Zentai Katalin 2009.11.04 15:54:40

@gorillka:

Kedves Gorillka!

Igazad van abban, hogy maga a módszer abból fejlődött ki, hogy "minden baba-mama párosnak saját kommunikációs készlete van".
És ahhoz a néhány jelhez megtaníthatunk még jónéhányat (akár 100-at is), ami lehetővé teszi, hogy a még nem beszélő baba még hatékonyabban kifejezze szükségleteit és megossza velünk gondolatait.
Itt behoznám az apukákat is a képbe, akik sokszor nagyon hálásak a babajelbeszédnek. Az anyukák sokkal hamarabb megértik a gyermekeiket, az apukák viszont az egekbe magasztalják a babajeleket, segítségükkel könnyebben megértik a babáikat.

Sajnos nem tudok neked magyar nyelvű szakirodalmat, tudományos cikkeket ajánlani, mind angol nyelvű (nálunk még tényleg gyerekcipőben jár a babajelbeszéd).
Kérdésedre válaszolva: mindenképp csak pozitív hatása lehet a babajelbeszédnek a későbbi időkre. A babajelelés növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, növeli a kreatív gondolkodást, csökkenti a váratlan érzelmi kitöréseket, stb.
Rengeteg tudományos, éveken át tartó vizsgálatot végeztek a babák beszédfejlődése tekintetében, vizsgálták mind a beszédértést, kifejező beszédet és a mondattani fejlődésüket is és megállapították, hogy a babajelbeszédet használó babák gyorsabban fejlődtek.
Ha belegondolsz, ezek a babák egyszerre kapnak különféle ingert (hallási, látási, mozgásos), így agyuk sokkal kiterjedtebb hálózatot alakít ki a nyelvi ingerek feldolgozására. Olyan kapcsolódások alakulnak ki az agyféltekék között, amik egyébként nem jönnének létre. Agykapacitásukat sokkal jobban kihasználják már ilyen pici korban, és ez csak jó lehet a jövőt illentően is.

De félretéve minden tudományos eredményt, a babajelbeszéd egyszerűen egy jó játék, amibe érdemes belevágni, de senkinek sem kötelező.

Zentai Katalin 2009.11.04 21:16:51

@gorillka:
"Volt-e vizsgálat - kontroll-csoporttal - ugyanannyi időt tartalmasan együtt töltő, kommunikáló, csak a tanult jelelést mellőző családokkal?"

Igen, volt, még a 80-as évek legvégén. (De most is születnek ilyen témában kiterjedt kutatáson alapuló doktori disszertációk.)
Linda Acredolo és Susan Goodwyn végzett éveken át tartó kutatásokat, melyekben 17 féle tesztet, vizsgálatot végeztek és nemcsak egy kontroll-csoportot vizsgáltak (nehogy úgy tűnjön, hogy a babajelbeszédes csoport azért teljesített jobban, mert velük sokat foglalkoztak), hanem egy verbális ingereket előtérbe helyező csoportot is állítottak 2. kontrollcsoportnak, így ők is "beavatottaknak" érezhették magukat és rengeteget foglalkoztak a babáikkal (A szülőket arra ösztökélték, hogy támogassák a beszélt nyelv elsajátítását avval, hogy tudatosan megneveznek annyi dolgot, amennyit csak lehet a nap folyamán.) A babajelbeszédes csoport előnyt mutatott a fejlődésben mindkét kontrollcsoporttal összehasonlítva. Eltelt néhány év és még egy vizsgálatot készítettek, az Amerikában amúgy is szokásos, az iskolákban gyakran elvégzett IQ tesztet, az eredmény pedig az volt, hogy a babajelbeszédes csoport tagjai (akik csecsemő korukban jeleltek) átlagosan 12 ponttal magasabb IQ-val rendelkeztek, mint nem jelelő társaik. Ez azt jelenti, hogy 8 évesen a 9 évesek szintjén teljesítettek.

Zentai Katalin 2009.11.04 22:08:44

@nsocsi: Azt hiszem, továbbra is félreérted koncepciót.

Nem ,,kollektív jelelés'' folyik a tanfolyamon, hanem a szülők (akik vagy egyedül, vagy babákkal együtt jönnek, választásuk szerint) megtanulják a módszer elméleti alapjait, a jeleket (amelyek helyett használhatnak sajátokat is, ha akarnak), mondókákat, énekeket, játékokat. A babákkal azután családi körben, a mindennapi élet során ismertetik meg a jeleket, mindenki a saját tempójában.