Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ur Engur

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A megyei jogú városok között Debrecen, a nagyvárosok között Esztergom, a kisvárosok körében Balatonfüred imázsa volt a legvonzóbb az elmúlt évben. - legalábbis az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő szerint. Amire viszont tényleg nem tippeltem volna, az az, hogy a…..
Ur Engur 2009.07.14 00:58:50
Igaz, a mai értelemben vett debreceni belváros nem túl nagy, de azt, hogy unalmas lenne nem mondanám, és nem csak a Piac utcából áll! Műemlékekben annyira nem gazdag, nincsenek olyan adottságai mint egyes dunántúli városoknak. Azért a Debreceni Egyetem főépülete, az Aranybika Szálló,a Csonka Templom, Déri Múzeum, Csokonai Színház, Simonffy utca, (a Református Nagytemplom.( Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…”) a Kossuth utca, Megyeháza, a Nagyerdő régi villái...anyira nem adnak okot a szégyenkezésre.
Idegenek ugyan soha el nem foglalták, de többször porig égett (pl. a Nagytemplom helyén álló gótikus katedrális is a tűzvész áldozata lett) de mindig újjáépítették a várost, ezért van benne a címerében a hamvaiból újra és újra feltámadó Főnix-madár. Az is igaz, hogy a második világháborúban az amerikaiak bombázásai miatt a belváros jelentős része elpusztult, pl. a Nagyállomás Keleti-Pályaudvarral vetekedő épülete és környezete, ami mai formájában tényleg borzalmas, szerencsére már nem sokáig(a tervek itt általában meg is valósulnak).
Az átutazó turisták kommentjeiből úgy ítélem meg, hogy nem túlzottan ismerik ezt a várost! A Piac utca folytatásaként a Péterfia utcán is érdemes végigsétálni a Nagyerdőig! Persze a városvezetés sem tökéletes, a cívisházakat például egyáltalán nem védik, a debreceni polgárok eredeti házai, így méltatlan állapotban vannak. Egy-két ilyen utcát rendbe raknának,akkor hasonlítanának a prágai Arany utcácskára. Itt is érdemes végigsétálni annak, aki meg akarja ismerni a várost(ez így már meglehetősen nagy terület). A híres debreceni Nagyerdőt, az ország első természetvédelmi területét sem óvják kellőképpen. Személy szerint az új villamosvonalra szánt milliárdokat a Nagyerdőre költeném. Azzal sem tudok egyet érteni, hogy rettenet lenne a többi része a városnak. Véleményem szerint tisztább, rendezettebb és láthatóan gazdagabb és fejlettebb, mint a legtöbb magyar nagyváros. A panelházak környéke is sokkal szebb, mint a budapesti lakótelepeké, jobban karbantartott parkokkal van körülvéve. A fejlődés is szemmel látható: Főnix csarnok, Sportuszoda, Kölcsey Konferencia-központ,MODEM... Emellett a kulturális főváros pályázatban szereplő terveket szinte teljesen megvalósította Debrecen 2010 előtt szemben a nyertes Péccsel.
Teljesen lecserélték a buszparkot is(ami eddig is az országban a legfejlettebb volt), július 1-től az összes vonalon ugyanolyan, új Volvo buszok közlekednek (össze sem hasonlítható a DKV a BKV-val, igaz nekünk nincs pénznyelő 4-es metrónk). Most nem fikázom Budapestet, amúgy oda vagyok érte! Tényleg nem egy kategória a két város, mondhatni vízfejű országban élünk.
Történelem szempontjából viszont konkurál a város Budapesttel. Háromszor volt az ország fővárosa, a török soha nem vette be, az 1538-ban alapított Református Kollégium diákja volt a legtöbb magyar író és költő. Az Erdélyi Fejedelemség részeként egy osztrákellenes központ. A "Kálvinista Róma" nevet azért kapta, mert a magyarországi reformáció központja lett (450 évvel ezelőtt vita kerekedett egy református lelkész Bálint atya és egy Ambrosius nevű katolikus pap között. A vita hevében a katolikus pap letört egy líciumgallyat, és kacagva leszúrta a földbe, mondván: „Akkor lesz ebből a vallásból valami, mikor ez fává nő!” És csakugyan fa lett belőle, s a református vallás is Debrecenben lett a legvirágzóbb. Ez a Líciumfa, amelyet a mai napig meg lehet tekinteni a Múzeum utca és a Kálvin tér sarkán). A cívisek (Debrecen polgárai) felvették a református vallást, ezzel is szembefordulva a katolikus osztrákokkal! Szerintem ezek fontos információk, hogy Debrecen szerethető legyen, éppen ezért az "imázsa" nem csak a kövekben rejlik! Szabó Magda írónő, híres debreceni, mindig szeretettel írt és elég sokat a városról és az egyediségeiről. Péccsel, Sopronnal ellentétben Debrecent mindig is magyarok lakták, nem német nyelvű kereskedők és iparosok. A történelmi és mai szerepét is figyelembe véve szerintem az őt megillető helyen van a mai Magyarország megyei jogú városai között!