megnyílni, de képtelen vagyok rá (és romlik a helyzet) egyenlőre.

A rádióműsoros-fülhallgatós dolgot majd magyarázd el, azt nem értettem meg :)

Természetesen azért tartozom a "keveset, de akkor nagyot szólnak" táborhoz, mert nem sikerül megnyílnom, viszont annyira biztos képem nincs még arról, mi lenne, ha nem lennék ez a zárkózott ömber.

A hatodik bekezd&: Ez is például mondhatni teljesen igaz rám. Nem tudom miért van, ez is egyfajta védekező mechanizmus. Ha nem rólam kell beszélni, akkor nincs probléma, de ilyenkor is sokszor ügyelek arra, hogy nehogy hülyeséget mondjak (ilyenkor olykor pont ezért hallgatok is), mert jaaaj, megszégyenülök. Ez kicsit röhejes, de számomra valamiért ez a legnagyobb kereszt, és az élet minden szegmensében a legapróbb vagy legjelentéktelenebb dolog miatt is megszégyenülhetek, pontosabban azt hiszem és akkor már ott is vagyunk, ahonnan a part szakad.

A többiben talán nincs vonatkozásom.

Az utcsó előtti bekezdés: Ezt majd fejtsd ki élőbe', hogy értetted, bár halvány lila gőzöm még van róla.

Utcsó: Ezt sem értem meg teljes egészében, lehet már fáradt vagyok hozzá. Szintén majd élőben.
elmélet kirakat el-vont-atott személy 2011.03.01 23:26:00
Nah, eljött az idő, végre érzek annyi erőt, és gondolkoznivalót magamban, hogy tegyek le valamit az asztalra. (Tisztelt nézőink, a mai napon két témáról fogunk beszélgetni, sztárvendégeink pedig Józsi, és Géza lesznek.) Megragadott pár foszlány, kis életünkből, és ami…..
lepkefóbia 2011.03.02 15:21:43
a tett versus beszédnél nagy igazságokat írsz. Vannak olyan személyek, akik már egy megjegyzést is úgy megjegyeznek egész életükre, hogy az a másik személy bármit tehet, igazán már soha sem kerülhet közel hozzá. Pedig elég könnyen túltehető beszólásról van 90%-ban szó, de vagy olyan dacos az illető, vagy csak buta hozzá, hogy túllépjen rajta legalább, akár elfogadja. Ahogy az emberek öregszenek egyre ritkábban van esély rá, hogy ilyet tegyenek. A káromkodással meg semmi baj sincs, ha jól használják (és persze azért mértékkel). Sokszor elengedhetetlen a pontos kifejezéshez. Nyilván nem gazembernek fogsz valakit hívni, ha lelövi a macskád.

Az írás vs. beszédről meg annyit, hogy én pl jobb vagy írásban. Persze ezek már suliban kiderülnek. Az írás azért jó, mert van időd átgondolni, mit és hogy akarsz közölni. A beszéddel egy rövidebb időperiódusban tudsz hatni, de ha megfelelően csavarod a szavakat, akkor nagyon, ráadásul az sokáig meg is maradhat másokban.

Ami az elvont kérdést illeti... Szerintem ott van a hiba a dologban, hogy egy egész emberre használják. Szerintem itt csak tettekről beszélhetünk. Egy ember személyiségének egy része, valamivel/valamikkel kapcsolatban elvont. Valamivel meg nem. Nézzük úgy, hogy ismersz (valamennyire) egy embert, ami alapján gonosznak látod, mert az ismerőseit mondjuk leordítja, mindennek lehordja, az emberekkel kegyetlenül bánik. Aztán lehet egyik másik oldalát az jelenti, hogy egy állatmenhelyen dolgozik, önkéntesként. Ekkor már azért annyira nemis gondolod bénának. Persze itt megint visszajuthatunk oda, hogy mennyire helytálló, ha valakire azt mondod, hogy ismered. De most nem ez a téma :)

"tökre az, és megszokott, csak így nincs kimondva." Ez abszolút igaz. Ha már ilyen szabadelvű világban élünk, ilyen meg olyan dolgok történnek, manapság már minden tabu megdőlt, akkor miért van az, hogy beszélni furcsa róluk? Nem kéne ilyen képmutatónak lenni. Mijau.
lepkefóbia 2011.03.13 23:48:25
@gizz: de igaza van :D
elmélet kirakat A jó a rossz, és a gondolkodó 2010.12.23 21:31:00
  Mostanában, mikor keresgéltem a gondolataim halmazában, nem találtam mást, csak egy kupac, elszórt elmélkedést. Rendszerezni kéne, de nehéz. Igazából egy híres személy fogott meg, az elnevezésével: „das Man”  Heideggertől. Én nem pont, arra gondolok, amire…..
lepkefóbia 2010.12.27 03:48:21
Ez az empátia dolog: megnyugodhatsz, nem csak te látod így, sőt hát én pl szószerint ezt írhattam volna le.

Az utána lévő bekezdésben szerintem több embertípusra térsz ki. Vagyis inkább több viselkedésmódra. Az egyik ez a hangulatváltozós arc, aki egyszer ugye veled röhögcsél bármin, másnap meg kurva feszült, mérges, és bunkó veled, mert valami beképzelt indok miatt azt hiszi, neki dühösnek kell lennie. De igazából egy kicsit mindenki ilyen. Vagyis nem, mert valakiben van annyi, hogy ezt ne sugározza rá a barátaira/ismerőseire, de ugye van olyan is, mint mondtad, aki csak azért is erősnek akar látszani.
Szerintem viszont nem általánosítható, hogy mindenki, aki leszar mindenkit, csak a saját dolgait csinálja, nem törődve tényleg másokkal, azt szeretné ezzel elérni, hogy csodálják, felnézzenek rá. Bár érdekes gondolat, és valószínűleg igazabb, mint én azt elképzelném, de biztos vagyok benne, hogy azért akad olyan ember is, aki még azt is leszarja, hogyha valaki felnéz rá, vagy ajnározza, tehát tényleg csak magának él. Bár ez már valószínű csak akkor lehetséges, ha az emberkénk pszichopata, szóval egyre inkább hajlok arra, hogy mégis általánosítható lehet :D... Mert aki nem pszichopata, vannak érzései, ergo valami módon biztos reagál rá, hogyha valakiknek bejön az "életmódja".

Amit utána írsz, hogy elrejtik a jellemüket, akár a vágyaikat, ezt nem csak ők, mindenki csinálja, különböző szinteken. Aki erősnek akar látszani, az fojtja ezeket leginkább vissza; van, aki nem rest társaságban sem sírni, nem törődik ezzel; de az mindenkinek jót tesz, legyen az bármilyen macsó, vagy naponta hatszor síró SP-fan, ha valakinek elmondhatja a baját. Amit a mondhatni utcsó (3soros) bekezdésben írsz, pont ugyanez, csak a faszán leírod, mi a lényege az egésznek. Meg asszem ezt nekem is meg kéne fogadnom... mert nem igazán gyakorlom, bár a szárnypróbálgatások mennek, csak ritkán jutottam ennél úgy igazán tovább, legalábbis ha így külső szemmel nézem magam, akkor ez sajnos alap. Vagy csak más vagyok valójában, mint az önmagamról állított képem, de valszeg nem véletlenül érzem úgy, hogy ez nem így van. Bár nem látom magam olyan elveszettnek, csak bizonyos területeken.
lepkefóbia 2010.12.30 14:19:05
lepkefóbia 2011.02.09 00:07:49
minden napra egy zene Russian Circles - Harper Lewis 2010.12.15 09:01:00
A beloopolt, levitációs gitártémák és szerteágazó dobtaktusok fémen edződött chicagói májsztróinak egyik nagyszerű alkotása kerül ma bemutatásra. Csak annyit még, hogy ezidáig megjelent három lemezüket rekordidő alatt sikerült rongyosra hallgatnom.  …..
lepkefóbia 2010.12.16 21:16:00
elmélet kirakat Társadalmi fertőzés 2010.11.16 14:20:00
Ma mikor sétáltam, egy gigantikus üvegépület előtt, láttam saját eltorzult arcképemet, és megfogalmazódott bennem, mi is a mai ember probléma ( a sok közül az egy). Sokan vagyunk, de nem elegen ( mondta egyszer valaki, aki jelenleg indián törzsfőnők)   Nem a…..
lepkefóbia 2010.11.16 19:05:20
"..., ázsiat." xD

Jó kis gondolatok. A Junkies idézet is rendjén ;) Az utolsó kettő bekezdés pedig jó lenne, ha így lenne, de nagyon kevesen képesek rá. Én például esélyt adok rengeteg embernek, akiktől borsózik mások háta, vagy már kellőképpen leírta, esetleg akkor is, ha már énis leírtam. Az kettő közül (szerencsére?) mindegyik bekezdés teljesen elmondható rólam, a második utcsó mondata meg csak az önértékelési dolgaim miatt nem. Egyenlőre. De ahhoz, hogy így élj, nem mindegy, hogy milyen ember vagy. Az emberek többsége önző, és az önzők többsége már ebből adódóan képtelen arra, hogy ezek szerint éljen.

"A viselkedési normákat külön venném azért, mert ez óriási csoport lenne." - Az biztos. De szerintem ahogy az alap kategorizálást, ha nézzük, szerintem azért ott is rengeteg csoportba tartozik egy adott ember. Az olyan passzívabb csoporttól, mint amit mondtál a zsíros haj és sampon, vagy a dadogás, vagy bármi egyéb, amire nem vagyunk olyan büszkék, egészen az olyanokig, mint pl a jó látás, nagyszerű beszédképesség, stb... Meg a külön kategória, hogy egy ember mivel foglalkozik. Ez az, ami alapján megítélünk egy embert, a külsőségeken és az egyéb első benyomásos dolgokon kívül, de igazából ennek szerintem az a lényege, hogy ez tehet leginkább különlegessé egy embert. Ettől lehet értékes. Mert ha megnézel egy csajt, aki kurva jól néz ki, de mondjuk annyit csinál, hogy néha eljár diszkóba, és az életcélja annyi, hogy elmegy pedikűrösnek, az azért annyira nem faja. Kivéve, ha neked az elég, hogy kurvajól néz ki. De az persze téged minősít. Sokkal értékesebb egy olyan ember, aki mondjuk valami durvább hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik, mondjuk hiányzik egy lába, akár egy baleset miatt, és nem adja fel, megkeresi a módját, hogy ő is teljes életet élhessen, emellett az életével is sokkal értelmesebb dolgokat tervez és másokat is sokkal inkább meg tud becsülni. Vagy az utolsó dolog már nem is muszáj...

De az a baj ezekkel is, hogy esetleg csak mi gondoljuk ezeket kb így. Az is lehet, hogy az emberiség többsége, akkor sem változtatna ez azon, hogy minden megítélés kérdése, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy amit a többség gondol, esetleg az egész emberiség, az úgy van-e, jó vagy rossz. Mert minden egy kicsit az is, meg ez is. Csak idáig nem kellett volna elmennem, mert ez már azért más téma. Nem minden kérdés olyan fontos, hogy aztán később rágódj rajta, hogy lehet jobb lett volna, ha másképp döntesz. Meg amúgyis, az a dolgod eredendően, hogy önző legyél. Állítólag csak akkor lehetsz nem önző, ha olyan helyzetben vagy, hogy megteheted, vagy azért teszed, hogy előrébb juss (vagy bevágódj valakinél,) de hoppá, akkor megintcsak önző vagy.
lepkefóbia 2010.11.17 17:04:03
lepkefóbia 2010.11.21 17:54:40
elmélet kirakat Tévedtem 2010.11.16 13:56:00
   És igen, maradi volt tőlem kinyilatkozni valamit, ami tudományos úton korántsem bizonyított. Amiket mondtam a lélek dolgairól, tényleg létezhet, hogy mindent az agy irányít, de mi pedig az agyunkat. Ha ez így van, akkor akarat van lélek helyett, ezt már mindenki…..
lepkefóbia 2010.11.16 17:48:43
Az most egy jó kérdés, hogy mi az agyunk szerepe mindebből. Lehet, hogy minden. Hogy semmi, az nyílván nem (tessék egy nyilván, ráadásul hosszú i-vel :P). Az érzések, érzelmek mind-mind ösztönös dolog. Uralkodni felette nem tudsz, az valószínű, de azért vannak módszerek. Elsősorban úgy tudod tudatosan megszabadítani magad egy érzéstől, ha generálsz egy másikat (mondjuk ellentéteset, vagy másmilyet), de ez inkább csak kevésbé erős, vagy kevésbé drasztikus állapotoknál működik. Az agynak köszönhetőek az ösztönök, ez biztos. Azt mondtad, hogy mindent az agyunk irányít, mi pedig az agyunkat. Én inkább úgy mondanám, hogy mindent (talán mindent) az agyunk üzemeltet, mi pedig irányíthatjuk ezt, lehet az összes részét is akár. Ezt az akarat dolgot meg nem vágom viszont. Vagyis úgy értem nem biztos, hogy egyre gondolunk, mert én az akaratot pont annyinak, gondolom, mint maga a szó jelentése, és így ezt is csak a lélek egyik képességének tekintem, vagy hogy mondhatnám szebben :)...
elmélet kirakat Elkéstem... 2010.10.25 23:37:00
Mégis mivel? Ezt kérdeztem én is magamtól, mikor azt láttam, régóta nem írok új bejegyzést, nem teszek semmi pluszt a bloghoz. Aztán rájöttem, ahogy mondani szokás ez nem lóverseny, de akkor miért érzem mégis úgy, nem tettem meg minden tőlem telhetőt. Ezt nem a tudatunk, hanem…..
lepkefóbia 2010.10.31 23:05:29
hát a klónozás. Szerintem egy iszonyat önző dolog. Mármint úgy értem, ha valaki klónozná magát (vagy azért, hogy több legyen belőle; vagy mindig újra és újra, mindig amikor meghal, hogy úgymond "halhatatlan" legyen) sz az önzés csúcsa lenne. És amennyire ismerem az embereket, ez be is fog következni (vagy már talán megis történt). Elsőnek csak "váo milyen érdekes", de aztán sikerül majd ezt is túlzásba vinni, talán idővel pár helyen még legális is lesz, szóval ki tudja.

A robotika, ilyesmi. Ott sem az a nagy kihívás, hogy minél emberibb és jobban mozgó végtagokat és mozgást hozzanak létre, hanem az intelligencia és az érzelmek. Ez a tudat dolog érdekes. Mert szerintem azt is csak mi adhatunk nekik, miután ez a dolog már nem csak gyerekcipőben fog járni. De igazából pont az a lényeg, hogy csak mi adhatunk. De még ha így is teszünk, ez még nem probléma, csak maga a képességünk lenne az, mert nyilván lenne olyan ember, akinek az lenne az érdeke, hogy valami kevésbé jóra használja. Például megöletne vele valakit, szexuális dolgokra használná, vagy bármi egyebet csináltatna vele, amire egy embert nem lehetne csak úgy "rávenni", vagy egyáltalán.

Az érzelmek a másik, amit mondtam. Amíg egy robot érzelmek hiányában létezik, addig pszichopata. Ez viccesen vagy furcsán hangzik talán, de tulajdonképpen ez van. Lehet, hogy egyszer lesznek olyan robotok, akik képesek lesznek az érzelmeket megérteni, vagy megtanulni, de ezis csak egy program lesz, egy algoritmus, nem érzik át a dolgot. Azis lehet, hogy erre is lesz valami megoldás, inkább csak valami áthidalás, amivel mondják, de sohasem lesznek képesek olyan érzésre, mint mi, ha csak "vasból" lesznek összetákolva. Lehet, hogy tévedek, de nem vagyok biztos benne én sem, hogy megérné idáig feszegetni-fejleszteni ezt a dolgot.
Na egyenlőre ennyi. Majd társalogj vissza :)
lepkefóbia 2010.11.04 22:32:46
elmélet kirakat egy este 2010.10.10 02:02:00
Nem szeretem az átlagos szót, még matematikában értem, mit jelent ez, de hogy emberekre használva igencsak, személytelen.Mit értünk az alatt, hogy átlagos személyiség, átlagos arc, stb...ugyan már... ez nem átlagos ez szokványos!!!, eltér a megszokottól, más néven. Bár, ez…..
lepkefóbia 2010.10.14 22:01:57
@gizz: ja, ja, különben az első alkalommal fel is akaszthatnánk magunkat életünk során. Bár így sem biztos, hogy olyan túl sok értelme van a létünknek, de persze ha már kaptuk, szerintem használjuk ki ;)
lepkefóbia 2010.10.12 00:44:40
A politika... olyan mint egy kocsmai verekedés. Van két idióta, aki összekap mondjuk egy olyan jelentéktelen dolgon, hogy az egyik meglökte a másikat. Lényegtelen és értelmetlen a dolog, mert a kocsma dugig volt emberekkel és az asztalok között csak araszolva lehetett menni, idióta 1-et nem idióta 2 lökte meg heringezés közben, de ő volt az "elkövető" minden kétséget kizáróan, mert hát ő állt legközelebb. Ekkor felhördül a két oldal, nevezzük őket jobb- és baloldalnak. Az ivócimborák közül mindenki odaáll ki-ki saját 1-es vagy 2-es idiótájához. Némelyikük abban reménykedik, hogy jól visszaélhet a helyzettel és találhat valakit, akit szétverhet a másik tömegből, más adott idiótáját csak azért támogatja, hátha ő is feljebb szorul a kocsma-létrán. Ekkor megjelenik idióták múzsája, egy nő, aki miatt bármilyen maszkot magukra képesek húzni. Idióta 1 amúgy sem szereti a balhét, hát hogy jobb színben tűnjön fel, csitítani próbálja a kialakult feszültséget a békéről hadovál. Idióta 2 is visszavesz a "kontroll" előtt, de ő tovább szitkozódik, a célja az, hogy lejárassa a másik idiótát. Persze bunyó nem történik soha a nő jelenlétében, ehhez azért még ők is gyávák. Oldalak ide, vagy oda, nagy hiba is bármelyikőjükhöz csatlakozni. Előbb-utóbb átformálódsz saját képükké és elveszted az identitásod java részét. Az pedig véleményem szerint az egyik legértékesebb dolog, amivel egy ember vagy élőlény rendelkezhet - az életet ne számoljuk ide. Értékes, igen, de más kategória, úgy értem. Ja amúgy a nő nyilván az embereket, a népet kívánja szimbolizálni, ebben a hirtelen kreált hasonlatban. Amit utoljára az érzésekről, érzelmekről írsz az igaz, írhatnék erről hosszabban, de most a politika után nem sok kedvem maradt hozzá :)... Amiket pötyögtél, azok sajnos igazak. Nem nézi ezt fentről senki sem, hogy mi van, mit csinálunk, csak a lelkiismeretünk szólhat ránk. Ha valaki mégis fentről-lentről figyelemmel kísér minket nem sokat számít, mert nem avatkozik bele a dolgokba. Szerencsére léteznek ilyen emberek részben, akikre rákérdezel, "aki úgy gondolja, a legfontosabb érték, más ember érzéseinek megértése és elfogadása", de a mai világban ez géj. Legalábbis a MANIPULÁLT többség nem érti ezt. Mármint ezt olyanokra értem, akiknek nincsenek önálló gondolataik dolgokról, azt mondják magukénak, amit a tévében nyomnak, vagy egyéb oly nagyszerű helyeken.
elmélet kirakat mama manipuláció 2010.10.05 23:17:35
(Van egy ilyen nevű játék amit egy régi barátom és én csináltunk ilyen rpg maker motorral de az mind1 is.)Ma már eléggé elterjedt ez a szó de tényleg,,, hogy is van ez?Befolyásolás vagy ahogy wiki P. bácsi mondaná: (A manipuláció olyan emberi tevékenység, amely tárgyak fizikai…..
lepkefóbia 2010.10.12 00:11:50
elmélet kirakat a vonat nem vár?! 2010.10.02 18:11:00
Miért van az hogy az ember mindig csak vár? Nem áll másból az élete, csak vár valamit az eljön és utána megint csak vár. Várunk arra, hogy eljöjjön valami érdekes, egy ünnep,egy mozi, egy koncert, egy nevetés bármi. Aztán megtörténik elmondjuk, hogy huh ez jó volt és vége.…..
lepkefóbia 2010.10.11 23:57:34
Huhh, hát szerintem kezdjük ott, hogy az egész azon alapszik, hogy egy olyan dimenzióban élünk, amelynek része az idő, az egyik fő alkotóeleme is, ha szabad így mondani. Mondjuk ki nem szarja le, hogy szabad-e. Szóval természetes, hogy bizonyos dolgokhoz idő kell, várni kell rájuk. Ha minden létező dolog, cselekmény egy szempillantás alatt történne meg, szó szerint semmi idő alatt, akkor a dolgok (időbeli)sorrendje is értelmét vesztené, de igazából ez azt jelentené, hogy nem létezne semmi. Ha mégis úgy vesszük, hogy ez egy "szempillantás" alatt zajlott volna le, az élet, akkor az addig a pillanatig tartott, és már nincs. Nincs semmi.
Tulajdonképpen ha csak azt ragadjuk meg pl, hogy egy koncert. Vársz, míg kezdődik, vársz míg vége lesz, még akkoris, ha jól érzed magad, mert már tervezel ezt-azt (folytatni a haverokkal a kocsmázást, sátorban alvás, és/vagy nőzés). Ez egy szomorú dolog, de igen, az élet a várakozásról szól. Meg sok egyéb másról. Ha még folyamatosan cselekednél egészéleted során is innentől kezdve, akkor sem mentesülnél a várakozástól. Ha csak kicsavarsz egy csavart egy csavarhúzóval, akkor is vársz, míg a sok tekerés után végre kiszedheted azt. A várakozás egy iszonyat általános dolog, amit meg kell tanulni kezelni és a hasznunkra fordítani olykor. Érdekes egy fogalom egy biztos. Ez tényleg olyan, hogy szószerint nézve: örökké megfoghatatlan marad. Még jó, hogy minden változik idővel, végülis: "I used to be an axalotl..." :P
A Kelkáposztaember nem felejt!!! hova lett a toalett? 2010.02.08 02:26:03
 Vasárnap este azért jól szétcsaptuk magunkat, biztos ami biztos. Rákészülünk a jövő hétre. Hogy az eleje jó legyen, és ha rossz lenne, akkor se rossz legyen hanem jó, mert a rossz nem létezik, Darth Vader csak statiszta. Renk a WC-ben körülnéz, relaxálgat, jött az ötlet…..
lepkefóbia 2010.02.22 04:06:31
lepkefóbia 2010.02.22 04:07:51
lepkefóbia 2010.02.22 04:08:35
A Kelkáposztaember nem felejt!!! a vég kezdete 2010.01.14 08:19:00
...hát én is megadtam magam a blog-őrületnek és ez született belőle.A blog nem titkolt célja hogy írásos emlékek is maradjanak görbe éjszakáinkról, amiken majd lehet szörnyülködni, meg röhögni, meg együttérezni (alkalomadtán sírni is). Mivel már most pár éves elmaradással…..
lepkefóbia 2010.01.17 08:09:55
lepkefóbia 2010.01.30 13:17:21
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása