Regisztráció Blogot indítok
Adatok
lacika `

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
 Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának?Kedves…..
lacika ` 2009.11.17 12:25:51
Rengeteg tényezőt megemlítettetek a távmunkával kapcsolatban .. úgy pozitívumokat, mint negatívumokat ..

Azzal egyetértek, hogy a távmunkának vannak pozitív, illetve negatív hatásai egyaránt. Viszont úgy gondolom, hogy manapság nagyon kevés a pozitív hatás a negatívval szemben.

Elsősorban azt érdemes megvizsgálni, hogy az embereknek milyen típusú távmunkára van lehetőségük. Matthew7 említette, hogy nehezen valósítható meg csapatmunka távmunka esetén, majd ellenpéldának hozta a tegnapi előadáson látott videót. Az a videó véleményem szerint inkább tekinthető reklámnak, mint egy távmunkát prezentáló kisfilmnek. Összességében az volt a mondanivalója, hogy a CISCO hálózati termékeivel milyen könnyedén elérhetőek vagyunk a világ minden pontján. A videóban látott eszközök, valamint a kapcsolatteremtés költségei azonban javarészt nem illenek bele egy Mo.-n működő vállalat költségvetésébe, ergo ilyen szintű rövidtávú összeműködés (távmunka) egy átlagvállalatnál nem valósítható meg, illetve szerintem nem is indokolt. Sokkal inkább jellemző a már említett hosszú távú (táv)munkák elvégzése, amelyeket bizonyos határidőhöz kötnek a megbízók. Ezek a munkák tényleg jelenthetnek segítséget a kismamák vagy a mozgáskorlátozottak számára. Azonban ezen munkák többsége is követel bizonyos előképzettséget, illetve ez a típusú távmunka sem elterjedt kellő mértékben ( elsősorban az informatikára jellemző). Ez pedig probléma lehet a távmunka esetében, ugyanis a vállalatok ebben az esetben nem foglalkoznak a dolgozók képesítésével (legalábbis nagyon kevés esetben), inkább csak elvárásaik vannak. Nem is beszélve az általában gyenge biztonsági érzetről, amely a munkavállalókat jellemzi. Nem ismerik személyesen főnöküket, munkatársaikat, ezáltal kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, talán joggal. Említettétek, hogy valaki eredményesebb munkát képes végezni, ha ő maga osztja be a munkára szánt idejét. Szerintem ez több szempontból sem helyes megállapítás. Valaki akkor lehet eredményesebb, ha kevesebb idő alatt vagy magasabb minőségben képes elvégezni a munkát. Mivel azonban a távmunkák többségét bizonyos határidőre kell elvégezni, így az embereknek nem érdekük hamarabb végezni vele, illetve valószínűleg nem fognak magasabb minőségre sem törekedni, ugyanis bérüket nem ezen tényezők függvényében kapják.

A távmunka tehát hasznos lehet, ha megvannak a megfelelő feltételek hozzá. Az olyan jellegű problémákat, illetve hiányosságokat, mint a személyes kontroll vagy a hatékonyság azonban nehéz feladat lesz kijavítani.
 A tudásalapú gazdaságra vonatkozó egyik állítás, hogy a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodás folyamatos tanulást és a karrierpályán többször is szakmaváltást tesz/tehet szükségessé az egyének számára. Immár legalább 13. éve az iskolapadban ülőként mit gondol erről…..
lacika ` 2009.11.17 11:39:13
Nehezen tudom elképzelni, hogy körülbelül 15-20 év tanulás és a hozzá tartozó szakmai felkészültség ne lenne elegendő ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon. Mégis bebizonyosodik, hogy ha valaki nem tanul folyamatosan, nem bővíti ismereteit, akkor elmarad "versenytársaival" szemben a munkaerőpiacon.Elsősorban a társadalmi változások és a mai világban rohamosan fejlődő technológia kényszerítheti rá az embereket a folyamatos tanulásra. Korábban a fiatalkorban (gyerekkor, fiatal felnőtt kor) sajátítottak el az emberek minden olyan ismeretet, amelyet később szakmájukban hasznosítottak. Manapság ez már megváltozott. Napjainkban aki csak egy érettségivel rendelkezik, semmiképpen sem mondható keresett embernek a munkaerőpiacon. Sőt mondhatni, hogy az érettségi "szükséges, de nem elégséges" feltétele a munkavállalásnak. Ellenben néhány évvel ezelőtt még elismert végzettség volt egy jeles érettségi, vagy egy szakközépiskolában megszerzett szakirányú érettségi. Ezek a tények követelik meg az emberektől, hogy egész életükön át képezzék magukat. Van azonban egy pont szerintem, ahol az emberek már megszerzik a kellő ismereteket és ettől a ponttól kezdve elegendő bizonyos időközönként továbbképezniük magukat. A továbbképzés pedig biztosítja számukra a megfelelő felkészültséget a kor elvárásaival szemben.Személy szerint egyetemi tanulmányaim alatt szeretnék szert tenni arra a tudásra, amely elegendő ahhoz, hogy sikeresen munkát tudjak vállalni, illetve ezáltal szeretnék eljutni a már említett pontig és később továbbképezve magam megszerezni a legújabb ismereteket.
 A vállalati kultúra alkalmazkodást követel meg az új belépőktől és az ott dolgozóktól is, és jelentős hatással van a munkahelyi légkörre. A vállalati kultúrához igazodóan elvárt magatartásminták vajon milyen területeken és mennyiben alakítják és alakíthatják a…..
 A gazdasági válság hatására szűkülnek a munkaerő-piaci lehetőségek – statisztikai adatok és híradások is erről szólnak. Ugyanakkor a vállalatok között hihetetlen verseny folyik a felkészült szakemberekért. Mit gondol, hogyan lehet felkészülnie egyetemi tanulmányai…..
lacika ` 2009.11.11 13:27:37
Az előttem szólók már rengeteg fontos gondolatot kifejtettek.

A válságnak köszönhetően csökkennek a munkalehetőségek, viszont élesedik a verseny a munkaadók között. A vállalatok felkészült szakembereket keresnek. De milyen is az a felkészült szakember?

Véleményem szerint az egyetemeken még mindig főként elméleti oktatásban részesülnek a hallgatók (noha egyre inkább igyekeznek majd a gyakorlati feltételeknek is eleget tenni az oktatás során). Így a kötelezően elvégezendő fél év gyakorlat még nem vezet oda, hogy valaki jól képzett szakemberré váljon. Azok a tényezők, amelyek már említésre kerültek, tehát a motiváltság, az elhivatottság, valamint hogy a munkavállaló el tudja adni magát azonban mind jellemeznek egy felkészült szakembert. Ebből az következne, hogy az egyetemi tanulmányok alatt nem lehet senkiből képzett szakember. Viszont az oktatási intézmények és a különböző diákszervezetek olyan lehetőségeket kínálnak amelyeket kihasználva kellő tapasztalatokat szerezhetünk. Nem beszélve arról, ha ezekhez a lehetőségekhez 1-2 külföldön eltöltött félév is társul.

Felmerült, hogy valaki abban az esetben lehet eredményes és motivált szakember, ha szereti amit csinál. Ezzel nem feltétlenül értenék egyet. Persze saját szemszögünkből nézve akkor járunk a legjobban, ha szeretjük azt a munkát, amivel - jobb esetben- életünk nagy részét eltöltjük. Véleményem szerint azonban kiemelt fontosságú az anyagi tényező, mint motiváció. Ha a munkavállaló nem törődik azzal, hogy milyen "eredményeket" érhet még el és teljes mértékben elégedett azzal, amit csinál (szereti), akkor nem fog feltétlenül előbbre törekedni. Ez pedig a munkáltatók szemében nem jelent pozitívumot.

Tehát ha valaki pályát választ ( egyetemet megelőzően), akkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy saját igényeihez mérten milyen fizetést szeretne a jövőben. Nem is beszélve a diploma már megemlített versenyképességéről (minőségéről).
A leginnovatívabbnak tartott országokban megfigyelhető, hogy a frissen végzett egyetemi hallgatókat számos eszközzel ösztönzik vállalkozásalapításra, és nemzetközi összehasonlításban magasabb is a pályakezdők vállalkozásalapítása. Az egyéni karrier szempontjából milyen…..
A marketing feladatai közé tartozik a látens fogyasztói igények felszínre hozatala. Ennek egyik példája lehet a fogyasztási célú rövidtávú hitelek felvétele. A vállalatok oldaláról vannak-e e megközelítésnek etikai korlátai? Kedves Blogolók! Mondanivalómat azzal…..
A hungarikumok olyan márkákat jelölnek, amelyek tradicionális magyar termékekhez kötődnek. Kiknek és milyen marketing tevékenységet kellene kifejteni ahhoz, hogy a hungarikumok fogyasztói keresletre találjanak, a piacon maradjanak? Kedves Blogolók! Érdekességképpen jegyzem…..
lacika ` 2009.10.29 10:43:37
Véleményem szerint általánosságban nem mondható el, hogy a hungarikumokat létrehozó "vállalatoknak" kell erőfeszítéseket tenni a termék népszerűsítésére. Persze ez elsősorban az ő érdekük, azonban például a halasi csipke esetében, amelynek előállítását fennállása óta néhány fős csoport végzi, nem tartom valószínűnek, hogy a csoport marketingtevékenysége önmagában elegendő lenne a halasi csipke népszerűsítésére. Persze a csipkét nem hasonlíthatjuk össze mondjuk az élelmiszeripari hungarikumokkal vagy a magyar pálinkával. Előbbiből elenyészően kevés készül az utóbbi hungarikumokhoz képest, valamint egy néhány fős csoport lehetőségei sem egyeznek meg egy akkora vállalatéval, mint például a Pick Szeged Rt. Éppen ezért szükséges kategorizálni a hungarikumokat például keresletük vagy a feléjük támasztott fogyasztói igények szerint. A csipke vagy porcelán iránti kereslet lényegesen kisebb, mint pl. a Pick szalámié, valamint teljesen más célből vásárolnak a fogyasztók egy dísztárgyat, mint egy élelmiszeripari terméket. Azok a termékek, amelyek kiérdemelték a hungarikum minősítést kivétel nélkül magas színvonalat képviselnek. Ezt a színvonalat azonban meg kell fizetni. Mivel a termékek ára magas, ezért érdemes a korábbi hozzászólásokban is említett külföldi piacok felé terjeszkedni, ugyanis a magyar fogyasztók árérzékenysége igen magas fokú.A "kézműves hungarikumok" esetében elegendő lehet például néhány promóciós darabot híres külföldi személyeknek eljuttatni ( pl.: az angol királynő porcelánkészlete), míg a pálinka vagy a téliszalámi külföldi keresletének feltámasztása komolyabb erőfeszítéseket igényel. A külföldi piacokon történő népszerűsítésre (az érdekek összeegyeztethetősége miatt) kiváló eszköz a szervezetekbe való tömörülés is. Gondolok itt például a 2000-ben alapított Hungarikum Clubra.