Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Jogálom

0 bejegyzést írt és 72 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.06.08. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sógorom, a zugügyvéd Kitartó betartás 2007.07.03 14:31:00
Aggályosnak tartotta Sólyom László köztársasági elnök Horn Gyula kitüntetését, amit Gyurcsány Ferenc javasolt a volt miniszterelnök 75. születésnapja alkalmából. Az államfő az Alkotmánybíróságtól várt választ arra, hogy automatikusan ki kell-e tüntetnie azokat, akiket elé…..
Jogálom 2007.07.04 15:34:24
Jogálom 2007.07.04 15:41:22
A születésnapra történtő hivatkozás és ebből az alkalomból való kitüntetés kezdeményezése valóban nem frappáns, de feltehetően a születésnap csak apropó volt. Horn Gyula exminiszterelnök úrnak olyan elvitathatatlan érdemei vannak a Magyarország tekintetében, hogy a köztársasági elnök döntése megalázó. És itt nem csak a Magyar Köztársaság, hanem a Magyar Népköztársaság korszakában tanúsított érdemeit is értékelni kell.

Az 1991. évi XXXI. törvény 1. §-a az alábbiakat tartalmazza:
"1.§ A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít."

Horn Gyula megfelel a fennti feltételeknek, ezért a kitüntetés adományozását nem lehetett volna visszautasítani, mert az megfelelt a fenti törvény követelményeinek. Az ország szolgálata nem 1990-től kezdődhetett, ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz.

Őszintén gratulálok Horn Gyulának a születésnapja alkalmából.


Jogálom 2007.07.09 06:56:53
Sógorom, a zugügyvéd Zsanett és Hedvig 2007.06.28 17:18:00
A Zugügyvéd közvetve felfedi kilétét, belinkel egy cikket, amit a Népszabadságba írt, részben a kollégák hozzászólásai  alapján, részben egy tévéműsorra válaszul, amelyet itt megtekinthet minden érdeklődő. A kollégáknak ezúton is köszönöm az értékes…..
Jogálom 2007.06.28 19:40:06
Jogálom 2007.06.28 22:08:42
Jogálom 2007.07.03 07:50:38

A hírekből nem állapítható meg, hogy az 5 személy a nemi aktus előtt milyen erőszakot alkalmazott a sértettel szemben. Kétségtelen, hogy önmagában az 5 férfi is lenyűgöző lehet a sértett védekezési cselekvése tekintetében, azaz ellenállást nem fejt ki.
A körülményekből ítélve - hangsúlyozom, hogy a tényismeret hiányos - az elkövetése nem mondható "állatiasnak", legfeljebb erőszakosnak.
"Az 5 kollégájával megerőszakol egy nőt" szövegezésből tehát a tények nem derülnek ki, ebből az "állatiasságra", "bestialításra" nem lehet következtetni.
Talán még egy pofon sem csattant az eset kapcsán,a nemi erőszak előtt, nem tudom.

Persze ettől még lehet "erőszak", és a bűncselekmény is megvalósulhat. Az erőszakos közösüléshez ugyanis nem kell erőszak, elegendő "az élet és testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés", azaz a pofon, vagy verés kilátásba helyezése.
Sógorom, a zugügyvéd AB kontra OVB 2007.06.07 10:26:00
A Zugügyvéd feltételezi, hogy minden kolléga ismeri a népszavazás körüli hercehurca történetét. Akit mélyebben érdekel a téma, az alábbiakban megvizsgálhatja az egyik vitatott AB határozatot. Különösen izgalmas a határozat végére biggyesztett különvélemény.504/H/2007. AB…..
Jogálom 2007.06.28 20:01:35
zsír
Virág.et.

A precendens jog "külön világ", mert tényálláshoz kötött. A precedens jog esetén az csak azonos tényállás esetén alkalmazandó, és meg kell indokolni az attól való eltérést. A precedens jog nem szokásjog.

Annyiban az utolsó bekezdés nem lett kitárgyalva, hogy továbbra is megjelenik az a vélemény, hogy a kifogás elbírálásával kapcsolatban hozott AB határozat mindenkire kötelező, mert az Abtv. általános eljárási szabályairól szóló részben ez a törvényszöveg szerepel.
Éppen ezért kell hangsúlyoznom, hogy egy frászt kötelező ! Csak az OVB-re és a kifogást előterjesztőre kötelező a megsemmisítő AB határozat.

A cégbíróság az bíróság, mert a bírósági szervezetben helyezkedik el. (Tartalmilag azonban a cégbíróság nem bírósági feladatot lát el, mert a nyilvántatási és törvényességi felügyeleti eljárás tipikusan közigazgatási jellegű tevékenység(2004. évi CXL. törvény 12.§ (2) bekezdés a) pont, V-VI. fejezet)
Az nem érv, hogy a jogi személy létrejötte a bíróság konstitutív határozatával jön létre, hiszen az ingatlannyilvántartást sem bíróság vezeti (hanem a földhivatal), amely nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog.

Tehát a cégbírósági feladatokat éppen úgy közigazgatási szerv is elláthatná, legfeljebb a határozata megtámadható lenne bíróság előtt.
Jogálom 2007.06.29 13:19:55
mcs

Ha az OVB a királyságra vonatkozó kérdést elutasítja, az AB nem engedheti át, csak az OVB határozatát semmisítheti meg, és rendelhet el új eljárást.

1. OVB a kérdést elutasítja, az AB helybenhagyja, nincs népszavazás,
2. OVB a kérdést elutasítja, az AB a határozatot megsemmisíti és új eljárást rendel el - azaz további döntés szükséges;
- az OVB a kérdést jóváhagyja, az AB helybenhagyja, van népszavazás
- az OVB a kérdést jóváhagyja, az AB a határozatot megsemmisíti és új eljárást rendel el - azaz további döntés szükséges.

A fentiekből látható, hogy a népszavazás kizárása és a népszavazás elrendelése eljárási szempontból azt a logikát követi, hogy a két független - az Országgyűlés által választott - szervnek egyező döntés kell hoznia kérdésben, akár megengedi a népszavazást, akár nem!

A Magyar Közlöny 91. számában 2007. június 27-én közzétett OVB határozatok (154/2007, 155/2007.156/2007.) nem ezt tükrözik vissza. AZ OVB ugyanis az AB utasítására hozott kérdőívet hitelesítő határozatot. Azaz ha ez ellen kifogást terjesztenek elő, az AB helybenhagyó határozatával a népszavazás lehetséges.
(Míg ha az OVB nem hitelesítette volna kérdőiveket, az OVB bármilyen határozata esetén nincs népszavazás, esetleg további új eljárás lehet!)
Jogálom 2007.07.03 07:39:00
mcs

Az Alkotmány az országos népszavazással kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza:

28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

28/C. §(1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,

d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,

e) az Országgyűlés feloszlásáról,

f) a Kormány programjáról,

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,

h)a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,

i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

(6)Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.





28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (Nsztv.) az alábbi aktuális rendelkezéseket tartalmazza:

10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,

b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,

c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.





13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
(2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

A titkosítási idő lerövidítése és az állami céggel kötött szerződés elvileg nem tilos terület. Az a fontos, hogy a kérdések jól legyenek megfogalmazva.

A népszavazások összevonása tárgyában a kérdés véleményem szerint az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontjába ütközik, csak alkotmány módosítással rendezhető, népszavazásnak nincs helye
Sógorom, a zugügyvéd Orbán kontra IRM 2007.07.02 15:05:00
Első fokon pert vesztett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Orbán Viktorral szemben, írja az MTI. A Fidesz elnökét a tárca azért perelte be, mert Orbán egy interjúban azt mondta: a rendőrség nyilvánvalóan politikai utasításra és nyomásra hajtott végre brutális…..
Jogálom 2007.07.03 07:06:38
Orbán Viktor nem véleményt hangoztatott, hanem tényállítást tett:
- a rendőrség (alany)
- politikai utasításra és nyomásra,
- 2006. október 23-án
- hajtotta végre a brutális akcióját.

A Ptk.75. § (1) bekezdése értelmében "A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg.
(3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis."




Ptk.78. § (1) bekezdése szerint "A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel."

Tehát a kérdés, hogy Orbán Viktor a rendőrségre mint jogi személyre, illetve az utasítást adóra (ez feltehetően az IRM)valótlan tényt állított-e, vagy a való tényt hamis színben tűntette fel.

Két ténybeli kérdés merül tehát fel: politikai utasításra és nyomásra cselekedett-e a rendőrség, továbbá brutálisan hajtotta-e végre akcióját.
Jogálom 2007.07.03 07:13:02
Jogálom 2007.07.03 07:16:49
Sógorom, a zugügyvéd Harácsoló kamara 2007.06.27 15:29:00
A Zugügyvédnek most küldték el a következő MTI hírt. No comment.A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Békés Megyei Ügyvédi kamara ellen, mert úgy tűnik, indokolatlanul nagy mértékben növelték az ügyvédi regisztrációs díjakat - tudta meg a…..
Jogálom 2007.06.29 09:17:20

Én nem találtam arra vonatkozó törvényi felhatalmazást, hogy a területi kamara az ún. regisztrációs díj meghatározására törvényi hatáskörrel rendelkezne.

Szerintem mivel közigazgatási eljárásról van szó, ilyen jogköre nincs is a területi kamarának, mivel álláspontom szerint az államigazgatási eljárásra illetéket kell fizetni, amely eltérő szabály hiányában általános tételű: 2200 Ft. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1.§, v. fejezet (28-32.§)

Az államigazgatási szolgáltatási díjat pedig az Itv. 67.§-a értelmében törvényben vagy miniszteri rendeletben lehet csak megállapítani.
Ezért is indokolt lenne, ha az IRM törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezne a kamarai határozat visszavonása iránt.

Ezért a versenyfelügyeleti kérelem mellett szükséges lenne ilyen eljárás lefolytatását az IRM-nél kezdeményezni.
Jogálom 2007.06.29 13:23:03
Jogálom 2007.07.02 17:02:54
Sógorom, a zugügyvéd Zsanett elbizonytalanodott 2007.06.18 14:04:59
Az Index információi szerint Zsanett megváltoztatta vallomását, már nem biztos abban, hogy F. Zsolt, a közösüléssel gyanúsított rendőr tett rajta erőszakot, "mert háttal volt neki" – mondta az ügyészség épülete előtt Soltészné Nagy Katalin, a gyanúsított…..
Jogálom 2007.06.20 13:20:49
Jogálom 2007.06.20 13:21:22
Jogálom 2007.06.28 22:43:12
Sógorom, a zugügyvéd Revizorazonosítás joga 2007.06.27 13:02:00
A Zugügyvéd már foglalkozott a vagyonosodási vizsgálatokkal, az APEH agresszivitásának meg is lett az eredmény, mint ahogy a belinkelt cikk is mutatja. A Zugügyvédnek különösen a cikk alábbi megállapításai tetszettek: Természetesen az adózót is megilletik különböző jogok, nem…..
Jogálom 2007.06.27 17:42:04
Jogálom 2007.06.28 22:22:13
aprilka

A Ket. 51. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni.




A et. 51. § (6) bekezdése értelmében Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt az (5) bekezdésben foglalt ok hiányában elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.
Sógorom, a zugügyvéd A Rendőr visszaszól 2007.06.21 19:11:00
A Zugügyvéd az egyensúly kedvéért kiemel egy hozzászólást, amelyet egy rendőr írt be Zsanett ügyben. Szívesen vennénk több észrevételt a másik oldalról is, jó lenne tudni, hogy hogyan látnak a rendőrök bennünket, gyakran vétkező állampolgárokat. Olvasom ennek a…..
Jogálom 2007.06.21 19:54:03
"Hogyan látnak bennünket a rendőrök, gyakran vétkező állampolgárokat"?

A rendőrök is állampolgárok. Ők is feltehetően vétkeznek (talán amikor nem rendőrök.)

A rendőri hatalom egy sajátos államhatalom, mert a nyomban történő kikényszerítés bekövetkezése várható. Majd később lehet az intézkesést vitatni.

Általában nem fellebbezhető és bíróság előtt megtámadható határozatokkal dolgozik az ún. "utcai" rendőr.
Mivel a controll, a jogorvoslat csak később következhet be, és a rendőr az intézkedése kapcsán bízhat abban hogy elmarad, megfelelő ellenőrzés nélkül a rendőr állami hatalma "hatalmasságba" csaphat át, olyan is megengedhet magának (bízva a következmények elmaradásában), amelyet egy határozatokat hozó, jogorvoslattal is támadható ügyeket intéző rendőr "nem engedhet meg magának".
A "hatalmasság" kialakulását az ellenőrzés hiánya jelentősen elősegítheti, valamint az is alátámasztja, hogy a rendőr "szolgálatba helyezheti" magát bármikor.

A jogszabályok sem korrektek e tekintetben, mert pl. egy igazoltatás során az ember személyi adatait a rendőr rögziti, de az igazoltatott már nem kap ebből a jelentésből (okiratból), hogy megismerje, hogy őt ki és miért igazoltatta.
Ugyan ez van a közúti ellenőrzésnél. Nincs nyoma az igazoltatásának, bár a rendőr jelentést készít az igazoltatásról (lásd pl. móri eset kapcsán igazoltatott, de akkor el nem fogott bűntelköető)

A rendőr véleményében álláspontom szerint nincsenek olyan körülméynek, amely új téma nyitását indokolta volna.
Jogálom 2007.06.26 10:35:30
Sógorom, a zugügyvéd Közérdekű adatok 2007.06.22 12:17:00
Anyánk az Index pert indított egy állami tulajdonban lévő cég ellen. A cég személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3.§ (4) bekezdésére hivatkozva megtagadta az a adatközlést. Az alperes, mint akkor és azóta…..
Jogálom 2007.06.26 10:11:06
Az államnak, mint tulajdonosnak gazdasági társaság formájában alapított cégénél foglalkoztatottak személyes adata nem válik közérdekű adattá, sem pedig közérdekből nyilvános adattá.
Az Avtv. 19.§ (4) bekezdése értelmében:
"Ha törvény másként nem rendelkezik,közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Avt. 19.§ (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az állam által alapított gazdasági társaságnál levő munkatárs neve és beosztása tehát nem közérdekű adat és nem is közérdekből nyilvános adat.

Az Avtv. 19. § (1) bekezdése állami vagy önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy esetében teszi lehetővé a 19.§ (4) bekezdés alkalmazását.

A tényállás fontos része, hogy az adott gazdasági társaság számára jogszabály állapít-e meg feladatot közvetlenül vagy pedig ilyen jogszabály nincs.
Ha Pl. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságról van szó, akkor az ott foglalkoztatottak neve és beosztása közérdekből nyilvános adat lehet, mert külön TV rendelkezik a szervezetről, amely állami feladatot lát el.

A másik kritérium, hogy az adott állami gazdálkodó szerv közpénzek felhasználásáról rendelkezhet-e. Ha igen, ebben az esetben az ebből történő felhasználás közérdekből nyilvános adatnak minősülhet.

A harmadik kritérium, hogy az adatszolgáltatás csak az Avtv. 19.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályba lépésétől keletkezett adatokra terjedhet ki, amely 2005. június 1.

Önmagában tehát az, hogy állami gazdálkodó szervezetről van szó.
Jogálom 2007.06.26 10:18:51
Sógorom, a zugügyvéd Leszavazott ingyensör 2007.04.27 12:44:00
A Zugügyvéd az Alkotmánybíróság honlapján megtalálta az ingyen sörről szóló AB határozatot. Csak emlékeztetőül: Egy indítványozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási…..
Jogálom 2007.06.21 20:07:03
Sógorom, a zugügyvéd Szakszerűen kikészített Pusoma 2007.05.25 11:20:00
A Heves Megyei Bíróság elnöke egy sajtótájékoztatón azt azt mondta: azért tartanak tájékoztatót a Pusoma-ügyről, mert az utóbbi hónapokban többen erre a szívszorító történetre utalva bírálták a bírói ítélkezés rendszerét, és kérdőjelezték meg az…..
Jogálom 2007.06.21 07:47:09
A probléma nem csak az, hogy születnek ellentétes bírói döntések, illetve ártatlanul elítélnek embereket, hanem hogy az igazságügyi igazgatásban nincs eljárás arra, hogy ezek az ügyek kivizsgálásra kerüljenek (OIT, a közélet szereplőiből felállított Társadalmi Bizottság vagy Igazságügyi Hivatal), valamint hivatalból az állami szerv a jóvátételt rendezze.

Tudniillik a büntető eljárás hivatalból indul, ugyanakkor ha az érintett személy felmentésére sor kerül, az eljárás itt be is fejeződik, holott hivatalból kellene a kártérítési reparációt, és a személyi jogok megsértése miatti jóvátételt az erre felhatalmazott igazságügyi szervnek rendeznie. (Pl. határozattal a kártérítést megállapítania,amelyet ha az érintett nem fogad el, bíróság dönthet a további igények felől).
Sógorom, a zugügyvéd Torockai fizess, ha tudsz! 2007.06.12 22:27:00
A Népszabadság híre szerint mintegy tízmillió forint kártérítést követel a BRFK Toroczkai Lászlótól az MTV székházostrom során őt (egyebek mellett technikai eszközökben, szolgálati autókban) ért károk miatt. A Zugügyvéd mindig meglepődik egyes államigazgatási szervek…..
Jogálom 2007.06.15 10:05:50
T. Dominus Magnus !

A közleményekből nem állapítható meg, hogy a fizetési felszólítás a magánszemélynek vagy mint az egyesület elnökének került kiadásra.
Az egyesület elnökének személye amíg a bírósági nyilvántartásban szerepel, addig harmadik személy a nyilatkozatait hozzá intézheti, hiába mondott le ténylegesen.

Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 29.§ (4) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:

(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.

Tehát mindaddig, amíg az új elnök személye a bírósági nyilvántartásba bejegyzésre nem került (azaz hiába mondott le), a nyilvántartásba bejegyzett elnök (törvényes képviselő) tekintendő olyan személynek, aki részére a hivatalos felszólítást meg kell küldeni.
Jogálom 2007.06.15 13:50:14
T. VIC20

Én nem szervezek gyülekezési renezvényeket, mert az általad említettek miatt nagyon kockázatosnak tartom. Lehetnek azonban olyan megoldások, amelyek a gyülekező csoport azonosítása érdekében alkalmasak arra, hogy kizárják a szervező felelősségét.
pl. megállapítható valamilyen jelből, hogy az általam szervezett és általam tudott személyek (csoportok) vesznek részt a gyülekezésben. Csak az ilyen jellel (trikó, karszalag stb.) rendelkezők károkozásáért vállalok felelősséget, azaz ki tudom zárni, hogy az adott személy nem tartozott a csoportomhoz.
Az azonosítási kötelezettség ugyanis nemcsak a rendőrségre kell hogy tartozzon, hanem a gyülekezőre is.

Megjegyzem, hogy jobb ha átlagos polgár nem szervez gyülekezést, mert a gyülekezés szervezése és megtartása nagyon pontos szervezőmunkát igényel.
Adott esetben indokolt éppen ezért a szervezést profi - erre szakosodott cégre - bízni.
Jogálom 2007.06.18 10:47:18
Dominus Magnus!

Az alkotmányos alapjogot a törvény szerint kell gyakorolni.

Ha a FIDESZ 10.000.000 fős nagygyűlést szervez, akkor ő a szervezője a gyűlésnek, a törvényben foglalt valamennyi felelősséggel.

Eddig soha nem írtam, hogy részletesebb szabályozás kell, de általános szabályozás hiányában nagyobb a kockázat hogy a bíróság a kártérítésben való döntésnél - az általános elvárhatóság köréhez számít olyan körülményt, ami a rendezvény szervezésekor, megtartásakor nem érvényesült és így a rendezvény szervezője nem tudja magát kimenteni.

Nem tudom mi LUKASENKÓ úr álma a demokráciáról, ezért kérnélek hogy világosítsál fel. Igy tudom megítélni, hogy az konform-e az én demokrácia felfogásommal.
Ezt csak azért írom, mert a téma kapcsán nem fejtettem ki a demokrácia-felfogásomat, csupán a jelenleg érvényes jogszabályok esetleges alkalmazási lehetőségéről nyilvánítottam véleményt.

A véleményem a Gytv.-ről az, hogy számos korrekcióra szorul a rendezvénynek a szervező által történő biztosítása, és a kárfelelősség szabályainak részletes meghatározása tekintetében.
Ha nem lehetne elbújni a "tömeg mögé", és mindenkinek a rendezvényen van az "arcát fel kellene vállalni" bizonyára kevesebb rendbontás és károkozás történne.

Itt csak arra az alapvető alkotmányos alapjogra utalnák, amely a tulajdonhoz való jog. A gyülekezési jog résztvevői nem sérthetik más tulajdonának a jogát azzal, hogy kárt okoznak akár köztulajdonban, akár magántulajdonban.
Az államnak olyan törvényeket kell alkotnia, amely a két alapjog egymás mellett történő érvényesítését biztosítja.
Az a televíziós, akinek a tüntetők felgyújtották a gépkocsiját, és az kieégett, honnan szerezze meg azokat az információkat, hogy ki (kik) voltak a károkozók, és hogy kiket kell perelnie. A törvény ezért tartalmaz olyan szabályozást, hogy a rendőrséghez beadott kérelemben szereplő szervező elsődleges felelőssége áll fenn.
Sógorom, a zugügyvéd Összeférhetetlen laikus bírák? 2007.03.29 16:59:00
A hírek szerint csaknem ötezer bírósági ülnököt kell a közeljövőben megválasztani. Szerepük akár meghatározó lehet, mert a súlyosabb bűnesetekben eljáró háromfős bírói tanácsokban ők vannak többségben. Talán ez a hír keltette fel a szemfüles kolléga figyelmét, aki az…..
Jogálom 2007.06.14 15:20:34
Sógorom, a zugügyvéd Zugkifőzde és a szimatoló lakók 2007.06.13 17:45:00
A Zugügyvéd már sok fura helyzettel találkozott, de zugéttermet bújtató társasházi lakással még nem. Jogi ötlete lenne a felszámoláshoz, csak kérdés, hogy a felelős szervek vállalnának-e egy próbakajálást. Mégis igaz, hogy egy következmények nélküli országban élünk?…..
Jogálom 2007.06.14 15:14:03
Polgári illetve közigazgatási úton nehéz a kérdés rendezése, mert aggályos az ellenőrzés létjogosultsága ha lakásban illegális kifőzde működik, hiszen
- a helyiség magánlakásnak minősül,
- nincs legális lehetőség a magánlakásban levő "magán" tevékenység közigazgatási ellenőrzésére.

Egyébként a hatósági élelmiszer ellenőrzés rendjéről szóló 302/2005.(XII.25.)Korm rendelet 2.§ (3) bekezdése

a) közegészségügyi hatóságot: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei;
b)állat-egészségügyi hatóságot: a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, és a jogosult állatorvos;
c) növényvédelmi hatóságot: a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében működő Zöldség-Gyümölcs Minőség-ellenőrzési Szolgálat;
d) fogyasztóvédelmi hatóságot: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek
jogosítja fel az ellenőrzésre.

A körülményekhez képest - ha a családon kívüli igénybevétel, az ellenérték fizetése, a folymatosság és az adó be nem fizetése bizonyítható - adócsalás vagy jövedékkel való visszaélés miatt [1978. évi IV. törvény 310-310/A - 311.§) miatt is lehet eljárást indítani majd nyomozási cselekényt végezni.
Sógorom, a zugügyvéd Alakítsunk rabszakszervezetet 2007.05.29 11:16:00
Akár érdekképviseletet is alakíthatnának az elítéltek az Európa Tanács ajánlása szerint, írja cikkében a Népszabadság.  Az Új európai börtönszabályok címen elfogadott dokumentum leszögezi: a börtönszemélyzet tagjai és az elítéltek közötti párbeszéd a…..
Jogálom 2007.06.13 17:14:39

A szakszervezet a munkavállalók érdekképviseleti szervezete, ezért az elítéltek nem alakíthatnak szakszervezetet.

Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 41. § (3) bekezdése szerint a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed.

A Btk. 54. § (1) bekezdése értelmében a közügyektől eltiltott
a)nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),
d)nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.
(2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti
a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja,
b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) értelmében azonban a fenti szabályok nem zárják ki, hogy az elítéltek egyesületet ne alapíthatnának az érdekeik védelmére. A probléma ezzel kapcsolatban csak az, hogy tisztségviselője ennek az egyesületnek csak "külsős" lehet, mert a szabadságvesztés végrehajtása alatt nem lehet az élítélt az egyesület tisztségviselője, csak tagként léphet oda be.
Jogálom 2007.06.13 17:21:09
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása