Regisztráció Blogot indítok
Adatok
midiklan

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
::eleven:: relativitás-elmélet 2009.08.28 07:42:10
Abban a búrában, amiben jelenleg élek, teljesen mások a szabályok, érzések, más dolgok uralkodnak, mások a törvényszerűségek.Ez olyasmi, mint a relativitás-elmélet. Mások a fizikai tulajdonságok, másképp telik az idő, ha eltérő sebességekkel mozgó testeket nézünk. Persze…..
Squall Valós vagy képzetes? 2008.02.15 12:03:33
A korábbi bejegyzések alapján arra is következtethetnénk, hogy az állítólagos képzetes idő az igazi, amit pedig valósnak hívunk, az csupán képzeletünk kitalációja. A valós időben a Világegyetemnek szingularitásoknál van kezdete és vége, ezek a pontok a téridő határát…..
midiklan 2009.08.30 15:48:16
A valos es kepzetes resz a komplex szamok matematikajabol ered. Ilyen komplex fuggveny a hullamfuggveny is. Nincs ebben semmi kulonos. A komplex szam az egy 2dimenzios vektorhoz hasonlo valami. Ez megfelel a komplex szamok geometriai modelljenek.
hu.wikipedia.org/wiki/Komplex_sz%C3%A1mok

Az x tengely a valos resz, az y q kepzetes.
Ezzekkel a szamokkal le lehet irni olyan problemas dolgokat is, mint pl gyok(-1). Ezt a hagyomanyos valos szamok nem tudjak kezelni, mig a komplex szamok igen. Ahogy Feynman lerija a mai fizika egyik konyveben, a komplex szamokkal barmi leirhato. A matematika szent gralja.
Squall Kötelező irodalom 2008.02.15 12:54:00
Átfutottam a könyvespolcomon sorakozó keménykötésűek listáját, és úgy gondoltam, teszek egy rövid ajánlót, amit azoknak érdemes elolvasniuk, akik eddig is figyelemmel követék a bejegyzéseimet, és akik némi fogékonyságot mutatnak a fizika-csillagászat irányában. A…..
Squall Gondolatkísérlet 2008.03.12 17:34:00
Az előbbi bejegyzésben említett Planck- energia kapcsán eszembe jutott Max Planck többi munkássága, ezért –gondoltam- nem árthat, ha az eddigiektől eltérően egy kicsit a fogalmak mögé nézünk, és más szemszögből tekintünk a jeles kutató nevét viselő fizikai…..
Squall Inverz négyzetes szabály 2008.03.21 12:11:30
Következő bejegyzésemben egy hatásos példát mutatok arra, hogyan lehet a fizikai törvényeket más helyzetben alkalmazni, mint amelyben eredetileg felfedezték őket. Egy olyan fizikai törvény, mint Newton gravitációs törvénye, univerzális igazság. Newton felfedezte, hogy az univerzum…..
midiklan 2009.08.30 14:11:52
A relativitas lenyege, hogy a mozgo koordinata rendszerben minden viszonyitasi pont mozog. Emiatt ott a tavolsagok teljesen masnak adodnak, mint az allo megfigyelo altal mert tavolsagok.
Peldaul ha egy mozgo vonat kocsijaban kozeprol elore es hatra fenyjeleket kuldonk, az szerintunk egyforma tavolsagot tesz meg elore es hatra is, hiszen mi nem tudjuk hogy mozgunk, es a kocsi eleje es a vege is ugyan olyan tavol van tolunk. De az allomasrol szemleleodve latszik, hogy a hatra kuldott fenyjelnek kisebb tavolsagot kell megtennie, mivel a kocsi vege a fenyjel haladasa kozben elmozdul.
Ha tukroket rakunk a vonat vegeibe, akkor azokrol a visszevert jelek egyszerre fognak visszaerkezni a kocsi kozepere. A kocsiban utazo azt a kovetkeztetest fogja levonni, hogy a ket fenyjel egyszerre erte el a ket tukrot, hiszen ha oda detektorokat tesz, amik felgyujtanak egy piros lampat, vagy elektromos impulzust kuldenek kozepre, azokrol a jel szinten egyszerre fog visszaerkezni kozepre.
Pedig az allomasrol tisztan latszik, hogy teved. A hatra kuldott jel hamarabb eri el a kocsi veget, mint ami elore fele halad. A kocsi vege belefut a fenyjelbe, annak kisebb tavolsagot kell megtennie. A kocsi eleje fele halado jel elol viszont elfut a vonat kocsijanak az eleje.
A visszavert jeleknel ez pont forditva tortenik, igy kiegyenlitodik a futasido, es a jelek egyszerre ernek vissza a forrashoz.
Ez az egyidejuseg relativitasa.
Nem kell ehhez konyvet irni, csak egy hozzaszolast egy blogban.
Squall Kvantumbizonytalanság 2008.04.01 12:39:22
A kvantumbizonytalanság (az előbb vázolt esetben) a protonok és neutronok energiájával kapcsolatos jelenség. Ahogy egy kvantumos objektum helye és impulzusa (sebessége) ugyanabban az időben nem határozható meg pontosan, az energiája sem adható meg teljes határozottsággal. Ez a…..
midiklan 2009.08.30 13:49:34
Mar bocsanat, de mirol beszeltek? A egyetlen 'kvantumbizonytalanság' letezik a kvantumfizikaban, es az a Heisenberg hatarozatlansag. Ennek pedig egyszeru az oka, a hullamcsomagok ilyenek.
Fel kell rajzolni szinusz hullamokat, es osszeadni oket. Ezt tehetem ugy, hogy az elso szinusz utan kicsit novelem a hullam frekvenciajat. Az osszeadott hullamok egy hullamcsomagot fognak kirajzolni, ami terben es idoben veges. Meg akkor is, ha en a teljes teret telefirkalom szinuszhullamokkal.
Minel nagyobb a frekvencia kulombseg a ket hatarfrekvencia kozt, annal keskenyebb lesz a hullamcsomag. Tehat a frekvencia kulombseget es a hullamcsomag dx szelesseget osszeszorozva kozel egy allando erteket kapok.
Ez maga a Heisenber hatarozatlansag, mivel a reszecskek mindig hullamokkal irhatoak le. Tehat a hatarozatlansag a hullamok tulajdonsaga, igy a termeszete is.
De nem ugy, ahogy azt az isemeretterjeszto zagyvalekokban leirtak.
Amikor az atom koruli elektron 'atugrik' az egyik energia allapotabol a masikba, akkor is egy ilyen hullamcsomag keletkezik, ez a foton. A ket hatarenergia ket hatarfrekvencianak felel meg, mivel az energia aranyos a frekvenciavan, E=hv keplet alapjan.
Tehat a kisugarzott foton energiaja azert a ket atomi palya energiainak a kulombsege, mert az egy hullamcsomag.
A hullamcsomag kialakulasahoz mindig a ket hatarfrekvencia kozt levo osszer hullam egyideju jelenletere szukseg van.
Ezt azt jelenti, hogy az elektron nem 'atugrik' az egyik atomi palyarol a masikra, hanem a ket energiaallapot kozt minden energian kelt hullamokat, minden energian mozog.
Mi kiserletileg csak az ebbol kialakulo hullamcsomagot tudjuk megmerni. De a hullamcsomag fizikajat ismerve egyertelmu, mi tortenik valojaban az atomban.
Az 'ugralo' elektron egy egyszerusitett kep, ahogy a teljes kvantummechanika is az.
Bazisallapotokat veszunk fel, ami megfeleltetheto a kiserlet egy-egy kimenetelenek. Megforgatjuk a komplex hullamfuggvenyt, ami egy forgo vektor, es ahol az ido fuggvenyeben megall, az lesz a kiserlet eredmenye.
Ha ket bazisallapot kozt all meg, akkor valamennyi szazalekban valoszinu az egyik bazisallapot megjelenese a kisereletben es valamilyen valoszinuseggel a masik allapot is megjelenhet mereskor.