Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ravenclaw

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Október 23-án lesz a Magyar Köztársaság 20. születésnapja – amennyiben azt az alkotmány kihirdetésétől datáljuk. Az elmúlt 20 évben és napjainkban is, számos kritika éri az állam szerepét. A közgazdaságtan szerint az állam funkciói (melyek Adam Smith és Milton Friedman…..
Ravenclaw 2009.10.05 13:31:49
"A közgazdaságtan szerint az állam funkciói (melyek Adam Smith és Milton Friedman nyomán a következők: külső védelem idegen hatalmak ellen; a társadalom tagjainak védelme bármely más tagjának igazságtalanságától vagy elnyomásától; bizonyos közművek és közintézmények fenntartása; gondoskodás az elesettekről"

csak egy egy gondolat ezekhez a faktorokhoz:

külső védelem idegen hatalmak ellen:
-megszűnt a kötelező sorozás
-a grippenek beruházása

a társadalom tagjainak védelme egy másik tag igazságtalanságától vagy elnyomásától:

-korrupt rendőrök (tisztelet a kivételnek!)
-nem megfelelő közbiztonság a Magyarországon élő nemzetiségek és a magyarok közötti rossz viszony miatt, avagy a szokásos több milliószor átrágott téma a "hiperpigmentáltakról", vagy arról, hogy mi a gondunk Szlovákiával, és nekik mi bajuk velünk?

bizonyos közművek és közintézmények fenntartása
(ez az egyik személyes kedvencem :D)
Azt hiszem ide elegendő kulcsszavakat írnom...

-Malév
-MÁV Cargo
-Kórházprivatizáció avagy Hospinvest Kft hálapénzestől mindenestől... nem beszélve a vizitdíjról
-A magyar iskolarendszer, avagy miért csökken a nívó, miért butítják a tananyagot és miért van tiszkesítés?

A végére pedig egy kis gondoskodás az elesettekről

-azt hiszem az előzőekben leírtakhoz viszonyítva ezt a problémát veszi a legkomolyabban az állam, elrettentően magas az az összeg, amit "állambácsi" az elesettek támogatására ad. Egyetlen kérdés fogalmazódik meg bennem, legyen ez rasszista, vagy csak gyakorlatias, miért van Lakatos Dzsesszikának hatalmas villája és luxusautója, és miért van rengeteg éhező hajléktalan az utcán? Miért nincs arany középút?

Mindenkitől elnézést kérek, akit nézeteiben megsértettem, kihangsúlyoznám, hogy szoktam tévedni, és ez amit leírtam az mind mind egyéni szubjektív véleményem.
Magyarország idén immár 5. éve tagja az Európai Uniónak. Személyes tapasztalatai alapján az EU-tagság milyen területeken és hogyan érintette vajon a magyar gazdaság és vállalatainak mozgásterét? A gazdaság fejlődése szempontjából mondjon pro és kontra érveket! Kedves…..
Ravenclaw 2009.10.05 13:15:44
Kedves Olvasó!

Egyetlen olyan személyes tapasztalatom van, amit tudnék boncolgatni az adott témában, mégpedig az EU-s és az állami pályázatok. Nem tudom, hogy ki mennyire jártas ebben a témában, minden esetre megdöbbentett az, hogy az EU mennyi pénzt tud kvázi "lenyúlni" a magyar államtól és a magyar cégektől puszta tudatlanságunk miatt... Habár napjainkban egyre többen próbálnak állami vagy EU-s pénzekre pályázni, még mindig elenyésző és csekély a számuk azokhoz a cégekhez képest, akik egyáltalán nincsenek tisztában ezekkel a dolgokkal, így ezáltal nem is próbálkoznak pénzhez jutni. Mint minden nagy szervezet (pl NATO; ENSZ) úgy az EU is nagyon sok pénzébe kerül országunknak, holott ezt a befizetett kvótát, még ha nem is egyszerűen, de megfelelő segítséggel vissza tudnánk szerezni magunknak. Nagyon egyszerű ez a modell:

Van egy x összeg, amit minden évben befizet az államunk az EU-nak. Tegyük fel, hogy vannak kis rekeszek egy hatalmas polcon Brüsszelben, és minden egyes kis rekeszen megtalálható az adott európai állam nemzeti lobogója. Ezekben tárolja az EU ezeket a befizetett pénzeket, és ezekhez csak és kizárólag az adott állam cégei, vállalatai nyúlhatnak hozzá.

Ez szerintem önmagában egy hatalmas pro és kontra lehet, mivel ezáltal meg van határozva az államnak, hogy mennyi pénzt adjon ki évente pályázati célokra, így nem teheti meg azt, hogy nem ad lehetőséget cégeink fejlesztésére, viszont ha ezzel a lehetőséggel nem élünk, és ennek a pénznek csak a 20-30%át hozzuk vissza Magyarországra, akkor a fennmaradó részt elbuktuk, és szépen odaadtuk az EU-nak, amit az arra költ, amire épp jónak látja, vagy amire épp szükséges. De kérdezem én, miért fizessünk másnak akármit is, ha már mi magunk is rettentően el vagyunk adósodva? A termelői részlegre bőven ráférne a fejlesztés, ahogy sok minden másra is, de óckodnak a pályázatoktól, mert sok időt vesz igénybe a bürokrácia miatt, és félnek a sikertelenségtől. Ezek alapján leszűrhető egy egyszerű konzekvencia: az állam önmaga alatt vágja a fát, nem könnyíti meg egy nagyon egyszerű pénzszerzési lehetőségnek a mivoltát, és emiatt veszteségesek a magyar cégek nagy része... Mit lehetne tenni? Fogalmazzunk úgy, hogy a 22-es csapdájából elég nehéz kimászni, de ha van rá lehetőségünk, akkor miért ne? Nagyon jó pályázatíró cégek vannak Magyarországon, ki kellene használni az általuk adott lehetőségeket, mert rengeteg dolgot új fényben tudnak feltüntetni a vállalkozók és a vállalatok előtt.

Összefoglalva: a magyar gazdaságnak és a magyar vállalatoknak a mozgásterét bővítette az unió, ami egy nagyon pozitív dolog. Ami negatívum, de nem az uniót terheli az az, hogy nem élünk az EU által megteremtett lehetőségekkel, és ez hátráltatja a gazdaságot, ami egy rettentően negatív dolog számomra.