Regisztráció Blogot indítok
Adatok
B_Vera

1 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ülsz a géped előtt, olvasod a címet, és valószínűleg értetlen arccal bámulsz a képernyőre: már megint lemaradtam valamiről… de ne aggódj, ez egy teljesen új dolog, amiről még senki nem hallott! Nappal ugyanis Balatonkenese nem csak az alvásnak és szabadon választható menő…..
 A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről? Kedves Blogolók! Nagyon örültem, hogy a diákhitel konstrukcióval…..
B_Vera 2009.12.09 23:59:10
Furcsállom, hogy a hozzászólók nagy része abszolút a diákhitel ellen van. Ahogy lalikirály is írta, csupán a minimálbér néhány százalékáig emelkedhet a havi törlesztőrészlet, így ha talál a diák munkát a diploma után, úgy nem lesz túl nagy megterhelés a visszafizetése. Úgy tudom, hogy a tanulói jogviszony megszűnte után még 3 hónap áll rendelkezésre, amíg nem kell a törlesztést megkezdeni. Tehát még álláskeresésre 3 hónap van.

Másik fontos kedvező tényező, hogy bármikor lehetőség van előtörlesztésre, így rövidülhet a futamidő.

Természetesen nem mindegy, hogy mire költi el a diák a diákhitelt. Értelmetlen kiadásokra, elbulizásra nem érdemes felvenni. De ha a tanulmányi munkát segíti elő, vagy tanulmányi, kutatási jellegű utazást finanszíroz belőle, akkor úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes felvenni. Hiszen a megszerzett tudás és tapasztalatok segítségével magasabb fizetést eredményezhet majd, így a visszafizetés nem fog gondot okozni, mégis a diákéletben is történtek olyan dolgok, amiket egy olyan diák nem tudna finanszírozni, aki nem veszi fel a hitelt.

Aki persze megkap minden szülői támogatást, vagy éppen mindenféle szociális támogatásra jogosult, az persze nem fogja felvenni. De a tanulmányi ösztöndíj mellé egy jó kiegészítés.

A hitel alapvetően arra jó, hogy valamilyen fejlesztést finanszírozzunk. Tehát előre elköltsük azt a pénzt, amit később fogunk megkeresni. A feljlesztési, beruházási hiteleket is azért veszik fel a vállalkozások, hogy később nagyobb jövedelemre tegyenek szert. A hiteltörlesztés éveiben a nyereségből még ki kell fizetni az aktuális részletet, de a hiteltörlesztés végeztével a teljes nyereség megmarad. Amennyiben a törlesztős évek törlesztés után maradt nyereségei plusz a későbbiek teljes nyereségei nagyobbak annál a nyereségnél, mint ha nem történt volna meg a hitelfelvétel, és így nem történt volna fejlesztés, akkor mindenképpen érdemes felvenni a hitelt. Persze mérlegelni kell, hogy mikorra térül meg.

A diákhitel esetén ugyanígy kell erre tekinteni. Azaz, mintha egy fejlesztési lehetőség rejlene a hitelfelvételben. Tehát ha nekem többet ér a mai pénz, mint az, hogy néhány év múlva kevesebb marad a zsebemben, akkor megéri.

Akinek szüksége lenne rá, de nem meri felvenni, mert ezt nem látja át, az hogyan fog később dönteni a leendő munkahelyén a fejlesztési hitelek felvételéről?
Hogyan segítené elő, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon?    Kedves Hallgatók!Ezen a héten én reflektálok a határidőig beérkezett blogkommentekre, igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat.Nagyon jó hozzászólások…..
B_Vera 2009.09.28 22:41:18
Ahogy pro_mat fogalmazott: "a kódex nem jutott át" - valóban, hiszen a GVH szerint versenytörvényt és uniós jogszabályokat sértett ez az Élelmiszer Termékpálya Etikai Kódex. Számomra az érthetetlen, hogy a kódex aláírásakor Gráf József vagy bárki az FVM-ből miért nem figyelmeztették az aláíró szervezeteket, hogy ez esetleg fennakadhat az EU-s jogszabályokon, mivel korlátozza a versenyt.

Áttérve a kérdésre: vannak már magyar kezdeményezések a hazai (élelmiszeripari) termékek védelmére. Ilyen például az Agrármarketing Centrum Kiváló Hazai Élelmiszer elnevezésű védjegyprogramja, ahol többszáz termék kapott már védjegyet. Vagy egy másik kezdeményezés a Magyar Termék Nonprofit Kft., akik „Magyar Termék” felirattal látják el a csatlakozó vállalatok termékeit. Tehát szerintem mindenképpen marketinges oldalról kell megfogni ezt a kérdést. Z_kovacs, nem értek veled egyet arról a kérdésről, hogy a magyar termék a Vásárcsarnokom kívül vacak. Agrár szakos létemre tisztában vagyok rengeteg olyan hazai élelmiszeripari termékkel, ami nem feltétlenül a „vásárcsarnoki” vagy a vacak kategóriába tartozik. Ha ettél már import paradicsomot, és ettél már kertből frissen szedettet, akkor érted a különbséget. Ezt hívják úgy, hogy ár-érték arány. Nekem például megéri a drágábbat venni, ha jobb minőséget kapok érte. Ugyanígy van a tojás helyzete is. 0-ást vagy 1-est veszek, mert tudom, hogy az az állat hogyan volt tartva, és ez jelzi is a tojás minőségét. Tehát a marketing-mix 4P-jéből a Product adott: legyen magyar. A Price: valószínűleg nem a legolcsóbb árkategóriába fog tartozni, mivel a védjegyezett termék minőséget jelent. A Place és a Promotion helyes megválasztása szükséges. Tehát megtalálni azokat az értékesítési csatornákat, ahol van igény (!) a magyar termékre, illetve, ahol kialakítható ez az igény. Erre pedig ott vannak az eladásösztönzés eszközei, különféle reklámkampányok lehetősége. Például egy időben a Kiváló Magyar Termék védjegyezésről majdnem minden metrószerelvényben olvasni lehetett. Ezek a reklámok azóta eltűntek sajnos, pedig véleményem szerint ebben van a megoldás, hogy ehhez és a hasonló programokhoz minél több ténylegesen magyar vállalat a magyar termékeivel csatlakozzon. Akinek pedig ezek után is jó az import, ehetetlen, spanyol paradicsom, annak egészségére.

Z_kovacs! Géntechnológiánál mire gondolsz? Tudomásom szerint még mindig tilos a GM-növények termesztése hazánkban…
B_Vera 2009.09.28 22:44:20
B_Vera 2009.09.29 10:53:31
Zoli, Brady! Én is egyetértek, hogy nem kell/nem lehet kizárni az olcsó import termékeket a piacról. Mivel az Etikai Kódex így nem valósulhatott meg, ezért kell valami figyelmeztető a fogyasztónak, hogy ha áll egy pultnyi azonos termék előtt, akkor legyen, ami figyelmezteti, hogy ez az import, ez pedig a magyar. Ez utóbbi védjeggyel ellátva. És akkor a magyar, minőségi, drágább terméket választhatja az erre fizetőképes kereslet, aki pedig nem teheti meg, annak szabad választása, hogy milyen terméket vesz. Ezért nem is lehet 80% magyar termék a polcokon. A legjobban fizetőképes felső szegmens valóban biztosan már most is magyar terméket vásárol, azok közül is a legjobbat. A legkevésbé fizetőképes szegmens semmilyen eladásösztönzéssel sem érhető el. De a két szegmens között ott van a legnagyobb, az átlag ember. Akiknek nagy részük nem márkahű. Itt jönnek képbe a mai termelő és értékesítő szövetkezetek, ahová a kistermelők bevihetik a terméküket (zöldség-gyümölcsre gondolok), ahol közös csomagolásba helyezik, de minden doboz visszakereshető, hogy melyik termelőtől származik, majd közös hűtőházba helyezik, és közösen értékesítik. És így a közös fellépéssel nem prémiumáron értékesítenek, hanem középkategóriás terméket árulnak. A nem márkahű középső szegmenset pedig az ilyen áruval kell megcélozni, és jelezni, hogy ez a magyar.

A hazai EU-s támogatás azért nem rögtön a 100%-os szintről kezdődött a csatlakozás utána, mert arra az lett volna a feltétel, hogy külföldiek is vehetnek földet. Amiből rögtön az lett volna, hogy a drágább telekárakkal rendelkező országokból ideözönlöttek volna, hogy itt tizedannyiért jussanak termőföldhöz. Hivatalosan csak 2011, vagy 2 éves meghosszabbítás esetén 2013 után vehetnek a külföldiek földet haznákban, és a támogatás mértékének növekedését is ehhez igazították, hogy csak 2013-ra érje el a 100%-os szintet. Bár zsebszerződésekkel, dátum nélkül megírva addig is tudnak venni, igaz, illegálisan.