Regisztráció Blogot indítok
Adatok
stgralone

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.05.20. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
w Magyar atom 2007.05.17 11:15:00
Hát kellett neki adni valami ülőhelyet, azt értem. Erős a pártban. Végül is lehetne honvédelmi miniszter, vagy akár gazdasági, ott több kárt tudna okozni. De ne higgyük, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban nem tud. Különösen akkor, ha bevonja a munkába a hazai aktivistákat.…..
stgralone 2007.05.21 11:13:05
Véleményem a megújuló energiaforrás használatáról talán egy picit árnyaltabb. Megítélésem szerint igen is szükség van rájuk, és talán ezek aránya is más és más kell legyen az egyes országoknál. Ha csak arra gondoltok, hogy pl. nagy egységteljesítményű erőművek (itt azért az atomerőművekre gondolok) ott kell hogy megépüljenek, ahol nagy energiaigényes iparágak vannak, míg kisebb és itt a különböző megújuló energiákra gondolok, pedig a lakott települések környezetében. Persze ezek teljesítménye és típusa is eltérő kell legyen. A gondot persze abban látom, hogy Ázsiában (India, Kína) nagyon ambíciózus atomerőművi program van, és a fejlett világból ide települnek át azok az előbb is említett iparágak, amelyek nagyon energiafalók. Ez majd újabb atomerőmű építéseket generál ott, míg Európában is és általában a fejlett világban a kisebb teljesítményű erőművekre lesz igény. Persze van kivétel is, mivel Finnországban az 5. blokkot a papíripar finanszírozza, és Dél-Afrikában pedig olyan reaktor típust fejlesztenek (pebble-bed reactor) golyós reaktor, amely a föld alá lesz telepítve, abszolúte biztonságosnak tekinthető, és kisebb egységteljesítményű is gazdaságosan építhető.
A transzmutációs technológia kutatására ma is komoly figyelmet fordítanak, hiszen ennek ipari alkalmazása a zöldszervezetek azon érvelését annullálja, hogy a nukleáris technológia olyan hulladékot állít elő, amelyet az utódaink utódainak kell majd kezelnie.
Egy atomerőmű építéséhez kb. 2-3 év engedélyezési eljárás tartozik, majd 5-6 év gyártási szerelési periódus. Ha tehát Magyarország 2020-ra új atomerőművi blokkokat szeretne üzembe helyezni, azt úgy 2011 - 2012-ben el kell döntenie. (Parlamenti igen!!)
Egyébként Magyarországon a Paksi Atomerőmű volt ez első, amely hitelből épült, és az építés költségét az erőmű az üzemeltetése első 15 évében törlesztette. A politikai klíma valóban egyelőre nem nagyon kedvez az atomerőművek építésének, de már itt is látszik változás, hiszen egyre több ország jelezte, hogy felülvizsgálja az atomerőmű építési programját, és ha a NAÜ híreket figyelitek nagyon sok ország jelentette be építési szándékát. Nálunk, ha erre gondolsz, nincs ilyen nagy sz…r, elég ha a 2005 évi parlamenti döntésre utalok, amikor is a magyar jogalkotók 96%-a szavazott a paksi atomerőmű üzemeltetésének hosszabbítása mellett. Egy új atomerőmű építését -én azt gondolom -alapvetően a finanszírozási kérdések határozzák meg, mivel hosszútávú áramvásárlási szerződést az Eu nem fogad el, viszont a befektetők a közel 2000 Euro/kW-os befektetésük megtérülésére más módon nem nagyon látnak garanciát. (A finn új blokk 1600 MW-os és 3 Mrd Euro a beruházási összeg)
stgralone 2007.05.21 21:44:36
Nem minden atomerőmű működik bázis üzemmódban, ez az igényektől ill. a tervezéstől függ. Alapvetően az aktív zóna tulajdonságai határozzák meg, hogy milyen gyakorisággal és mekkora mértékben lehet annak a teljesítményét változtatni. Hogy milyen erőművet kell/lehet építeni az függ attól, hogy milyen távolságra kell szállítani, milyen feszültségszinten, van-e igény ipari gőzre/fűtésre stb. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy milyen tüzelőanyag rendelkezésre, és nem utolsósorban milyen áron lehet előállítani.
Valóban az ország villamos energiaigénye folyamatosan átlagosan 2,5%-al nő évente, ez majd a légkondicionálás növekedésével még nagyobb mértékű is lehet.
Tévedés azt állítani, hogy nincs állandó nukleáris hulladék tároló. Vélelmezem nagy aktivitású tárolóra gondolsz, mert kis és közepes aktivitású már nagyon sok működik. Viszont Finnországban az olkiluotói nagy aktivitású tároló már végleges, itt nukleáris fűtőelemeket is fognak tárolni, és ha jól tudom a második, amely az üzembevétel előtt áll az USA-beli Rocky Mountains-ben van.
A radioaktív sugárzás az életünk része, elég ha a kozmikus sugárzásra gondolunk. Ugyancsak a földi háttérsugárzás eltérő a föld különböző pontjain, van olyan része a világnak, ahol a háttérsugárzás szintje jóval magasabb és az ebből eredő dózis meghaladja azt, amit egy atomerőműben dolgozó egy év során kap. Egy repülőgépen történő utazással is nagyobb dózist lehet kapni, mint az atomerőműben végzett munkavégzés során. (Mivel a polgári repülés 10 km magasságban folyik, ennyivel kevesebb levegőréteg gyengíti a kozmikus sugárzást).
Nyugat-Európa nagy részében már 100%-ban liberalizált az árampiac, ha a magyar piac, amely csak részben liberalizált (csak az úgynevezett feljogosított fogyasztók vásárolhatnak a szabad piacon) 2008-ban teljesen liberalizált lesz, itt is csökkenhet a villamos energia ára, de csak átmenetileg. Ez egyébként külön bejegyzést is megérne.
Egy atomerőmű telephelyének kiválasztását rengeteg szempont alapján végzik el (honvédelmi szempontoktól kezdve meteorológiai, vízügyi stb.), ezek között egyik és egyike a legfontosabbaknak a szeizmológia. Az tény, hogy az építés során ez a kérdés el lett nagyolva, de ezt a 90-es években nagyon nagy költségráfordítással és nagyon nagy konzervatív megközelítéssel az előfordulható legnagyobb földrengés elviselésére tették alkalmassá. Ezt több nemzetközi vizsgálat is elégedetten nyugtázta. Csak arra emlékeztetnék, hogy a 90-es évek elején, közvetlenül a rendszerváltást követően a nyugati országok nagyon kritikusan közelítettek a volt szocialista országok reaktoraihoz, csak emlékeztetőül mondanám, hogy Szlovákia, Bulgária és VVER típusú reaktorainak leállítása volt feltétele az Eu-hoz való csatlakozásuknak. Tehát egy ebben az időben született vizsgálati jelentés jóval szigorúbb volt hozzánk, mint akármelyik más országbeli reaktorhoz képest.
Nem tudom mire gondolsz azzal, hogy Paksot is ki lehet próbálni. Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy az ott élők egészségi szintje magasabb, mint az országos átlag, elsősorban a magasabb életszínvonalnak köszönhetően.
Csernobil valóban a nukleáris ipar legnagyobb katasztrófája volt, de azért egy dolgot ne felejts el, az ukrán állam a nagyobb nemzetközi támogatás elérése érdekében hajlamos túlzásokba esni. Pontosan a csernobili esemény mutatja meg, hogy milyen fontos a független és hozzáértő nukleáris hatóság működése, ennek abszolúte függetlennek kell lennie a villamos energia termelőtől és a politikai megfontolásoktól.
Olyan, mint atomhulladék, ha megbocsátasz, pongyola megfogalmazás. Amire te gondolsz, az a kiégett fűtőelemek, amelyeket tudomásom szerint a 90-es évek elejétől már nem szállítanak vissza, és ami egyébként nem hulladék, hanem igen értékes felhasználható energiatartalma van, és amit reprocesszálással ki lehet nyerni. Erre nekünk még nagy szükségünk lesz, úgyhogy jobb ezt itthon tartani.
A magyar villamos energia hálózattal milyen problémára gondoltál rámutatni?
stgralone 2007.05.20 21:47:16
dx:
1, Az atomerőművek biztonságát legszemléletesebben az úgynevezett CDF (core damage frequency) zóna olvadási gyakorisággal lehet jellemezni. Ennek a reciproka azt gyakoriságot mutatja, amely során a reaktor zónája megsérül. Ez az érték a jelenleg működő reaktoroknál kb. 100.000 év. A legújabban tervezett reaktorok esetében ez az érték már egymillió év, vagy afölötti. (Ebben az értékben már az emberi hiba is figyelembe van véve!!) Persze ez még nem jelenti azt, hogy a környezetbe radioaktív anyag kikerül, mert annak a valószínűsége még két nagyságrenddel kisebb.
2. Kivéve, ha menetközben a transzmutációt alkalmazzák majd.
3. Az atomerőműben termelt villamos energia költsége már magában foglalja az összes externális költséget is. A radioaktív hulladékok kezelését, tárolását és az atomerőmű lebontását, valamint a kiégett fűtőelemek kezelését. Ez úgy történik, hogy az összes költség fedezetére elegendő éves befizetést tesz az erőmű a Nukleáris Pénzügyi Alapba. Mindezekkel együtt az a 8,5 Ft/kWh egyáltalán nem sok.
4. Jelenleg valóban az oroszok szállítják a fűtőelemeket, de az angol BNFL is gyárt ugyanilyet (a finn Loviisa-i atomerőmű részére). Miután az uránt Ausztráliától Dél-Afrikán keresztül Kanadáig meg lehet vásárolni, itt semmiféle függőséget nem látok. Arról nem is beszélve, hogy a Paksi erőmű a 4 blokk 2 évre elegendő készletét tárolja Pakson. Bármilyen kimaradás esetén ennyi idő elegendő, hogy a BNFL-től szerezzen be üzemanyagot.
5. Az atomerőmű üzemeltetése még nem jelent atomfegyvert, ha erre gondolsz.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása