Adatok
Mackótestvér
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Oroszország vasútvonal-karbantartási indokokra hivatkozva tegnapelőtt leállította finomított kőolajtermékeinek exportját Észtország irányába. A kiesés nem csak Tallinnak, hanem elvileg Moszkvának is kárt okoz, hiszen a balti államon keresztül bonyolódik az észak-európai orosz…..
Mackótestvér
2007.05.04 13:28:31
Kedves Bozót.harcos!
A választ köszönöm, de a tartalmat nem korrekt ily módon hitelteleníteni: „A fentebb beidézett Sz. Bíró Zoltánt sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Szavolszkij nagykövet urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”
Erre a válaszom a következő: „A fentebb beidézett Bozót.harcost sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Orbán elnök urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”
Ezért ezen, ha lehet, lépjünk túl! Engem a szakmai kérdések érdekelnek.
Több ilyen is van.
- Mennyi földgázt tudunk összeszedni a Nabuccóhoz? Középtávon!
- Ki finanszírozza az építést?
- Ki mennyit venne ki a térségünkből a Nabuccóból, s ez mekkora diverzifikációt jelentene az adott országok számára?
Az elmúlt időszakban Európából nyolc állam kötött 25-30 éves szállítási szerződést a Gazprommal: „Csehország a 2014-2035, Dánia a 2011-2031, Franciaország a 2014-2030, Németország a 2009-2036, Olaszország a 2017-2035, valamint a Nabucco vezetékben érdekelt Ausztria a 2012-2027, Bulgária a 2011-2030 és Románia a 2010-2030 közötti időszakra” (www.nol.hu/cikk/444603/). Persze nem mindegy, hogy ki mekkora mennyiségben.
Egyelőre – sajnos (!) – pesszimista vagyok mindhárom kérdéssel kapcsolatban.
Köszönöm a válaszokat.
A választ köszönöm, de a tartalmat nem korrekt ily módon hitelteleníteni: „A fentebb beidézett Sz. Bíró Zoltánt sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Szavolszkij nagykövet urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”
Erre a válaszom a következő: „A fentebb beidézett Bozót.harcost sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Orbán elnök urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”
Ezért ezen, ha lehet, lépjünk túl! Engem a szakmai kérdések érdekelnek.
Több ilyen is van.
- Mennyi földgázt tudunk összeszedni a Nabuccóhoz? Középtávon!
- Ki finanszírozza az építést?
- Ki mennyit venne ki a térségünkből a Nabuccóból, s ez mekkora diverzifikációt jelentene az adott országok számára?
Az elmúlt időszakban Európából nyolc állam kötött 25-30 éves szállítási szerződést a Gazprommal: „Csehország a 2014-2035, Dánia a 2011-2031, Franciaország a 2014-2030, Németország a 2009-2036, Olaszország a 2017-2035, valamint a Nabucco vezetékben érdekelt Ausztria a 2012-2027, Bulgária a 2011-2030 és Románia a 2010-2030 közötti időszakra” (www.nol.hu/cikk/444603/). Persze nem mindegy, hogy ki mekkora mennyiségben.
Egyelőre – sajnos (!) – pesszimista vagyok mindhárom kérdéssel kapcsolatban.
Köszönöm a válaszokat.
Mackótestvér
2007.05.08 23:13:30
Újratemetik Kádárt… legalábbis az egyik felét… az ország egyik fele. A másik fele távol tartja majd magát ettől a kultusztól, egészen odáig tart ez a skála, hogy „gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". *Tele volt, tele van a nemzeti panteonunk…..
Mackótestvér
2007.05.03 18:22:21
Mackótestvér
2007.05.03 18:40:40
Mackótestvér
2007.05.03 18:44:45
Elsősorban hosszú volt.Másodsorban én nem 'tom mitől, de Sarkozy homlokán lila fény játszott az adás jelentős részében - viszont nem izzadt, amit nagyon tud. A szerepek felcserélődtek: a szocialista elnökjelölt igyekezett kiborítani az UMP jelöltjét, nyilván ezt dumálták…..
Mackótestvér
2007.05.03 18:26:19
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
"...ha a közép-ázsiai országok tényleg elhatározzák, hogy gázt raknak a Nabuccóba, meg is tudják csinálni."
Kik és mennyit?
"A volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok esetében az alapvető gond az, hogy Türkmenisztánt leszámítva nincsenek igazán komoly készleteik. Kazahsztán idén 29 milliárd köbméter gáz kitermelését tervezi, amiből nagyjából nyolcmilliárd köbmétert exportál. Üzbegisztán esetén valamivel jobb a helyzet, ám a 2007-re tervezett kivitel itt sem haladja meg a 12-13 milliárd köbmétert. Ráadásul e mennyiséget teljes egészében fölvásárolják az ország energiaszegény szomszédai - Kirgizisztán és Tádzsikisztán -, továbbá Oroszország és Kazahsztán. Üzbegisztán ugyan számol azzal, hogy a következő években nagymértékben bővíteni tudja kitermelését, miként exportját is, csakhogy e bővülés hátterében jórészt az orosz olajgigász, a LUKoil üzbegisztáni megjelenése áll. Az elsőszámú orosz olajcég ugyanis idén kezdi meg annak a harmincöt évre szóló koncessziós szerződésnek a teljesítését, amelynek keretében mintegy négyszázmilliárd köbméter gázt hozhat a felszínre. E megállapodásban a moszkvai vállalat arra is kötelezettséget vállalt, hogy az üzbég tranzitáló céggel, az Uztranszgazzal együttműködve ezerötszáz kilométernyi vezetéket épít meg. És nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk, merre tartanak majd a csövek.
Elvileg Türkmenisztán komoly mennyiséget pumpálhatna a majdani Nabucco-rendszerbe, hiszen tavaly már több mint 45 milliárd köbméter gázt exportált. Igaz, ezt a mennyiséget lényegében három ország vásárolta meg: Ukrajna, Oroszország és - bármennyire meglepő is - Irán. Ugyanakkor ez a három vevő együttesen kész lett volna ennél jóval nagyobb mennyiséget is megvásárolni. Miközben a számottevő készletekkel rendelkező Türkmenisztán felettébb ambiciózus kitermelési terveket dédelget - 2030-ra szeretné földgáz-kitermelését évi 250 milliárd köbméterre fölfuttatni -, továbbra is tisztázatlan, hogy e mennyiséget milyen útvonalon tudja majd eljutatni a külső piacokra. Jelenleg két irányba, Oroszország és Irán felé tud szállítani. Ahhoz azonban, hogy rákapcsolódhasson a Nabucco-rendszerre, vagy az Irán körüli politikai bizonytalanságnak kellene megszűnnie, vagy meg kellene épülnie a Kaszpi-tenger alatt futó, úgynevezett transzkaszpi gázvezetéknek. Utóbbira egyelőre kevés az esély, többek között a Kaszpi-tenger felosztásának jogi tisztázatlansága miatt is. Mindebből pedig az következik, hogy részben a kitermelt mennyiségek szűkössége, részben a térségbeli orosz politikai és üzleti jelenlét, részben pedig a megfelelő szállítási útvonalak és kapacitások hiánya miatt még jó ideig nem lehet számítani arra, hogy a transzkaszpikumi térségből jelentős mennyiségű gáz érkezzen a Nabucco-rendszer feltöltésére.
Ilyen körülmények között lényegében két forrásra hagyatkozhat a Nabuccót majdan kiépítő konzorcium. Az egyik az azeri földgáz. Ez a forrás azonban egyelőre felettébb szűkös. Tavaly a teljes azerbajdzsáni kitermelés még épphogy csak elérte a 6,5 milliárd köbmétert, s ez a belső igények kielégítésére sem volt elég. Baku kénytelen volt csaknem négymilliárd köbméter gázt Oroszországból behozni. Ez a helyzet persze megváltozik, párhuzamosan azzal, ahogy fölgyorsul a tavaly ősszel megnyitott Sah-Deniz-i lelőhely kiaknázása. Itt, Bakutól mintegy száz kilométerre délre már az idén több mint ötmilliárd köbméter földgáz felszínre hozatalát tervezik, ebből 3,2 milliárd köbmétert exportra szánnak. A lelőhely teljes készletét 700-1000 milliárd köbméter közé teszik, ez nem kis mennyiség, ám önmagában alkalmatlan arra, hogy stratégiai értelemben mérsékelni tudja Európa Oroszországtól való gázfüggését. A Sah-Deniz-i lelőhely csúcsrajáratásakor - feltehetően 2009-től - évi 8-8,5 milliárd köbméter gázt tud majd kitermelni, amiből hétmilliárdot exportálnak. Ezzel szemben ma Moszkva mintegy százötvenmilliárd köbméter földgázt exportál a FÁK-térségen túli Európába."
www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0712&article=2007-0325-1910-41AHGH