Hajnali szellő 2010.02.17 14:11:21

@heima2:
Kedves heima!

Előrebocsátom, nem vagyok egyáltalán LMP-tag, ellenben bevallom, végtelenül jóhiszemű vagyok (sőt talán naiv is), és nem látom, hogy mi a célod, mit szeretnél elérni, minek örülnél a politikában.
Feltételezem (javíts ki, ha nem így van), a fő célod, hogy jobb legyen az emberek élete itt Magyarországon.
A pártok adott programokat tűznek ki a zászlajukra, mint módszereket, amikkel ez szerintük elérhető.
Minden bizonnyal valamelyikkel jobban egyetértesz, míg másokkal kevésbé, vagy az is elképzelhető, hogy ugyan egy pártprogrammal szimpatizálsz, de nem bízol benne, hogy azt valóban végrehajtja az azt hirdető párt (tehát nem hiteles).

Szerintem az eredeti cél (legyen jobb az emberek élete itt Magyarországon) eléréséhez közvetetten az alábbi módokon lehet hozzájárulni egy ilyen blogon:
1. Ha hitelesnek gondolod a pártot, és nem szimpatizálsz a program egészével vagy részeivel, akkor érdemes a nem szimpatikus elemekre rámutatni, és kinyilvánítani aggodalmadat, hogy milyen irányba vezetne Szerinted a program szerint eljárni, valamint érdemes lehet az alternatívákat is elmondani. Ha ezt korrekten és konstruktívan leírod, és erre csak rosszmájú/destruktív válaszok érkeznek (ami elméletben elképzelhető, de az eddigiek alapján sem tartom ezt valószínűnek), akkor valószínűleg nem fogsz tudni segíteni a pártnak abban, hogy az általad helyesnek képviselt irányba terelődjön tovább, úgyhogy valószínűleg ezután érdemesebb lesz a figyelmed, időd, energiád a céljaid elérésére alkalmasabb helyen felhasználni.
2. Ha Szerinted nem (vagy nem teljesen) hiteles a párt, de a programmal szimpatizálsz, akkor én két értelmes módszert látok:
a) Felhívni a Hozzád hasonló szemléletű szimpatizánsok figyelmét arra, hogy ez nem egy hiteles párt, miért nem az, illetve elmondani, hogy Szerinted melyik párt hitelesebb és miért, hogy azokat, akik erre a hiteltelen pártra szavaznak, eltántorítsd. Lehet, hogy ezt az utat választod, de ez esetben nagyon óvatosnak kell lenned, mert ha nincs igazad a párt hiteltelenségében, akkor a célt tekintve sokkal többet ártasz ezzel, mint amennyit ellenkező esetben használnál.
b) Felhívni a párt figyelmét arra, hogy Szerinted nem hitelesek, vagy nem hitelesen adják elő magukat, így hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a párt tagjai elgondolkodjanak azon, hogy mit kéne másként tenniük a hitelességük helyreállításában.
3. Ha Szerinted nem hiteles a párt, de a programmal sem szimpatizálsz, akkor igen kis esélyed van rá, hogy itt a blogon bármennyire is a célod felé mozdítsd az ügyeket, így valószínűleg érdemes a figyelmedet, idődet, energiádat a céljaid elérésére alkalmasabb helyen felhasználni.

Úgy vélem, a másik fél destruktív kritizálása, kárörvendés rajta csak az ő ellenérzéseit fogja növelni, és az agresszió, ellenállás növekedésével jár együtt, ám végső soron nem járul hozzá a valós célunk eléréséhez. (Ezt általánosságban is érdemesnek tartom figyelembe venni, nem csak az esetedben.)

Esetedben a 3. eset tűnik fennállni, így őszintén érdeklődve kérdem:
Milyen célért küzdesz, és milyen módon próbálod/reméled ennek megvalósulását elősegíteni itt a blogon?

(És bocs mindenkitől, hisz ez igazából "off-topic".)

Hajnali szellő 2009.12.23 02:36:27

Egy ideje figyelemmel kísérem a blogot, de most úgy először érzem úgy, hogy érdemes lenne hozzászólnom is.

Először is egy kisebb bemutatkozásként hadd említsem meg, hogy engem az LMP létezése reménységgel tölt el, nagy mértékben tudok azonosulni az alapelveitekkel, és a programotokkal is. Eddig a politikát messze elkerültem és reménytelennek tartottam, most vagy az érési folyamatom részeként, vagy az LMP felbukkanásával egy kicsit formálódik bennem a politikával való közelebbi kapcsolat igénye, bár alapvetően elég passzív alkatom van. Mindezzel együtt szkeptikus is vagyok, egyelőre egy ígéretnek látom az LMP-t, és inkább csak figyelem az események alakulását.

Amit a bloghozzászólásokat (vagy akár -cikkeket) olvasva hiányolok sok LMP-tagból és -szimpatizánsból (és itt a legnagyobb jószándékkal próbálok kritikát megfogalmazni), az annak a végiggondolása, hogy milyen hatással vannak az írásaitok az olvasókra.

Úgy tűnik, hogy van egy csomó ember, aki valamennyi jelenlegi parlamenti párt politikájától idegenkedik. Ők általában vagy a Jobbikot, vagy az LMP-t választják. Azok között, akik a Jobbik felé húznak, mintha sok ember csak felvette volna a Jobbik ideológiáját egy-két számukra szimpatikus, támogatható javaslat alapján, és ezt az ideológiát igazából már magukhoz társították, magukénak tekintik, úgy is mondhatnám, részükké vált. Ha úgy gondoljátok/gondoljuk, hogy a Jobbik ideológiája nem megfelelő alappilléreken áll, azon a legkevésbé lehet az ő ideológiájuk "gonosz"-nak, "veszélyes"-nek titulálásával változtatni, pláne nem az ő vagy az ideológiájuk lenézésével, (vissza)sértegetésével. Mivel ezzel egy részüket támadás éri, védekezési reakciókat vált ki belőlük, és csak még inkább azonosulni fognak a nézeteikkel. És itt azokra az olvasókra is gondolok, akik az LMP-vel is szimpatizálnának, ha már nem kötelezték volna el magukat. Úgy érzem, az ebben a blogban olvasható "harcok" éppen ezért nem "jó" hatásúak. Például a könnyelmű "náci" minősítés erősítheti az illetőt abban, hogy "ja, ha én már az vagyok, akkor az nem is olyan szörnyű".

Én csak azt látom célravezetőnek, ha minden cikk és bejegyzés annyira konstruktív, tiszteletteljes és más megoldásokra nyitott, amennyire csak lehetséges, és 100%-ban mentes más véleményének, meglátásának, nézetének az _indokolatlan_ vagy _agresszív_ minősítésétől, lenézésétől, elítélésétől. Persze sokszor ez azért így is van, és ez tök jó, de úgy látom, főleg amikor valami támadás vagy minősítés ér valakit személy szerint vagy globálisan az LMP-t (sokszor igazságtalanul vagy bántó módon), többször eltér többetek ettől a szabálytól. Pedig a szabályból az is következne, hogy semmilyen nem releváns vagy sértő megjegyzésre nincs érdemi válasz. Szerintem nem is nehéz ezeket nem felvenni, figyelmen kívül hagyni, vagy legfeljebb konstruktívan válaszolni - persze könnyen beszélek, hiszen én nem éltem át még ilyen megpróbáltatásokat.

Amúgy nem vagyok se pszichológus, se szociológus, szóval ez csak az én - bizonyára vitatható - eszmefuttatásom. :)