Regisztráció Blogot indítok
Adatok
hozzászólás

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.11.16. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
KV BLOG A reverendás pap élő szentbeszéd 2017.06.22 13:06:46
Az elmúlt három évben a Missouri állambeli St. Joseph város derék polgárai egy napjainkban szokatlan látványt élvezhetnek: egy reverendás pap sétál városuk utcáin. Az Our Sunday Visitor nevű katolikus újság a közelmúltban így számolt be róla: Sétálgass a Missouri állambeli St. Joseph utcáin, és…..
hozzászólás 2017.06.23 22:56:24
Személyesen érintett meg ez a kis írás, mert kispap koromban ugyanezt tettem én is Budapesten: reverendában jártam minden utamon.
Tapasztalataim pontosan ugyanazok, amit a cikk is ír. Akkoriban volt a városmisszió, óriási költségvetéssel, annak kapcsán mondogattam, hogy én bizony ingyen városmissziózom; színpadépítés és sátorállítás nélkül, a kispapi reverendában szinte mindig volt hosszabb-rövidebb beszélgetésem utcán, akárhányszor kiléptem a házból. 20-nál hagytam abba azok számolását, akik - hosszú idő után, hogy most újra látnak papot - gyónni akartak nálam. Csodálatos tapasztalataim voltak. Persze volt nehézség is, (pl. egyszer a hídról a Dunába akartak dobni), no de Krisztus nevében csak az ünneplést fogadjuk el?

A reverenda SZENTELMÉNY, amivel áldást vittem a világba: a híveket megerősítettem, a hitetleneket kérdés elé állítottam. Akárhogyan is, de Krisztust és az Egyházat juttattam eszébe sokaknak. Aki Dicsértessékkel köszönt, megimádkoztattam. Jól emlékszem, ezernyi eltöprengő, merengő pillantásra... Isten a tudója, kiben mit idézett fel "a pap" látványa. Jézust és az Egyházat vittem, mutattam meg, tettem megszólíthatóvá, jelenvalóvá, vittem mindazok gondolatvilágába, akik megláttak. És nagyon sok ember szólított meg, és mondhattam pár jó szót, vagy hallgathattam meg, buzdíthattam a szentségek vételére. Nekem nem egy, nem kettő ember sírt és zokogott a körúton, a vasútállomáson, itt-ott... Volt, aki 30 éve nem járt templomban, de nálam meggyónt volna...

Persze, a KPI-ben nem ebben a szellemben kaptuk a képzést. (A reverendaviselésért meg is kaptam a magamét az egyik elöljárótól.) Nem csoda, hogy tapasztaltam, a környéken lakók se tudják sokan, hogy ott a szeminárium. Részben érthető is, hiszen soha nem látnak arra papot. (Miközben tucatszám ingáznak ott nap mint nap, ki-be a kispapok, a professzorok...) Miközben a város tele van krisnásokkal, jehovásokkal, mormonokkal, mindenféle szektákkal, jól felismerhetően, a modernista liberális katolicizmus rejtőzködik és elbújik?.. Az Egyház látható és felismerhető valóság, és ezt kell nyilvánvalóvá tennie a papnak is!

Arról nem is szólva, hogy a papnak milyen védelmet jelent, hogy testi-lelki önazonosságában van, és sokkalta nehezebb "elfeledkeznie" magáról, kevesebb kísértés és bűnalkalom is támad, ellenben a környezetének is lehetővé teszi, hogy papként viszonyuljanak hozzá.

Egyébként pedig a CIC 284 (ha jól emlékszem a számra) előírja, hogy a papnak megfelelő papi öltözetben (legalább kolláréval) kell megjelennie, "teljes civil" valójában nincsen.

Egy szó mint száz, a cikk jó és aktuális. Én is köszönöm!
Jezsuita bloggerek Sokakért és mindenkiért 2009.05.28 19:59:00
Hamarosan megváltozik a mise egyik legfontosabb imaszövege. Az eucharisztikus imában: „Ez a vér értetek és sokakért kiontatik” lesz. Azaz az eddig használt „mindenkiért” szó helyett a „sokakért” fog szerepelni. „Ennek használata 2009. Pünkösd ünnepétől kötelező” - írja a püspöki kar papokhoz szóló…..
hozzászólás 2009.11.16 20:59:31
Értetek és sokakért
Írta: Fülep Dániel

(Megjelent a Tengernek Csillaga 2009. szeptemberi számában)

Pünkösd napjától fogva az Egyház ismét a „sokakért” kifejezéssel fordítja magyarra a népnyelven bemutatott szentmisében a bor átváltoztatásának egyik szavát. A „sokakért” kifejezés a mindössze tizennyolc évvel ezelőtt elterjedt „mindenkiért” pontatlan fordításának a helyébe áll vissza. A szentmiseáldozat bemutatásakor a pap ezeket a szavakat mondja tehát a bor konszekrációja során: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

A szentmise latin szövegének népnyelvi fordításában Magyarországon 1991-ben történt változás, amikor a Misekönyv akkori kiadásában a latin „pro multis” kifejezést már nem a „sokakért”, hanem a „mindenkiért” kifejezéssel fordították, követve bizonyos külföldi (olasz, német, angol, stb.) fordításokat. Az értelmező fordítás nyilvánvalóan a megváltás egyetemességének katolikus tanítására vonatkozik, ami hitünk része, azonban mégsem adta vissza eredeti pontossággal a „pro multis” helyes értelmét, amely ennél többet is kifejez.

A magyar nyelvű szövegfordítás helyreállítását az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2006. október 17-én kelt levelében írta elő, hangsúlyozva annak fontosságát és lelkipásztori szükségszerűségét, hogy ahol korábban egy pontatlan formula volt használatban, ott a híveket megfelelően előkészítsék a pro multis kifejezés szabatos népnyelvű fordításának (újra)bevezetésére.

Ezért rendelte el Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, az MKPK elnöke 2009. május 11-én kelt levelében, hogy az idei Pünkösd ünnepétől fogva helyre kell állítani a bor átváltoztatásakor mondott szavak fordításának szöveghűségét. A latin mintakiadásban szereplő, kezdetektől fogva változatlan „pro vobis et pro multis” helyes fordítása tehát: „értetek és sokakért”.

A magyar népnyelvű fordítás helyreállításának helyes és közérthető teológiai magyarázatát megtaláljuk Egyházunk tanításában. Világos tanítást ad erről Aquinói Szent Tamás egyházdoktor: „Krisztus Vére mindenki számára kiontatott, ami annak elégségességét illeti, de csak a választottak javára, amennyibe annak hathatósságát nézzük; ez alatt azonban nem azt kell érteni, hogy e Vér csak a választott zsidók hasznára ontatott, akiknek az ígéret szólt. Ezért mondja hát [Krisztus] »értetek«, azaz a zsidókért, és »sokakért«, azaz a népek sokaságáért. Vagy ezzel az apostolokra mint papokra utal, akiken keresztül a Passió kegyelmi hatása a szentségek kiszolgáltatása alkalmával másokat is elér.”
Különbséget kell tehát tennünk a krisztusi keresztáldozat elégségessége (sufficientia) és a hathatóssága (efficiencia) között, és ez alkalmazható az alapítás szavaira is.

A Trienti Zsinat (1545-1563) által, Szent V. Pius pápa jóváhagyásával közrebocsátott, dekrétum erejű Római Katekizmus számunkra talán még érthetőbben fogalmazva tanítja nekünk a következőket:
„A hozzáadott szavak »értetek és sokakért« egyikét Lukács, másikát Máté evangéliumából vették [Lk 22,20; Mt 26,28], de ezeket az Anyaszentegyház Isten Szent Lelkétől vezettetve összekapcsolta. Ezek arra irányulnak, hogy hirdessék [Krisztus] szenvedésének gyümölcsét és hasznát. Mert ha erejét tekintjük, meg kell vallani, hogy a Megváltó mindenki üdvösségéért ontotta Vérét; de ha arra a gyümölcsre gondolunk, amelyet az emberiség nyert belőle, könnyen belátható, hogy az nem mindenkinek, hanem csak sokaknak volt hasznára. Amikor tehát [Krisztus] azt mondotta: »értetek«, ez alatt mindannyiszor a jelenlévőket értette, vagy a zsidó nép közül kiválasztottakat, amilyenek a tanítványai is voltak, kivéve Júdást. Midőn pedig hozzátette, »sokakért«, ez alatt a zsidóságból vagy a pogányságból származó választott maradékot akarta érteni. Ezért hát okkal nem használta a »mindenkiért« kifejezést, mert e helyen egyedül a (megváltó) szenvedés gyümölcseiről van szó, és az Ő szenvedése csak a választottaknak hozta el az üdvösség gyümölcsét. Erre vonatkoznak az Apostol [Szent Pál] szavai: »Krisztus is egyszer lett áldozattá, hogy sokak bűnét elvegye« (Zsid 9,28), és ugyanígy a mi Urunk szavai János evangéliumában: »Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert ők a tieid” (Jn 17,9).« (Ford.: Ft. Dr. Alácsi Ervin János)

A szentmiseáldozatban megvalósuló krisztusi áldozat jelen van Krisztus szándéka és a „mindenki” számára hathatós kegyelmi ereje szerint, valójában azonban üdvözítő hatása csak „sokak” számára jár tényleges haszonnal. Mindnyájunknak úgy kell tehát élnünk, amint a lángnyelvű ferences hitszónok, Barsi Balázs atya buzdított bennünket a Sümegcsehiben bemutatott első hagyományos rítusú szentmiséjének homíliájában, hogy ne csak a „mindenkihez”, hanem a „sokakhoz” akarjunk tartozni.
Legyen előttünk szüntelenül: Krisztus Vérének egyetemes megváltása csak akkor hozhat gyümölcsöt bennünk, ha elfogadjuk a kegyelmet és együttműködünk vele. Meg kell halnunk Krisztussal, hogy Vele együtt éljünk is (vö. Róm 6,8). Mert jóllehet Krisztus valóban „mindenkiért halt meg” (2 Kor 5,15), de nem mindenki kapja meg halálának jótéteményét, hanem csak azok, akik részesednek szenvedésének érdemében. Az Apostol buzdít, emlékeztet bennünket a Trienti Zsinat megigazulásról szóló határozata, hogy szüntelenül adjunk hálát az Atyának, „aki arra méltatott bennünket, hogy részünk legyen a szentek örökségében, a világosságban” (Kol 1,12), és aki kiragadott minket a sötétség hatalmából, és átvitt az ő szeretett Fia országába, amelyben elnyerjük a megváltást és bűneink bocsánatát (Kol 1,13k).
hozzászólás 2009.11.16 21:06:08
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása