Regisztráció Blogot indítok
Adatok
nagy eszaki ember

0 bejegyzést írt és 19 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.10.28. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 8. kérdés 2010.03.26 11:13:00
Várható-e, hogy az európai, amerikai és japán autógyártókhoz hasonló globális terjeszkedést visznek véghez a kínai és indiai gyártók, vagy lehet, hogy kontinensek közti gyártó-összeolvadások akadályozzák meg előretörésüket?(Azok a hozzászólások kerülnek értékelésre,…..
nagy eszaki ember 2010.04.01 22:12:16
Az előző hozzászólóval teljesen egyet értek az első gondolatával, azonban a másodikkal nem, mert szerintem azt a know-how-t simán megvásárolják az európai márkákkal együtt. Egy aktualitás azonban rávilágít szerintem a tényekre, ez pedig az hogy a Ford március 28-án eladta a Volvot a kínai Geely-nek röpke 1,8 milliárd dollárért, ami viszont ennél is érdekesebb, hogy a kínai autópiac volt tavaly már a legnagyobb, így olyan pénzek halmózodnak fel a kínai piacon, amivel rendkívül gyorsan tudnak fejlődni. Éppen ezért valószínűleg (és elemzők szerint is) további terjeszkedés várható, sőt a Geely például azt is tervezi, hogy saját márkával jelenjen meg az európai piacon, illetve további felvásárlások kínai részről szintén várhatóak.
Mindezek tükrében elég szomorúnak látszik Európa autóipari jövője, de ezekkel a lépésekkel akár Amerika és Japán is vetélytársra akadhat.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 4. kérdés 2010.02.23 09:27:00
Miért lényeges a bor esetében, hogy a fogyasztók bizalmát a cég elnyerje? Ha ez ilyen fontos, akkor miért kell mégis folyamatosan megújítani a promóció formáját és tartalmát? Mégsem eléggé lojálisak a fogyasztók?..
nagy eszaki ember 2010.02.23 22:42:35
Bár newgie utalt rá, nem lett konkrétan kimondva, hogy azért fontos a fogyasztók megnyerése, mert a piac nagyon szét van aprózva, és ezáltal az amúgy is csökkenő fogyasztásért nagyon sok termelőnek kell megküzdenie, így egy-egy lojális fogyasztó aranyat érhet a cégeknek. Én azonban megjegyezném még, hogy az is fontos tényező lehet, hogy a bor egy olyan termék, amelynek hírneve általában szájról szájra, tehát ismerősök, barátokon keresztül terjed, ezért szintén fontos minden egyes fogyasztónak a céghez kötése. A promóciók megújításának oka a borfogyasztás csökkenése, amit én személy szerint két fő okra vezetnék vissza. Egyrészt nem kell azon csodálkozni, hogy az utóbbi években milyen drasztikusan csökkent, főleg a rendszerváltás óta a borfogyasztás, hiszen ennek egyik fő oka, hogy rengeteg új gyümölcslé, üdítő, energiaital, de a szeszesitalok is jelentek meg a piacon, elég például a bor egyik fő konkurensére a sörre gondolnunk. Itt fontos megemlíteni az árakat is, míg egy minőségi üdítő vagy sör viszonylag olcsó, addig egy minőségi bor sokkal drágább lett, ezért is választhatnak a fogyasztók más szomjoltókat. A második oka a csökkenésnek szerintem, hogy az elmúlt pár évtizedben iszonyúan felgyorsult a motorizáció, hiszen ma már szinte minden családnak van autója, márpedig ha valaki vezetni akar, akkor elég rizikós bort fogyasztani. A harmadik ok pedig az ár, hiszen nagyon drága egy minőségi bor, amit például a diákok nem engedhetnek meg maguknak, de a buli helyek miliője is megváltozott, amivel a fogyasztási szokások is.
nagy eszaki ember 2010.02.23 22:43:08
Bár newgie utalt rá, nem lett konkrétan kimondva, hogy azért fontos a fogyasztók megnyerése, mert a piac nagyon szét van aprózva, és ezáltal az amúgy is csökkenő fogyasztásért nagyon sok termelőnek kell megküzdenie, így egy-egy lojális fogyasztó aranyat érhet a cégeknek. Én azonban megjegyezném még, hogy az is fontos tényező lehet, hogy a bor egy olyan termék, amelynek hírneve általában szájról szájra, tehát ismerősök, barátokon keresztül terjed, ezért szintén fontos minden egyes fogyasztónak a céghez kötése. A promóciók megújításának oka a borfogyasztás csökkenése, amit én személy szerint két fő okra vezetnék vissza. Egyrészt nem kell azon csodálkozni, hogy az utóbbi években milyen drasztikusan csökkent, főleg a rendszerváltás óta a borfogyasztás, hiszen ennek egyik fő oka, hogy rengeteg új gyümölcslé, üdítő, energiaital, de a szeszesitalok is jelentek meg a piacon, elég például a bor egyik fő konkurensére a sörre gondolnunk. Itt fontos megemlíteni az árakat is, míg egy minőségi üdítő vagy sör viszonylag olcsó, addig egy minőségi bor sokkal drágább lett, ezért is választhatnak a fogyasztók más szomjoltókat. A második oka a csökkenésnek szerintem, hogy az elmúlt pár évtizedben iszonyúan felgyorsult a motorizáció, hiszen ma már szinte minden családnak van autója, márpedig ha valaki vezetni akar, akkor elég rizikós bort fogyasztani. A harmadik ok pedig az ár, hiszen nagyon drága egy minőségi bor, amit például a diákok nem engedhetnek meg maguknak, de a buli helyek miliője is megváltozott, amivel a fogyasztási szokások is.
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2009 2009.12.07 09:43:00
 A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről? Kedves Blogolók! Nagyon örültem, hogy a diákhitel konstrukcióval…..
nagy eszaki ember 2009.12.08 23:11:23
Én csak elgondolkodtatónak szánnék néhány sort a diákhitellel kapcsolatban az előző hozzászólásokhoz, talán kicsit gyakorlatiasabb kérdésekkel.
Tegyük fel valaki elvégzi az egyetemet, és tegyük fel, hogy egy nagyon jó álláshoz jut, amivel megkeres mondjuk tisztán 300,000Ft-ot havonta. Tegyük fel hogy egyedül kezdi el életét, és mondjuk albérletet vesz ki aminek fizeti rezsijét+kaját+általános kiadások, mondjuk 200,000Ft-ért. Szóval marad 100,000Ft-ja félretenni havonta, és abszolút alap körülmények mellett. Na havi 100,000Ft-ből mennyi idő alatt jönne össze egy lakásra való csak, hogy tényleg függetlenül lakhassunk? Mondjuk 12mila egy gagyi lakás az 10 év, szóval inkább ez a gáz, és akkor még emellé vegyen fel az ember diákhitelt is. Magához a lakáshoz is hitel kell. Ha meg eltartják szülei még egy kicsit, akkor is kb. 4év mire lesz lakása azaz már 30 éves mire egyáltalán lakása lesz. Szóval a diákhitel szerintem is inkább felejtésre való, főleg hogy akinek fontos az egyetem az úgyis tanulni fog, amiből meg fenn lehet tartani a tanulmányokat.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 2. kérdés (2009) 2009.11.09 11:29:00
 A vállalati kultúra alkalmazkodást követel meg az új belépőktől és az ott dolgozóktól is, és jelentős hatással van a munkahelyi légkörre. A vállalati kultúrához igazodóan elvárt magatartásminták vajon milyen területeken és mennyiben alakítják és alakíthatják a…..
nagy eszaki ember 2009.11.12 21:51:55
A Reagan által már pedzegettet vállalati kultúrához szeretnék én is hozzászólni illetve a bili analógián keresztül tovább vinni a beszélgetést, és kifejteni, hogy szerintem is erősen befolyásolja a munkahelyi légkör az emberi viselkedést. Szóval amikor a Suzuki megnyitotta gyárát Mo.-n és elkezdett termelni, akkor iszonyú nagy engedelmességet követelt meg dolgozóitól (szinte még a budira sem lehetett kimenni) ez egyrészt azt eredményezte, hogy a dolgozói nem örvendtek ennek, másrészről ha megakarták tartani munkájuk kénytelenek voltak elfogadni. Persze az más kérdés, hogy a japánok is hibáztak, hiszen náluk ez teljen megszokott, míg itt azért eléggé mások a társadalmi attitűdök, de a lényeg, hogy szerintem véglegesen nem befolyásolja a dolgozókat, csak egy nagyon rövid időre, például azt a napjuk amikor dolgoztak, de hosszútávon semmiképpen sem. Ezt egyébként szerintem a tanulásban is magunk is megfigyelhetjük, hiszen mondjuk egy dolgozat vagy a tanár keménysége eléggé rányomhatja a bélyegét egy napunkra, vagy hetünkre, de azért a nyári szünetben nem hiszem hogy ez befolyásolná a magatartásunkat, vagy viselkedésünket, nem leszünk rosszkedvűek vagy fegyelmezettebbek. Persze ez egyéniség függő ezt teljes mértékben elismerem, de csak a befolyásolás idő dimenzióját nyújtja meg nem pedig magát a tényt hogy mennyire befolyásolja. Egyébként ez a fajta engedelmesség megkövetelés mint az esztergomi Suzuki gyárnál leginkább a EEM koncepciói közül a menedzsment koncepcióra jellemző, ahol az egyén háttérbe szorul. Ugyanakkor nem szabad itt elfelejteni, hogy az ellenőrzés és büntetés mellett itt a jutalmazás is nagyon erősen jelen van tehát nem csak negatív tartományba terjed a befolyásolás, hiszen a jól végzett munka után mindig az átlagosnál nagyobb jutalmak járnak.
nagy eszaki ember 2009.11.27 11:50:31
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 1. kérdés (2009) 2009.11.09 11:28:00
 A gazdasági válság hatására szűkülnek a munkaerő-piaci lehetőségek – statisztikai adatok és híradások is erről szólnak. Ugyanakkor a vállalatok között hihetetlen verseny folyik a felkészült szakemberekért. Mit gondol, hogyan lehet felkészülnie egyetemi tanulmányai…..
nagy eszaki ember 2009.11.12 22:28:52
Én is ismét csak az állam szerepére hívnám fel a figyelmet illetve jobban mondva keresném hogy hol van. Hiszen az rendben van, hogy szakemberek kellenek a piacra, csak akkor az állam miért az egyetemeken lévők számát bővíti illetve miért nem a szakemberek képzését támogatja, merül fel bennem a kérdés, hiszen ezzel ő tudná leginkább irányítani a folyamatokat. A vállaltoktól nem várhatjuk el ezt, ők max. megemelik a szaktudásért járó bért, ahogy egyébként lassan történik is. Ezen folyamatok hatására történnek meg olyan dolgok, hogy a bölcsészeti illetve jogi pályák teljesen leértékelődnek, mert bárki bekerülhet és elvégezheti annyira leegyszerűsítik a tananyagokat. Persze érhető, hogy parkoltatni akarják, hogy addig se lépjenek a munkaerőpiacra mert nincs nekik munka, de ez egyre jobban fog generálódni. Ehelyett inkább szerintem az kéne, hogy tényleg a legjobbakat kiválogatni (mondjuk a mostani 50%-t) és azoknak megtanítani viszont tényleg magas fokon, egyetemen a többieknek pedig szakmát adni). Én ezt pont ezért inkább hitegetésnek tartom, hogy bár leginkább eladók meg építőemberek meg deskesek kellenek az országba, de azért képezzük az egyetemen az embereket, után meg mondhatjuk, hogy hát mindenki elmegy az országból, szóval a társadalom érdeke is lenne ezen változtatni, na mindegy ez úgyis közhely már. Ha meg már így alakult, akkor szerintem nagy mértékben kéne csökkenteni a fölösleges elméleti részeket az órákon, és növelni a gyakorlati részeket (ez alatt nem a szemináriumi házi dolgozatokat értem meg kutatásokat, mert sztem az lehetne nyugodtan MA, vagy Phd szinten), hanem élőben a cégeknél kéne mutogatni és gyakorlatozni, elvégre akkor lehet legjobban megtanulni mit is várnak a cégek.
nagy eszaki ember 2009.11.13 18:39:14
nagy eszaki ember 2009.11.27 11:46:08
Vállgazd Blog ÉFM 1. kérdés 2009 2009.11.23 11:02:00
 A szolgáltatások térnyerése, a munkaerő igényes ágazatok olcsó(bb) bérű országokba telepítése felveti, hogy a fejlett országokban milyen értékteremtő tevékenységek képezik a gazdasági tevékenységek alapját. Mit gondol arról a vízióról, hogy néhány évtized múlva…..
nagy eszaki ember 2009.11.24 23:03:02
Szerintem a különböző érdekek miatt kizárt, hogy egyetlen nagy ország lenne. Az sem kérdés, hogy az Eu. már elvesztette vezető pozícióját a világban, kábé 100 évvel ezelőtt, sőt egyesek szerint már É-Amerika is. Ez azonban szerintem nem történt még meg és nem is kéne hagyni, de ehhez egy paradigmaváltásra lenne szükség mind Eu. mind É-Am. mind Oroszország részéről, hiszen kultúrájával ő is inkább az európaihoz áll közel. Európának is közvetítő szerepet kéne betöltenie, a két másik fél között és akkor megőrizhető lenne a vezető pozíció. Szerintem egyébként az Eu. már "turisztikai" funkcióját is elvesztette, hiszen a kultúra szintén mélyrepülést vett az elmúlt években, évtizedekben. Tovább nehezíti, hogy az oroszokkal sem ápol jó kapcsolatot, illetve hogy É-Am. Kínából él tulajdonképpen, illetve az ami nagyvállalatok részvényeit arabok vásárolják (pl.több holywoodi filmstúdióét is). Szerintem a kínai, indiai erősödés egyértelmű, hiszen ma már minden második ember a bolygón vagy indiai vagy kínai. A válság előtt Kínában a gazdasági túlpörgés ellen volt példa hétköznapoknak az ünnepnapokká nyilvánítására is. Azonban nem szeretnék ilyen vészjósló lenni már csak azért sem, mert a világ 3. legerősebb gazdasága még mindig Németországé.
nagy eszaki ember 2009.11.26 20:28:23
nagy eszaki ember 2009.11.27 11:39:54
Gregorius425 véleményére írnám:

Szerintem nagyon tévedsz és sok minden amit hangsúlyoztál nem igaz. Először is az, hogy mindenkiből pincért, szobalányt, pultost, recepcióst, csinálunk szerintem totálisan igaz. Elég ha csak Mo.-t nézzük, de más országban még inkább Eu.-ban, a legkeresettebb szakmák az eladó, polctöltő, mérnök, tanár és a szinte csak szolgáltatásbelieket tudnék megnevezni. Európa kiéheztetésére már volt példa nem is egyszer, elég ha csak az 1.világháborúra gondolunk, amikor a németek elől lezárták a kolóniáikat, és nem a harcokban hanem haltak meg sokan hanem az éhínségben, de említhetnének az olajválságot is ahol az U.S.A. került szorult helyzetbe, szóval volt már rá példa és ma még inkább ez lenne.
Azt se felejtsük el, hogy Kína és India nem nekünk akarja eladni árut, csak egyelőre nekünk van rá pénzünk. Már csak azért is mert minden 2.ember a Földön indiai vagy kínai, szóval minél jobban gazdagodnak annál inkább feléjük fognak fordulni a cégeik is.
Végül pedig, arról hogy már ma sem az európaiak vagy amik utaznak sokat, hanem sokkal inkább az arabok, kínaiak, indiaiak, bár igaz hogy még szegények, de ez sokkal inkább így lesz később ha már lesz pénzük.
Csak ezekre a pontatlanságokra kívántam felhívni a figyelmet minden személyeskedés nélkül.
Vállgazd Blog ÉFM 2. kérdés 2009.11.23 11:03:00
 Az értékteremtő folyamatok térbeli átrendeződése, a munkaerő igényes ágazatok alacsony bérköltségű országokba történő telepítése felértékeli a logisztikai tevékenységet, hisz az alacsony bérköltséggel előállított termékek jó része a magasabb bérköltségű…..
nagy eszaki ember 2009.11.24 00:38:57
Hát Magyarországot csak jól érinthetné, de nem érinti, mert elég rossz az infrastruktúra például osztrák sógorunkhoz, de akár a szlovén szomszédunkhoz képest is. Bár épültek autópályák, mindenképpen többre lenne szükség, illetve a Duna-Dráva-Tisza hármast is jobban ki kéne használni végre, mert bár turisztikai célokra rendkívül jól ki vannak használva az igazi profitot a teherszállítás generálná ami azonban szinte nincs is (bár a felújított csepeli kikötő épp kivétel). Mindenesetre az is biztos, hogy több Duna-hídra lenne szükség. Magyarország véleményem szerint óriásit tudna kaszálni, ha ezeket ki tudná használni, hiszen Lengyelország mellett mi kötjük össze Európa keleti és nyugati részét, nem is beszélve a Balkánról, illetve a pusztán is könnyebb lenne átkelni, mint a Szlovák Tátrán. Persze ehhez nem feltétlen homokdűnéket áthidaló hidakra lenne szükség, mert azt akár féláron el is lehet kotortatni. Azonban viccet félretéve tényleg nagy lehetőség rejlene benne. A gondok szerintem megint a magyar virtusban vannak leginkább, hiszen például az M0-ás körgyűrűt még mindig nem sikerült megépíteni, ami nagy részben az ott lakó embereknek is köszönhető. Az érthető, hogy nagy lesz a zaj és kipufogógáz kibocsájtás, de azért talán néha pár száz ember érdekén felül kéne rendelni a milliókét, hiszen erre más országban is van példa. Itt nem térek ki a vasúti szárnybezárások ellen tüntetőkre, holott a koszos vonaton kábé 10ember utazik néha, ami 100szor akkora környezetszennyezés például illetve kiadás. Itt megint csak a metró problémát venném elő, hiszen mi a millenniumra építettük első földalattinkat egyedülálló módon, azonban azóta a negyedikig sem jutottunk el. Emellé kívánkozik, hogy Ausztriában 1973-ban épült az első metró és most tartanak a hatodiknál, ha jól tudom. Elgondolkodtató ez is. Szóval én megértem, hogy az infrastruktúra terheli az ott lakókat, de néha a közösségi érdeknek kéne előtérbe kerülnie, arról nem is beszélve, hogy egy jó úthálózaton például sokkal jobban eloszlik a terhelés is. Sajnos Budapest és Győrön kívül nem ismerek jó logisztikai központokat, de ezek a városok nem is olyan szegények és elmaradottak, úgyhogy tényleg számítana a jó infrastruktúra kiépítése.
nagy eszaki ember 2009.11.26 20:23:42
zsana1 hozzáaszólására reagálva:
Én épp az egyik, de talán már legforgalmasabb budapesti út mellett lakom. Nem örülök neki, de hát ez van, elfogadom, hogy a bejövő-kimenő forgalom milliárdokat generál, viszont látom a pozitív oldalait is, hogy rengeteg buszmegálló közül választhatok ha el akarok jutni valahova, hogy rengetek bolt van a környéken, és hogy tényleg fejlettebb mint sok más hely. Azt kár lenne hinni, hogy itt nagyon ezért a légszennyezettség mint Budapest más területein, hisz az ugyanolyan, már csak azért is mert a szél fújja, szóval inkább az uralkodó széljárástól függ. A zajszennyezettséggel egyetértek, de jó ablakokkal az is megoldható (tapasztalat nemrég cseréltük). Szóval nem hinném, hogy a közérdeket, például egy M0-ás körgyűrűt háttérbe kéne szorítani 100fős falvak miatt. A 4-es metróról nem is beszélve, naponta 200e ember használná felmérések szerint, ennek ellenére ott hátráltatják ahol lehet. Na mindegy ez tényleg más téma...
Szóval örüljünk a fejlődésnek és ne küzdjünk ellene (csak ha tényleg muszáj).
Vállgazd Blog Tudás és információ 2. kérdés 2009 2009.11.16 12:01:00
 Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának?Kedves…..
nagy eszaki ember 2009.11.20 17:39:13
Vállgazd Blog innováció 2. kérdés 2009 2009.11.02 11:59:00
A leginnovatívabbnak tartott országokban megfigyelhető, hogy a frissen végzett egyetemi hallgatókat számos eszközzel ösztönzik vállalkozásalapításra, és nemzetközi összehasonlításban magasabb is a pályakezdők vállalkozásalapítása. Az egyéni karrier szempontjából milyen…..
nagy eszaki ember 2009.11.05 00:35:44
Visszakanyarodva az egyéni karrier szempontjához, úgy vélem, hogy nagy lehetőséget rejtene magában, ha valaki pályakezdőként alapíthatna céget. Nem csak a tapasztalatok miatt, amiket szerezhet, egy sikertelen cég alapítás esetén is, hanem mert egy fiatal ha elkezd egy vállalkozást, és azt tudja sikeresen folytatni, akkor a vállalat élete valószínűleg sokkal hosszabb lesz, hiszen egy sikeres saját alapítású vállalatot valószínűleg nem fog elhagyni a pályakezdő, így egy sokkal hosszabb vállalati élettartamot kapunk, mert míg egy idősebb vállalkozó által indított vállalat a vállalkozó életkorával szoros összefüggésben van (egészségügyi állapota hirtelen megromolhat, stb.) addig ez a pályakezdőnél sokkal valószínűtlenebb. Emellett egy fiatal sokkal jobban ismeri az aktuális trendeket, divatokat, amiknek nagy a piaci erejük, és ha ezeket jól tudja kiaknázni akkor valóban sikeres vállalatot alapíthat, illetve a friss tudás is nagyon fontos tényezője lehet (főleg pl.: informatikában), ahol naprakésznek kell lenni ha egy vállalatot el akarunk indítani. Ha sikerül a vállalatalapítás, akkor a pályakezdő nem csak a jövedelmét tudja biztosítani, hanem élvezni is fogja a munkáját, illetve önbizalmat kaphat újabb vállalkozások indításához is, ami nem mellesleg az államnak is elég jót tesz. Persze bele is bukhat, de egyrészt a már többször említett tapasztalthoz jut ezáltal illetve ez erőt is adhat neki, hogy egy újabb jobb vállalkozást találjon ki, ami amellett hogy az individuális fejlődéséhez is hozzájárul, hiszen valószínűleg gondolkodni fog rajta, másrészt az innovációs versenyt is tovább serkenti, ami pozitívan hat a gazdaság, állam fejlődésére. Ha viszont még így sem sikerül egy sikeres vállalkozást beindítania még mindig mehet alkalmazottnak, ahol valószínűleg megbecsülik a vállalkozási kísérleteit, illetve a friss tudása ott is sokat fog jelenteni, és a cég "vérfrissítését" is segíti majd az új fiatal munkaerő felvétele. Tehát szerintem mindenképp kellene a fiatalok vállalkozásalapítási kísérleteit támogatni, főleg állami szinten (ahogy már mondtátok) , de szerintem a tapasztalatok nélküli pályakezdőbe is lehet fektetni, hiszen a friss tudása és társadalmi érzékenysége ekkor még olyan nagy, hogy érdemes pénzt fektetni bele, és a lehetőséget megadni.
Vállgazd Blog Marketing 2. kérdés 2009.10.26 13:50:00
A hungarikumok olyan márkákat jelölnek, amelyek tradicionális magyar termékekhez kötődnek. Kiknek és milyen marketing tevékenységet kellene kifejteni ahhoz, hogy a hungarikumok fogyasztói keresletre találjanak, a piacon maradjanak? Kedves Blogolók! Érdekességképpen jegyzem…..
nagy eszaki ember 2009.10.28 22:44:43
Természetesen elsősorban a vállatoknak kellene a marketingjükre költeni, ahhoz hogy a piacon maradjanak, de az államnak is fel kellene karolnia a valóban jól működő magyar márkákat és támogatni őket, azonban itt kiemelném, hogy az államnak csak a valóban hasznos és jó helyre kerülő támogatásokat kéne szorgalmaznia (pl.: Pick, Herz, Tokaji Aszú), amelyek valóban külföldön is jelentős piacot találnak, hiszen hiába erőltetik a herendi porcelánt, meg a matyó hímzést (amelyek egyébként szerintem is jó minőségűek) , ha egyszerűen nincsen kereslet rá sehol a világon, és senki sem ismeri őket, vagy senkinek sem kell. Szintén fontos lenne, hogy ne a téglaporos kalocsai paprikát előállító cégeket, hanem a ténylegesen paprikával dolgozó cégeket népszerűsítsék és támogassák, mert különben a többinek is esni fog a népszerűsége, és akkor lehet akármilyen jó a marketing, mert a külföldi "fogyasztó sem hülye" (de ugyanez igaz a leghíresebb magyar borászra aki szőlő mellett mást is rak a borába), hiszen ezek mint anti-marketing fognak lecsapódni a hungarikumnál, ami persze mindig erősebben hat, mint a vásárlók megnyerésére irányuló marketing, és ha egyszer elpártol a fogyasztó a terméktől, akkor nagyon nehezen vagy szinte sehogy nem lehet visszaszerezni. Az itthoni rendezvények szerintem is fontosak, de mivel a hazai fogyasztók eleve nagy százalékban fogyasztják a hungarikumokat, fontosabb lenne a külföldi célközönséget megcélozni, és külföldön nyomni a valóban értékes hungarikumainkat. Ha a megfelelő minőség meglenne, akkor inkább ezt kellene a marketing-stratégiák előterébe helyezni, hiszen a árat nem igazán tudják lefelé nyomni, lévén, hogy igen kicsik (világviszonylatban) ezek a magyar cégek, termelők. Illetve, ha ez megvalósulna akkor a hungarikumok erősíthetnék is egymást, és ha végre rájönnének a magyar parasztok, hogy a búzát olyan áron úgysem fogják megvenni külföldön amennyiért ők árulják, akkor áttérhetnének az értékesebb gyümölcsökre például: alma, eper, málna, amelyek szintén kiválóan beérnek Mo.-n és sokkal többet lehetne velük keresni, mert lenne rá kereslet, akkor ezek is csatlakozhatnának a hungarikumok sorába, persze ha a minőségük megfelelő lenne. Így már egy erősebb bázissal könnyebb lenne, a meglévő hungarikumokat is népszerűsíteni. Magyarul ha a minőség meglenne, akkor arra már lehetne reklámokat, kampányokat építeni (hiszen BMW-t sem azért vesz az ember, mert jó a reklámja, hanem mert megbízható és minőségi márka).
nagy eszaki ember 2009.10.30 00:14:25
isosisko commentjére írnám:
A véleményem szerint pedig pont (főleg magunkból kiindulva) kellene külföldön piacokat szerezni. Mo.-n is német meg amerikai cipőt veszünk pedig lehetne magyart is (persze az elég gyenge), de mondjuk az még viccesebb, hogy spanyol szőlőre, meg holland eperre van nálunk óriási kereslet (pedig azok nálunk is jók) svájci meg belga csokit eszünk, holott volt egy szerencsi csokink (ami jórészt a kereslet hiánya miatt ment át leszálló ágba, és aztán a Nestlé tolta fel újra), igazából szerintem a fő gond, hogy már nincsenek igazi iparági magyar termékek. Régen azért volt Lehel, Ganz, Globus, Ikarusz, szabolcsi alma (persze tudom a rendszerváltás hibája is, hogy keleti piacvesztés történt), de mára ezek mind eltűntek, még magyaro.-i viszonylatban is, egyedül a húsipar az ami tényleg sikeres tudott maradni és külföldön is megy, ezért nem érezem, hogy pont a Pick lenne csak szuvenír (személyes élmény: német csereprogramon voltam kis Németo. városban (Altena), és ajándékba Pick szalámi rudat vittem, erre mikor mentünk bevásárolni a boltba, ott csüngtek ugyanazok a húspult mögött:)) szóval pont arra lenne kereslet kint is, meg a borra is, bár azt is észre kéne venni, hogy nem Olaszo.-ba, USA-ba meg Franciao.-ban kéne azt sem terjeszteni, mert evidens, hogy ők a kaliforniai stb. saját boraikat fogják inni nem pedig a magyar aszút (akármennyire jó is). Az meg, hogy ha kiejtjük, hogy hungarikum mindenkinek a matyó hímzés, csipke, meg porcelánok jutnak eszébe szintén nem túl jó, mert bár minőségiek, be kéne látni, hogy ma már nincsen rá szükségük az átlag embereknek, csak egy nagyon vékony rétegnek, de az se tőlünk fogja venni, főleg, hogy Rom. ill. más országokban is vannak csipke és egyéb jellegzetes helyi termékek. Ezeket a turistáknak kis mennyiségben el lehet adni, de nem lehet ezektől várni a gazdasági csodát, ha milliárdos marketinget is építünk fel, ezért tartom továbbra is hogy a jól menő húsipart, és ha minőségi lenne akkor sok más terméket amelyek iparági szinten meg tudnak jelenni kellene inkább forszíroznunk, és azokba pénzt ölni, viszont ott az államnak is be kellene ebbe szállni mindenképp. És ha ilyen vállalatokat tudnánk támogatni akkor arra lehetne akár gazdaságpol.-t is szervezni, és nem csak építkezni agyba-főbe, hogy azért adni tudjunk az embereknek munkát, hanem végre a mostani értékes hungarikumaink mellé kéne iparágakat újra létrehozni (mert az hogy elvétve van egy-egy pl.: gyógyszeripari, stb. jó vállalat, nem elég önmagában), és azokból gazdaságot építeni, és azokból márkát, és akkor el lehet kezdeni marketingről is beszélni, mert az iparágon belül tudnák egymást erősíteni a cégek, még ha versenytársak is, nemzetközi szinten csak így lehet (pl.: No.: autógyártás, USA: informatika, Svájc: bankszektor vagy osztrák csoki). És akármilyen jó országimázs filmet forgatnak is, nem fognak jönni turisták Budapestre, amíg nem tudnak gyorsan eljutni egyik helyről a másikra, mert egy metrót képtelenek vagyunk építeni, vagy hogy a Mátyás-templom évekig áll felújítás alatt, és nem lehet lefényképezni. Ezek mind számítanak, nem pedig hogy kitalált fel valamit száz évvel ezelőtt (bár tényleg mi legyünk rá büszkék, de a külföldi nem kíváncsi rá), hanem az érdekli, hogy ne kéregessenek tőle a Váci utcán és ne a tiszta szemét utcákon tudjon csak sétálni, ha ezek megvannak és megőrizzük pl.: Budapest szépségét, akkor fognak jönni a külföldiek maguktól, szerintem ez lenne a legjobb marketing egyenlőre.
Vállgazd Blog Marketing 1. kérdés 2009.10.26 13:45:00
A marketing feladatai közé tartozik a látens fogyasztói igények felszínre hozatala. Ennek egyik példája lehet a fogyasztási célú rövidtávú hitelek felvétele. A vállalatok oldaláról vannak-e e megközelítésnek etikai korlátai? Kedves Blogolók! Mondanivalómat azzal…..
nagy eszaki ember 2009.10.29 21:39:46
Nyilvánvaló, hogy a profitorientált vállalatok nem fogják azt mondani, hogy ne vedd fel a hitelt, (bár mondjuk mára már azért szorulhatna beléjük annyi társadalmi felelősség vállalás, hogy akin látszik, hogy bele fog bukni annak nem adnának, de azért tőlük még elnézi az ember), de hogy például az állam vagy a civil közösségek, akik elvileg az állampolgárokat szolgálják hol vannak ilyenkor és miért nem tudatják az emberekkel, hogy ha nincs semmije akkor ne vegye fel a hitelt az már rejtély. Persze az állam részéről szintén érthető, mivel a mindenkori kormány az emberek jólétét akarja kielégíteni és ezt a legkönnyebben hitelekkel lehet elérni, főleg mert az szépen emeli a fogyasztást és a gazdasági mutatók is ugranak, csak pont egy olyan országban mint Mo., ahol eleve kevés ember dolgozik, stb. ha kidurran a lufi, akkor jó páran belebuknak persze megint akik lent vannak azok. Szóval oké, hogy etikátlan társadalomban élünk meg minden, de azért egymással készakarva nem kéne kiszúrni, erre meg pláne a magyar vállalatoknak kéne figyelni itt Mo.-n, de pont ők azok akiket a legkevésbé érdekli (tisztelet a kivételnek). Az meg külön rossz, ha mi akik most még kívülről tudjuk nézni és később leszünk csak döntési helyzetben, már most úgy látjuk hogy bele kell törődni az etikátlan társadalomba; és jól van ez így még Mo.-n belül is; főleg ha azt akarjuk hogy ez a Mo.-szekér előre gördüljön.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása