Adatok
pöttyöspanni
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Dr. Kiss István kolléga szélmalomharca az igazságszolgáltatással tanulságos eset. A rendszert vehemensen támadó exügyvéd ellen vádat emeltek hamis vád miatt, majd tavaly előtt karácsonykor a rendőrség csapdát állított neki, őrizetbe vették, és néhány hónapot börtönben is…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1.)Ordító ostobaságra vall azt leírni,hogy a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság érdekelt a bűnözés fenntartásában,mivel így jutnak több pénzhez. Sem az ügyész, sem a bíró nem kap magasabb fizetést azért,mert 50 üggyel emelkedett a referádája, viszont nagyobb munkateher hárul rá, ugyanazokkal a határidőkkel. Tehát épp az ellenkezője igaz,mint amit dr. Kiss István mond. Arról nem is beszélve,hogy a bírói és ügyészi létszám maximált, az nem növekszik az ügyszám növekedésével. Ezért van az,hogy az ország egyik felében 50 ügye van egy bírónak, míg másutt 250.
2.) A vádlott nincs kizárva a bizonyítási eljárásból, bármikor élhet bizonyítási indítvánnyal és a bíró jól felfogott érdeke,hogy a védekezését leellenőrizze,mert ha nem teszi, másodfokon hatályon kívül helyezhetik az ítéletét, mivel nem megalapozott a tényállás.
Mondhatni az ügyészi vád egy "vitaindító alap", ami meg is dőlhet a tárgyaláson.
3.) Nem igaz,hogy a bírákat nem ellenőrzi senki. Az OIT két tagját a parlament delegálja, tehát ott képet kaphat a szervezeti működésről. Az elsőfokú bírót pedig a másodfoka, őket pedig a harmadfok vagy adott esetben a Legfelsőbb bíróság "ellenőrzi". Csak el kell olvasni az eljárásjogi törvényt.
A bíró pedig azért nem áll ki "magyarázni" az ítéletét, mert egyrészt nem engedi a bírákról szóló törvény, másrészt a különböző médiumokban nem jogvégzett emberek kérdezik,hanem laikusok. A jog éppen olyan szakma,mint bármi más. Az igazságérzet nem egyenlő a jogi szaktudással. Elismerem,hogy optimális esetben az igazság és a jog kart karban öltve jár, de nem mindig. A jogalkalmazók a jogot alkalmazzák és nem kreálják.
4.)Totális hülyeség korrupcióról beszélni,hiszen ahhoz,hogy egy felmentő ítélet jogerős legyen, az ügyésznek is tudomásul kell vennie. Tehát máris két ember van a történetben, akit meg kell vesztegetni. És akkor még nem beszéltem a két ülnökről, vagy nagyobb súlyú ügyben a két bíró+3 ülnökről. És aki nem tudná, az ügyészekről nem mondja az Alkotmány,hogy meggyőződésük szerint dönthetnek, ott utasításos rendszer működik, tehát ha valaki tudomásul vesz egy korrupciós felmentést, számolnia kell a fegyelmi felelőséggel.
5.) Csak akkor lehet elítélni valakit,ha kétséget kizáróan bizonyított a bűnössége. Hányszor fordul elő, hogy mindenki tudja -a védők is - hogy a védence "megcsinálta" a balhét, de valami logikai rés van a bizonyítékláncolatban. Ekkor bizony jön a felmentés biz. hiányban. Sem a bíró, sem az ügyész nem kap több pénzt azért,mert több embert ítél/ítéltet el.
A kommentekhez pedig:
Alapvetően egyetértek dr. Justice-al, viszont azért azt mindketten tudjuk,hogy mennyi időt fordít a bíróság (de már a nyomozó ahtóság is) arra,hogy "lepkefogóval " előhalássza a terheltet.Merthogy ki kéne ám hallgatni. De elköltözik. Ide-oda. Majd előkerül, de nem jön el a tárgyalásra,mert beteg lesz. És kimenti magát utólag. Ha több vádlott van egy ügyben, akkor szépen beosztják egymás között,hogy ki, mikor fog hiányzoni, így nem is lehet ítéletet hozni.
Az ügyészek,bírák éppen abban érdekeltek,hogy minél hamarabb befejezzék az ügyeket, ugyanis VAN igazgatási ellenőrzés, havonta, igen szigorúan.
Nagyon sajnálom,hogy az iskolákban nem oktatnak "jogot", mert ezzel a nem jogász végzettségű állampolgárnak lenne némi fogalma arról,hogy milyen magatartás milyen következménnyel jár.
Tény,hogy a kirendelt védői itntézmény nem olyan hatásos,mint mikor a "drágaügyvédúrcsókolomakezit" teljes erőbedobással véd, viszont az ügyvédi törvényt megintcsak a parlament alkotta meg és nem az igazságszolgáltatás.