Adatok
Dr. Nagy Krisztina
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nevem Kispál Gergely, 1980-ban születtem Budapesten. 1986-ban szüleimmel (Nyugat-) Németországba, a Ruhr-vidékre költöztem. Itt végeztem el az általános és a középiskolát, és itt kerültem először kapcsolatba a politikával, 2000 és 2001 között az önkormányzati politikába…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Személyes megtámadtatás címén – mint a Takács-kampány helyettes kampányfőnöke, és mint a kopogtatógyűjtés szervezője – szeretném az alábbiakat elmondani:
1. A Józsefvárosi SZDSZ 1998 óta kialakított gyakorlata szerint a kopogtató-gyűjtést sajátos kampánytechnikának tekinti, ahol a cédula maga nem cél, hanem eszköz, ha úgy tetszik jó ürügy arra, hogy a választókkal találkozzunk és elbeszélgessünk. Mindig pontos ütemterv és útvonalterv alapján járjuk végig szisztematikusan a kerületet. Célunk, hogy minden házba eljussunk, minden ajtón bekopogtassunk. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ajánlószelvényből szavazat váljék, ezért soha, ismétlem soha nem csapjuk be a választópolgárt, mert nem a céduláért, hanem a szavazatért megyünk. Most is adtunk vissza úgy a kezünkből ajánlószelvényt, hogy – fiatal korunk miatt – fideszesnek néztek minket, megköszöntük és továbbálltunk.
2. Az elmúlt kampányok alatt minden egyes alkalommal találkoztunk feltört postaládájú házakkal, ezeket gondosan feljegyeztük, és ilyen házakból származó ajánlószelvényt – még akkor is, ha azt személyesen gyűjtöttük a valós választótól és nem postán érkezett – soha nem adtunk le, megsemmisítettük őket.
3. Nekünk is mondták főleg a Diószeghy és a Dankó-Karácsony Sándor környéken, hogy 500 Ft-ért veszi valaki a kopogtatókat, ez se most történik először. Mi ilyen eszközökkel nem éltünk és nem is fogunk élni, nincsen rá szükségünk, és a fentebb említettek miatt értelme sincs – abból sose lesz szavazat. Ezért nem fogad el a helyi SZDSZ soha utcáról beesett jóakarótól kötegekben kopogtatót. Csak három forrásból származó szelvényt fogadunk el: a választópolgár maga hozza el nekünk, postán érkezik az általunk kiküldött válaszborítékban, saját csapatunk gyűjti.
4. A választási értesítők kézbesítésének napjától 35 szadeszos aktivista, esetenként 20 fős stábbal, hétköznap délután-este, hétvégén egész nap, egyenként 4-5 fős csapatokba szervezve egyenpulóverben járta a várost, a házakat. Biztosan volt olyan, hogy ezek a csapatok esetleg 1-2 ház között megosztották az erőiket, de az, hogy fiatal lányok egyedül bolyongjanak, olyan biztosan nem történt.
5. Csécsei Béla 16 évig vezette ezt a várost, az utóbbi néhány hónap kivételével az SZDSZ emblematikus tagjaként. Az a csapat, amely mögötte állt, részint képviselőként, részint szakértőként, részint az SZDSZ helyi szervezetének tagjaként igen sokat tett azért, hogy Béla „jó polgármester”-ként élhessen a józsefvárosiak emlékezetében. Talán megengedhető nekünk, hogy emlékeztessük a választókat, hogy Takács Gábor Csécsei Béla első helyettese volt az elmúlt 3 évben, betegsége alatt vezette és a kampány végéig még vezeti a várost, és szeretné folytatni azt a munkát, amit elkezdtünk. Nem gyűjtöttünk Csécsei Bélának kopogtatót, mert ő nem indul, és amúgy is tudják a választók, hogy az ő helyéért folyik a küzdelem. Viszont képzeld: mi is találkoztunk olyannal, aki azt mondta, hogy tőle már elvitték azok, akik a Csécsei nevében, sőt az SZDSZ nevében gyűjtenek (még hamis megbízólevelük is volt). Miután mi egy házban csak egyszer járunk, ezek sem mi voltunk.
6. És még egy dolog: azok sem mi voltunk, akik az első napokban „az önkormányzatnál dolgozunk és jöttünk a kopogtatókért” felkiáltással csaptak be nem egy idős embert. Mert ilyen is volt, és sajnos ez is előfordult eddig minden egyes kampányban.
Üdv.: Nagy Krisztina