Adatok
Benda.Judit
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
2004 tavaszán, egy régészeti feltárás első napján tenyérnyi fésűskagylót fordított ki a földből a markoló a Budai Vár oldalában, a Logodi utcában. Bár az átfúrt kagyló a felső, kevert, újkori rétegben feküdt, az a középkorból származik. Így csodával határos módon…..
Benda.Judit
2009.08.07 13:22:00
Benda.Judit
2009.08.10 15:27:45
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kagyló attribútuma volt Szt. Kálmánnak, Szt. Sebaldnak, Szt. Rókusnak és Szt. Jodokusnak is, de közölük Jakab tett szert nagyobb "népszerűségre", így ez a legismertebb.
A kagyló régi antik szimbólum volt (lásd Vénusz), amit a kereszténység is átvett megváltozott jelentéssel. A kagyló héjai az Ó- és Újszövetséget szimbolizálták, vagy Krisztus sírból való feltámadását, a kagyló sugárszerű héja az Isteni áldást is jelentette. Egyébként a pecten jacobeus az Földközi tengerben él, a pecten maximus az Atlanti óceánban, ez utóbbi volt természetesen a használt jelvény.
Az ásatás a Logodi utca 11-13. telken folyt, és emellett törökkori faház alapozását és egy kis verempincét is találtunk.
Nagy "divat" volt a zarándoklat a középkori Európában, és mivel többnyire gyalog mentek (a penitencia miatt) lényegében életformájává is vált annak, aki nekivágott az útnak. Nem egy adat van arra, hogy több zarándokhelyet is felkeresett valaki élete során.
A kagylót bizonyára nem tenyésztették csak gyűjtötték, de a ruhára való felvarrásra szolgáló lyukakat Compostelában fúrták ki rájuk. Valóban elsősorban ólomöntvényekkel találkozunk a többi zarándokközpontokban (Róma, Aachen, Köln), de előfordultak csontból és gagátból (féldrágakő) faragott jelvények is.
Köszönöm, a Marosvásárhelyi adatot ismertem, ezen kívül Esztergomban, Székesfehérváron és Tácon került még elő hasonló darab.
Akiket mélyebben érdekel a téma, bővebben olvashat róla a Budapest Régiségei télen megjelenő következő számában.
Köszönöm a csatolt linkeket és hozzászólásokat!