Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Admirális

0 bejegyzést írt és 24 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmbook Nang Nak (1999) 2017.08.13 07:00:00
A nagyvilágban az hírük a thai moziknak, hogy ha küzdősportosak, akkor az vadul ütős- vágós rúgósak, ha történelmiek, akkor  véres kardozósak , horrorként szellemlányosak. Ha az utóbbi a téma, akkor jó kis hentelés következik, egy jó okkal begurult, bosszúálló túlvilági lénytől. Vagy mégsem? Persze,…..
Admirális 2017.08.24 22:00:26
Én arra gondoltam, hogy a mai világunkban is vannak halott-látók, halott -idézők, médiumok, stb. akik az állítólagos elhunyttal lépnek kapcsolatba. Nos, az eddigi (élet-)tapasztalataim alapján ez egy gigantikusan nagy mese, valójában ezeknek a természetfeletti, mágikus, okkult praktikáknak semmi köze az eredeti elhunythoz. Még akkor sem, ha az írása hasonlít, vagy bármilyen más konkrét emlék, esemény, felidéződik a mágikus praktika során. Persze lehet ez a meglátás, csupán az én szubjektív véleményem, vagy szkepticizmusom. Szóval erre gondoltam, hogy mintha a film is ezt sugallta volna. Persze ettől még lehet egy szép szerelmi történet is, de ha ez egy valós eseményt bemutató film, akkor aligha lehetett a szellem nő, az eredeti folytatása. A mágia és az okkult nem így működik. (szerintem) Ami a rókatündéreket és az ősi keleti mítoszokat, népi hiedelmeket illeti, azért ezeket a filmeket nem árt ebben a kontextusban figyelni, hogy ezeknek a történeteknek ilyen gyökerei is vannak. Mindettől függetlenül igazad lehet abban, hogy ez a film egy szerelmi történet és ebben a filmben a meghalt asszony folytatása a szellem-asszony, bár ez szerintem azért egyértelműen nem derült ki. Nem tudom, hogy az eredeti asszony képes lett volna-e ölni azért, hogy egy titok ki ne derüljön. Köszi a filmajánlást, de a keleti filmek nem állnak közel hozzám annyira, meg a rókatündéres téma sem annyira érdekfeszítő, amúgy könyvben olvastam az ősi kínai rókatündéres történeteket, annyiból kb. látni lehetetett , hogy egy kultúra miből táplálkozik.
Filmbook A Dark Song 2016 2017.05.12 07:00:00
Pár évvel ezelőtt nem igazán hittem volna, hogy ismertetőt fogok írni egy horror moziról. lévén, hogy nem vagyok a műfaj rajongója. De lám, az élet mindig meglepetésekkel áll elő. Mentségemre legyen mondva, a film megéri a megnézést. Az előző év legjobb darabjának tartják a saját műfaján belül,…..
Admirális 2017.06.06 13:26:00
@TroA: Igen egyetértek. A témáról napokig lehetne beszélni, rengeteg az információ, erre itt most nincs lehetőség.
Admirális 2017.06.05 12:11:08
@TroA: Nincs mit. Ez csak azért jutott eszembe, mert szerintem a valódi fekete mágiához nem szükséges ennyi kellék (gyertyák, körök, ábrák, stb.) és ennyi idő, ennyi rituálé.
Paul Brunton könyveiben vannak érdekes dolgok.
Admirális 2017.06.05 12:21:37
@Admirális: Bár még Paul Brunton könyvei is csak a felszínt kapargatják.
Filmbook Buddha (Shaka) 1961 2016.03.28 10:00:00
Néha egészen furcsa módon születik meg egy művészeti alkotás. Például versengés miatt, mint a mostani kitárgyalandó mozink. Először versengett a televíziózás és a filmgyártás. Jó régen indult a dolog, minden részletére nem is térnék ki, de az 1936-os év mindenképp megemlítendő. Akkor indít kísérleti…..
Az emberiség jövője. Olyan téma, aminek már évszázadok (évezredek?) óta újra meg újra nekirugaszkodnak az írók. Születtek róla utópiák és disztópiák, a szerzők világlátása szerint. Aztán megjelent a mozgókép és a rendezők sem óhajtottak kimaradni sorból, hogy…..
Admirális 2015.05.30 23:04:59
Először is köszönjük Oldfan-nak a munkálatokat. Megnéztem a filmet, nekem is eszembe jutott néhány gondolat, melyet megosztok Veletek: A szokásos Lopushanszkij elemek itt is felbukkannak a filmben, a gyerekek, a halál utáni létről való elmélkedések, apokaliptikus körülmények, stb. Láthattuk ismét az emberi lét "lehetetlenségét", a civilizált tömegtársadalom szétmálló voltába való belevetettséget és ezen egyének vívódásait, identitásának, gyökereinek az elvesztését. Jellemző hasonlóság, metafora a film és a jelen valós világunk között, a "változások szelei", hogy ha bár változnak is időnként a dolgok, az általában mindig csak egy szűk réteg számára, akár a technikai, társadalmi, gazdasági, szórakoztató, stb változásokat-lehetőségeket mindig csak egy szűk réteg számára elérhető "pozitívumok". Itt a társadalmi változás a gyerekeknél kezdődik , ők a "kegyeltjei" egy új "haladásnak", akiket az "ázottak" vettek a szárnyaik alá, és nekik ígérnek valami csalóka jövőképet. Hozzá kell tennem, hogy a Lopushanszkij-nál feltűnő ismétlődő gyerekmotívumot nem tudom mire vélni, vagyis nem értem Lopushanszkij humanizmusát, vagy rosszul értelmezi a humanizmust,-és nem humanista, vagy humanista, de a humanizmusa is sajátos módon nyilvánul meg. Ez nem derül ki a filmekből tisztán, inkább valami szentimentális fontossága van a gyerekek létének. Lopushanszkij-nak fontosak a gyerekek, de valahogy sajátosan értelmezi ezt a kérdést. Minden esetre a film mélyen filozofikus, bár eltér a hivatalos nyugati filozófia gondolatvitelétől. A film tehát számomra a gyökerét vesztett civilizált tömegtársadalom szétmálló voltáról szól, ahol látni az egyéni szubjektív célok, "igazságok", vívódások harcát, a csalóka változásokat, amelyek mindig csak a társadalom egy szűk rétegét érintik, illetve ebben a szétmálló társadalomban a film végére már azt sem tudjuk, hogy ki-kivel van. Jó film volt. Köszönjük Oldfan-nak!
Admirális 2015.05.31 17:39:08
@Oldfan: A visszatérő gyerekmotívum számomra azért ellentmondásos ezekben az apokaliptikus filmekben, mert egyrészt minden filmjében Lopushanskij-nak a legalapvetőbb felvetendő filozófiai kérdés, hogy ez a világ benne a "valamiféle" fejlődéssel zsákutca, illetve a halál és elmúlással kapcsolatos kijelentések ("mind halandók vagyunk" , vagy ebben a filmben a "az üresség ami a halállal a semmibe enyészik el", stb.), nos tehát számomra az az ellentmondás, hogyha ennyire látható, hogy a létezésünk bizonyos értelemben lehetetlenség és ez a világunk zsákutca, a fejlődés is negatív jellegű, majd apokaliptikus végben csúcsosodik ki, akkor ellenmondás az, ha valaki ezek után humanista, ha pedig nem humanista, akkor kénytelen hinni a földi élet értelmében és jelentőségében. Csupán számomra ezért nem tiszta a gyerekmotívum ismétlődő fontossága, vagyis ahogyan azt L. ábrázolja. A tömegember valóban nem jelenik meg a filmben, bár van egy rész amikor az apuka el akarja a gyerekét vidékre, hogy normális életet éljen, de annak esze ágában sincsen vele menni. Ez amolyan tömegember jellegű szituáció volt. Médiamanipuláció nincsen a filmben, itt az ázottak képviselnek a megszokottól eltérő szellemi befolyást.
Filmbook A múzeumlátogató 1989 2015.01.30 09:00:00
Úgy tűnik, Konsztantyin Lopusanszkijt nagyon foglalkoztatta a világ sorsa. Nem találta megnyugtatónak a maga körül látottakat. Így született meg a gyakran „posztapokaliptikus trilógia” elnevezéssel illetett filmjeinek második darabja. Az elsőről már olvashatott nálunk az érdeklődő itt. „A halott…..
Admirális 2015.01.30 20:16:19
Először is, köszönet Oldfan-nak a munkálatokért. Néhány gondolatot hozzáfűznék én is a filmhez: A filmen végigvonul a véleményem szerint jellemzően tipikus "orosz néplélek" megjelenítése, a sem nem ateista, sem nem deista, illetve mindkettő, a bizonytalanul ateista illetve bizonytalanul deista orosz néplélek őrlődése. Ez már a Halott ember levelei-ben is jelen volt, vagy pl. A sziget (Ostrov) c. filmben is, de gondolom ez rengeteg orosz filmnek a sajátja. Az orosz gondolkodás és néplélek bipolaritása a mélyen vallásosság és hit egy személyes Istenben...néha eltúlzottan már-már a fanatikusságig, illetve ennek a totális ellenkezője, a száraz ateizmus. Mintha e kettő között őrlődne az orosz nép, nyilván ez magyarázható a hányattatott történelmi sorsukkal, egy majd évszázadig tartó ateista kommunista berendezkedéssel, illetve a szinte mindenkoron átívelő cári és totalitárius berendezkedésű tekintélyelvű, hegemonikus, hierarchikus, szigorú politikai rendszerekig. A tragédiája, hogy bizonyosan sem nem ateista, sem nem deista...inkább e kettő között őrlődik. Talán még a nagyon vallásosak is bizonytalanok, pedig az orosz vallásosság elég erős. Egyszer egy középiskolai tanárom mesélte, aki Moszkvában tanult évekig, hogy az ottani ortodox templomokban hosszú sorok állnak, hogy mindenki megcsókolhassa a vallási tárgyakat. És ott több ezer ember végigcsókolja mondjuk a Jézus-szobor kezét...ott ez szokás. Kivárják a sorukat és higiénia ide vagy oda, mindenki megcsókolja a szobor kezét. Ez elég fanatikus. Talán az őrjöngő emberek látványa is ezt az orosz lelkületű embert mutatja be, aki őrlődik a lét szenvedésein, és nem is tudja, hogy ateista legyen inkább, vagy deista.
Most filozófiai mélységekig nem szeretném tárgyalni az Isten léte/nem léte, illetve a vallásosság kérdéseit, mert ez nem az a fórum és itt erre nincs is lehetőség. A filmről még néhány szót ejtenék: A civilizáció ez esetben is a végét járja, szemétdomb, roncs-temetők mindenütt, és maga az ember is egy meglehetősen degradálódott állapotba kerül, megjelennek a tömegek, akik a "debilek", valójában vallási fanatikusok, valamiféle civilizáció pislákol még, a káosz és a zűrzavar ellenére az állami-hivatali apparátusok még működnek (a Felügyeleti szerv), valamiféle gyárak és elnéptelenedett városok léteznek még, a vonat, ha törött is az ablaka még jár. Ebben az abszurd szürreális környezetben mindinkább a talaját vesztett emberi őrület jelenik meg, hol a vallási fanatizmus jegyében, hol a magányos emberi lét kínlódásáig. A degenerálódott emberi tömegek zombijai, debil-jei tartják fenn a világot, és a magányos ember szenvedése a puszta léttől, őrlődése az Isten keresésben csúcsosodik ki.
Köszönet Oldfan-nak, várjuk az Ugly Swans-ot.
Admirális 2015.01.30 20:34:05
@Admirális: A film összességében a végső emberi tartását elvesztett ember kínlódását láthatjuk , elkorcsosulását, amikor erősen a ciklusa végén jár...nincsenek célok, értelmetlenné vált civilizáció, eltorzult emberi lények, elüszkösödött civilizáció. A fent említett ateista és deista őrlődés miatt pedig szerintem a film tipikusan az orosz néplélekre lett kitalálva.
Admirális 2015.01.30 20:46:56
@Oldfan: A sziget ha jól tudom fent van az Nc-on. Ha látok menet közben valami jót, akkor szólok. Nem csak keletről nézek filmeket, néha nyugatról is meg lehet csípni egy-egy érdekesebb darabot. Nálam Tar Béla is befutó, és követem Roman Polansky-t is. A franciák, spanyolok nem jöttek be, sem Ozon, sem Bunuell, Almodovar sem a többi. Nemrég láttam egy filmet, a Harag napja címmel, abban voltak érdekes dolgok. A Rút hattyúknak majd utánanézek.
„Úgy szeretnék szólni most hozzátok, mint egyik halott a másikhoz.” Mellbevágós mondat. Nem csoda, ha gyakorta idézik, mint a film tartalmának esszenciáját. Világosan tisztázza a tényállást, ugyanakkor felkelti a néző érdeklődését. Konsztantyin Lopusanszkijnak megadatott…..
Admirális 2015.01.20 20:58:57
Admirális 2015.01.20 21:37:31
@Admirális: A filozófiai jellegű összegzésemmel arra akartam rámutatni, hogy alapvetően a régi korok embere és a mai civilizált kor embere közötti alapvető különbség a súlypontjuk, míg a régi kor emberének súlypontja az volt, hogy evilági életének célját, az erkölcsi-etikai-szellemi fejlődésben, továbbá a túlvilági üdvözülésben (megszabadulásban) találta meg, míg a civilizált mai ember fő célja az evilági földi boldogságának élményszerű beteljesedése, lehetőleg mindenáron és mindenképpen, erkölcsi-etikai-szellemi fejlődés nélkül. Azt hiszem ez az alapvető változás tette és teszi az embert minél inkább természeti lénnyé, fajjá, és alapvetően határozza meg a halálunkat is.
Admirális 2015.01.21 10:23:46
Alapvetően azért határozhatja meg valamilyen mértékben a halálunkat, mert a halál valamiféle "határszituáció", amelynek feltételeznie kell azt, hogyan viszonyul(t)unk az élethez, halálunkhoz, ehhez a világhoz, mi a lényünk mibenléte, lényege, hogyan határozzuk meg magunkat ebben létformában. Ezt nevezhetjük hermeneutikai (bennünk lévő viszonyulás) meghatározásnak. Még akkor is szükséges egy ilyen belső meghatározottság, tudatos viszony, ha nem tudjuk éppen mire jó, vagy hova vezet, meghallgattatásra talál-e valahol.
Ez a civilizáció már így is rengeteg szenvedést követelt: gondoljunk csak arra, hogy minden autó acélját grammonként bányászták ki valahol Afrikában. Olvastam valahol, hogy a gyarmati időkben az afrikai rabszolgák, reggeltől-estig 20-30 kilós kosarakban hozták le a fejükön az ércet a hegyről, hogy aztán vagonírozzák, behajóztassák és vigyék nyugatra feldolgozásra a kohókba. De láttam is ilyen filmfelvételeket. Szóval, az, hogy mi szép autókban ülünk, valahol annak is nagy ára van. Akkor még nem beszéltem a háborúkról, hajléktalanokról, stb. Véleményem szerint őrültség volt ezt a civilizációt létrehozni, valahol meg kellett volna állítani.
Abban biztos vagyok, hogy ennek a világnak egyszer vége lesz, mert a jellege is olyan...múlandó, ráadásul az Univerzum is egy kaotikus rendszernek tűnik, egy érzékeny óraműnek, de a szakértők sem zárják ki , hogy egy globális katasztrófa bármikor bekövetkezhet.
Felháborodással vegyes izgalommal indítottam el a videólejátszót, amikor arról hallottam, egy tényfeltáró újságírót az első, belemenős műsora után kirúgtak a Duna tévétől. Ahogy írtuk, Apáti-Tóth Kata Szijjártó Péterrel, az MSZP könyörtelen korbácsolójával, majd a…..