Adatok
Eidur
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Természet szerint irtózom a fenyegetőzéstől és a dörgedelmes hangvételű megnyilatkozásoktól - sokkal jobban szeretem a párbeszédet, a konszenzust, vagy legalábbis a kompromisszumos megoldásokat. Néha viszont sajnos rákényszerülök az erélyességre.Balekoktatás, neuralgikus pont.…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Miközben olvastam ezt a cikket, rengeteg dolog miatt tátottam a szám, mert egyszerűen hihetetlennek találtam. Másodéves vagyok, balek, leendő firma. Előre leszögezem: nem voltam az idei balekhéten. Viszont sok embert ismerek a firmaévfolyamból, így bátran állítom, hogy a panaszokat (itatás, megalázás) enyhe túlkapásnak tartom. Csak saját példával tudok élni:
1.: Az itatásról: Nem, nem kötelező inni. Aki nem akar, az megmondja a firmának, aki a névjegykártyájára írja. Kész, ennyire egyszerű.
2.: A megalázásról: Mindenkinek más és más megalázó. A galamblelkű elsősöket, akiken látszik, hogy félnek inkább óvják mintsem jobban szivatják! Aki pedig nagyképű "ki ha én nem" stílusban megy oda, az nem érti az egész lényegét, és sír, ha bármi rosszat szólnak/tesznek neki/vele. Na most: A balekhétnek a selmeci hagyományok mellett sokkal de sokkal fontosabb üzenete van: Tisztelet az idősebbek iránt (Én is elvárom ezt 22 éves fejjel, pedig nem mondhatni, hogy idős lennék), és barátság az évfolyamtársakkal. Mert az egyetem majd megtanítja az embert arra, hogy nem kap meg mindent, amit akar. Kőkeményen meg kell küzdeni mindenért, és néha az sem elég, ha az illető megtesz mindent, kell a barátok segítsége. Ezt szolgálja a balekhét. És igen, miután valaki (lényegtelen, hogy elvégzi-e az iskolát, vagy nem) kilép a való életbe, már sokkal tapasztaltabb lesz, és meg fog tudni küzdeni az előtte álló akadályokkal. Mert az egyetemen nem csak matekot és fizikát kell tanulni, hanem tiszteletet, kemény munkát. Meg kell tanulni alkalmazkodni! Kicsit talán eltértem a tárgytól. Az idei balekhét. Mint említettem másodéves keresztelt diák vagyok. A balekhéten rettenetesen jól éreztem magam, minden szivatással együtt. Hogy miért "élveztem" a szivatást? Nem, nem élveztem. Viszont tudtam, hogy célja van. Aki a balekhetet úgy fogja fel, hogy itt kőkemény szivatás van, aki (csak egy példa) egy sörösrekeszt nem tud 10 percig cipelni, az végigszenvedi a hetet. Aki viszont buliként, ismerkedésként fogja fel (mint én és még sok társam), az jól érzi magát. Ilyen egyszerű.
Egy dologban egyetértek Önnel: Minden évfolyamban van 1-2 túlbuzgó ember, akit csak a szivatás érdekel. Őszintén szólva (és ez szigorúan az én véleményem) az ilyen embert első nap meg kell állítani. Neki jobban le kell törni a szarvát, mint egy elsősnek. Az ilyen ember itt éli ki a szenvedéseit. Szánalomra méltó, de az idei (és a tavalyi!!) firmaévfolyam letörte az ilyen emberek szarvát. Ebben biztos vagyok. Persze, nem ismerhetek én sem mindenkit...
Más: A firmáknak példaképeknek kell lenniük. Egyetértek. Viszont ahhoz kell valami: Tisztelet. És amíg az elsős úgy beszél egy firmával, ahogy, addig a firmák nem kapják meg a kellő tiszteletet. Ezért a goromba stílus. Érdekes módon, én tudtam tisztelni azt az embert, aki üvöltött velem. Érdekes vagy sem: Ma nagyon jó barátok vagyunk, sokat segítünk egymásnak, és itt a lényeg: Ő lett az egyik firmám! Semmi más nem kell, csak tisztelet. Aki pedig nem tisztel senkit, nagyképű, vagy egy csepp hajlandóságot sem mutat arra, hogy beilleszkedjen, azt megszivatják! Jogosan? Szerintem igen! Ha megnézzük, hogy tavaly hány elsős keresztelkedett, szerintem magas számot kapunk... És nem az keresztelkedett, aki rosszul érezte magát a balekhéten. Én rengeteget köszönhetek a tavalyi balekhétnek, és a tavalyi firmáknak. Tanultam tiszteletet, barátságokat kötöttem, segítettek nekem, és segítettem én is, ahogy csak tudtam.
Egy utolsó (előtti) gondolat: A balekoktatás/tanszékezés: Saját példával próbálom elmondani, hogy itt mi történt velem. Egy túlbuzgó firma kipécézett magának, egész este csak engem szivatott. De csak tűrtem és tűrtem, még akkor is, amikor már megittam a bátorságot... Gondolom érti, mire gondolok. Inkább szóltam az egyik firmának, hogy csináljon valamit. Nem azért nem tettem én magam semmit, mert gyáva vagyok. Azért nem tettem, mert volt bennem annyi tisztelet és józan ész, hogy tudjam: ő felsőbb éves, most ő "parancsol" nekem. Miután szóvá tettem a panaszom a tanszéki tagnak, egyből abbamaradtak a beszólogatások, szivatások stb.
És akkor az utolsó gondolatom:
Mint leendő firma, és a jövő évi balekhét szervezője kérem tisztelettel Önt, hogy ne változtasson a balekhét menetén. Minden évben lesznek tuskó firmák, tuskó elsősök. Meg kell fékezni őket.
Mindezt a (jó hosszú...) kommentet két dolog miatt írtam:
1.: az én évfolyamom érdekében...
2.: az idei firmaévfolyam védelmében.
Nem biztos, hogy szükségük van az én védelmemre, mégis valahogy kötelességemnek éreztem, hogy reagáljak az Ön cikkére.
Tisztelettel:
Egy másodéves