Adatok
gégé2
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ugyan volt egy erre vonatkozó meggondolatlan ígéretem még az év elején, de valójában soha nem volt kedvem a jogos védelem megváltozott szabályairól külön bejegyzést írni. Azonban az elmúlt napokban két családtagom is feltette nekem a kérdést, hogy most akkor tényleg le lehet-e…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A megelőzéshez szükséges eszközt pl. azonosítja valamiféle csapdával, árammal a kerítésben és más hasonló dologgal, holott a törvényben erről szó nincsen. A törvény csak azt írja, hogy nem lehet az élet kioltására alkalmas eszköz. (Mondjuk ez is értelmezés kérdése, hogy mi minősülhet ilyen eszköznek, mert egy golyóstollal is agyon lehet valakit szúrni. A BTK erre vonatkozólag nem ad támpontot - ahogyan ez a fenti írásban is szerepel -, ami pedig a "felfegyverkezve" fogalomra való utalást illeti, én azt egyszerűen nevetségesnek tartom.) Tehát szerintem ez bizony annyit jelent, hogy ha mondjuk egy 18 életév felett otthon engedély nélkül is tartható, múzeális, gumilövedékes fegyverrel, vagy akár gázfegyverrel lelövi valaki a hozzá jogtalanul behatolót, betörőt, pedig az még meg sem támadta, amennyiben a betörő nem szenved halálos sérülést, ez tökéletesen fedi a támadás megelőzése érdekében használt eszköz fogalmát. Úgyhogy szerintem viszont igen, ezekután le lehet lőni a betörőt, vagy jogtalan behatolót, akár felszólítás nélkül is azon nyomban, csak legfeljebb nem mindegy, hogy mivel.
Az meg szerintem már-már kimeríti a nonszensz fogalmát, ha tényleg az adott ügyben ítélkező bíró próbálja majd meg eldönteni azt, hogy "Gipsz Jakab" mennyire volt megijedve az őt ért támadás során, vagy mennyire nem. Erre ugyanis szerintem semmi alapja nem lehet senkinek. Sem a bírónak sem bárki másnak. Egyetlen szakértő sem fog tudni erre vonatkozólag helyesen nyilatkozni sem, hiszen azt hogy mit érzett a támadás időpontjában annak sértettje, azt egyedül ő, a támadás elszenvedője tudhatja csak, senki más és ezt semmiféle eszközzel kideríteni, vagy eldönteni sem lehet. Tehát szerintem könnyen elképzelhető, hogy a jövőben azokban az esetekben, amikor az elhárítás szükséges mértékét a védekező túllépi, az erre való hivatkozás gyakori alapja lehet a jogi védekezésnek, ráadásul azt gondolom az esetek döntő többségében sikeresen, mivel ezt cáfolni fentiek értelmében igencsak nehéz dolog lesz, a törvény pedig ilyen esetben egyértelműen és kategórikusan fogalmaz.
Összegezve; én azt gondolom, hogy bizony ez a jelenlegi változás a jogos védelmet illetően, meglehetősen nagy eltérés az eddigi törvényi megszövegezéshez, a védekezőnek eddig biztosított jogokhoz, lehetőségekhez és a joggyakorlathoz képest. Hozzáteszem, szerintem helyesen. Azt gondolom, egy normális, demokratikus országban a hasonló esetekben, nem a védekezőt, családját, értékeit a betörő, behatoló ellen védelmezőt próbálják meg megszorongatni, elítélni, hanem a támadót, betörőt, behatolót, rablót. Én azt gondolom, a helyes joggyakorlat is sokkal inkább az lenne, ha önvédelem esetében a támadó, betörés, behatolás, lopás, rablás, vagy ezek kísérlete esetén pedig annak elkövetője viselné az összes felelősséget, a támadásból, betörésből, behatolásból, lopásból, rablásból, vagy ezek kísérletéből adódó minden további eseményért. Mert hát a törvényeknek az elkövetők, bűnözők jogait is védenie kell ez tény, csakhogy nem a törvénytisztelő emberek rovására. Az eddigi joggyakorlatban sajnos azt gondolom néha a hatóságok átestek a "ló túloldalára", remélhetőleg ez az új törvényben foglaltaknak köszönhetően minimálisra fog csökkenni.