Regisztráció Blogot indítok
Adatok
csega1

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Van egy lap Vajdaságban, a Magyar Szó. Csoda, hogy még létezik. Csoda, hogy nem taposták még ki belőle az utolsó betűt is, nemhogy a magyar szót. Új főszerkesztője van ennek a nagy múltú, ám fakó jelenű újságnak. Pressburger Csaba nyilatkozataiból, programjából az derül ki,…..
csega1 2009.08.17 16:35:49
Az én nevem Csernai. Nem tipikus zsidó név. 1991. szeptemberében szöktem el Vajdaságból, mint vajdasági magyar, aki nem akar részt venni a az esztelen polgárháborúban. Először Németországban éltem, majdnem egy évet, nem kevés pénzért a Mercedes gyárban dolgoztam. Mégis úgy gondoltam, mivel magyar vagyok, ha már a szülőhazámból eljöttem, az életem Magyarországon szeretném leélni. Németországból ide is költöztem, azóta itt élek.

Nem volt könnyű az életem az elmúlt 17 évben, nem csak anyagilag, erkölcsileg sem, voltam én már szerb cigánytól kezdve minden, pedig a vállalkozásom kb. tíz embernek ad munkát, éves szinten kb. öt - tízmillió Ft adót fizet.

Miben különbözök mégis Pressburger Csabától? Nagyon sok mindenben és mégis semmiben!
Csaba az első unokatestvérem. Csak annyiban különbözünk a zsidóságunkat tekintve, hogy én anyukámon ő pedig az apukáján keresztül leszármazottja a Pressburger családnak. Tehát én is épp olyan zsidó vagyok mint ő, ha őt zsidónak lehet egyáltalán nevezni.

Igaz, hogy a Pressburger nagytatánk zsidó családból származik, de még gyerekként felvette a keresztény vallást, magyar felesége volt és a szüleink is és mi is a magyar keresztény kultúrán nevelkedtünk.

Ez bizonyítható dokumentumokkal is, de legegyszerűbben talán azzal, hogy a nagytatánk fenn volt azon a bizonyos Auschwitz-be tartó vonaton, és a nagymamánk a keresztlevéllel szaladt a vonat után, hogy a férjét megmentse a haláltól. Ő akkor be tudta bizonyítani a magyarságát és az öreget levették a vonatról.

Csaba, illetve az ő szülei, a történtek után sunyi módon vezetéknevet cserélhetett volna, Pressburgerről mondjuk Polgárra, mint ahogy a Wieissmüllerekből lett például Fehérvári és sorolhatnám, de nem tették meg talán az őseikre való tiszteletból sem. Most hatvan évvel később Csaba mivel bizonyítsa be a magyarságát? Vagy mivel bizonyítsam be én?

Kérdésként megfogalmazódott bennem az is, hogy a cikk írója, illetve az ideológiájának a hódolói biztosak abban, hogy ők magyarok? A déd-,ükszülei között biztos nem volt német, török, lengyel cigány, ne adj isten zsidó? Ezen logikán továbbhaladva megállapítható az is, hogy Ádám és Éva is magyarok voltak!

Amitóta a barikad.hu-n megjelent ez a bizonyos cikk, nagyon sokat gondolkoztam ezeken a dolgokon. Párhuzamokat látok a nyolcvanas évek végén kialakult milosevityi és a mostani magyarországi politika, illetve közhangulat között. Akkor is tudtam és most is tudom, hogy ez nem jó irányba viszi a nemzetet.

Végezetül, én azt szeretném kérni, hogy ezentúl engem iz ez a bizonyos mozgalom és a hódolóik nyugodtan nevezzenek zsidónak, sőt arra is kérném őket, ha lehet, hogy inkább jugoszláv zsidó cigány legyek, még ez is jobb, mint az ilyen felfogású emberek nemzettársának lenni!
Szóval akkor helló. Úgy tűnik, akármennyire is akarom, nem tudok lemondani a blogírásról. Na ez a sajnálatos. Nemegyszer próbáltam már a Serbia Insajd értő közönségét és közösségét bevonni egy kicsit ebbe a buliba, de nem nagyon sikerült. Nem baj. Nekifutunk újra. Ezúttal…..