Regisztráció Blogot indítok
Adatok
KIara

0 bejegyzést írt és 13 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
magyar-magyar szótár szekta 2021.06.28 07:04:07
Szekta csakis számító emberi csinálmány lehet. Szakemberek által készített speciális véleményrács. Többnyire -és eleinte- vallások körül jártották nem együgyű, hanem legalább kétügyü, kétfödél alatt gondolkodó, azaz aljas emberek. Akiknéln  a gondolataik föle  nem ugyanaz volt, min az aljas és…..
KIara 2021.07.11 13:58:03
@Serény Vélemény: tény és alapigazság
KIara 2021.07.11 14:07:34
@heki:

Ez igaz, és adott helyzetben még előnyös is lehet, ám ez is csak a teljesen lecserélt személyiségnek köszönhető.
Egy extrém válság- vagy krízishelyzetben a gyáva, megalkuvó, áruló stb. magatartás az Én meglétének, és az önfenntartási ösztön működésének a bizonyítéka.
Egy szektás esetében az ÉN nem játszik, ki van iktatva.

Ugyanakkor a válság, vagy üldöztetés a teljes szektát világszinten erősíti, mert az üldöztetési komplexus a teológiájuk része. Például az a sajnálatos tény, hogy jelenleg Oroszországban üldözik a Jehova Tanúkat, ez világszinten őket igazolja és megerősíti a kaptárt.
KIara 2021.07.11 23:29:23
@Serény Vélemény:

Ha árulóvá lettél, akkor a pokolra jutsz. És tudsz róla.
Ha már nem tudsz árulóvá válni már a pokolban vagy. És még csak nem is tudsz róla.

Nem tudom.
Óriási küzdelmet láthattunk két napon át a snooker világbajnokság döntőjében. Két hatalmas figura, két "nagy öreg", két elképesztő tudású vérpofi mérte itt össze az erejét.  A győzelmet Mark Williams abszolút megérdemelte, de John Higgins kitartó, higgadt játéka is fantasztikus volt.  Csak a…..
Ezúton tájékoztatom a kedves idelátogatókat, hogy ez a blog bezárt. A működésének vége. Ez egy fideszbirka, orbánhívő, orbánszekértoló NERnáci orbanopropagandisata, tisztára egy CÖF narancsbirka blog volt és ezért pusztújjon, tűnjön el, satöbbi...
Előbeszéd Elvileg, ha van egy jó hangkártyám, meg egy-két jó szoftverem, már tudok zenét csinálni. Gyakorlatilag viszont nem lett belőlem sem Mozart, de még egy Lagzi Lajcsi sem. Az ekönyvekkel sincs ez másképp. Még ingyenes eszközökből is van sok, de a kereskedelmiek sem…..
KIara 2014.02.24 00:28:17
Jöhet a szikár művet tartalmazó epub minimálfájl metamorfózisa kiadvánnyá – Elektronikus PUBlikáció. (Transfiguratio mystica)

(Megj. a korábban említett Könyvkuckó kiadvány 8 művet tartalmaz. Természetesen egy ePub is tartalmazhat több művet, pl. egy versantológia. Ilyen esetben érdemes a műveket különálló xhtml-ekben tárolni).
A mű úgy lesz kiadvány, ha megfelel bizonyos esztétikai (minimál) elvárásoknak, tükrözi a kiadó, a felelős szerkesztő vagy szerkesztő elképzeléseit, koncepcióját a műről; adott esetben egy képzőművész hozzáadott értékeit (borító, illusztrációk, grafikai elemek, stb.).
Egyáltalán: egy igazi kiadványnak van egyfajta „fogalma” a leendő olvasó(k)ról. Egy kiadó a műhöz választ borítót, papírt, betűtípust, kötést, sőt korrektort, szerkesztőt. Nem mindegy, hogy Agata Seymour „Púder és tűsarok” c. csajkönyvéről van szó, vagy Esterházy Péter „Egyszerű történet vessző száz oldal” művéről, vagy egy illusztrált mesekönyvről.

Itt jön a CSS és annak végtelen szabadsága, egyben szűkös korlátai, továbbá kütyü, szoftver, parser támogatottsága ÉS a beállításokon keresztül történő felülírhatósága.
Személyes megjegyzés. Egyáltalán nem tartom felelős szerkesztőnek, kiadónak és/vagy magára valamit is adó bkp-nak azt, aki nem olvasott végig legalább 10 e-könyvet minimum két einkes olvasón, legalább egy okostelefonon, minimum két tableten, és legalább 3 desktop alkalmazáson. Nem átlapozott, elolvasott. Az, hogy mit és hogyan „tud” egy epub, hol milyen formában „adja magát” és hol hasal el, azt mind-mind tudni kell („minimál illik”), nem beszélve a generált epubok okozta gyönyörökről.

Szóval: Az xhtml tag-ek átgondolt gyarapításával (id, class), és logikus (ember által is értelmezhető) CSS kezd kiadványruhát adni a műnek. Még egyszer: a bkp sehol, semmilyen formában és módon nem nyúl a műhöz. Az xhtml-ben kódolt mű (szöveg) tag-jeit bütyköli. Na még egyszer: a bkp szöveghibát _jelezhet_ (szerkesztőnek, korrektornak), de _nem javíthat_. (Kivétel: ha erre felhatalmazása van a kiadótól és az errata árát rendesen megkéri :D.)

Néhány eleme akár hasonlíthat is a papírtestvérére (pl. címsorok szedéstípusa, igazítása), vagy el is térhet tőle. Lehet, hogy ami papíron elegáns, az e-inken, kijelzőn már nem. Ahogy a tördelő egyeztet a szerkesztővel, úgy egyeztessen a bkp is. Vannak észérvek és van olyan helyzet, amikor odatoljuk a megbízó elé az eredményt, hogy oké, az lett amit kért, tényleg tetszik, biztosan ezt akarja?
Milyen messzire menjünk el? Kompromisszum, vagy csúcsrajáratás? (A kommentekben is említett kf7 jobbra igazítást is érinti.). Sajnálatos tény, hogy minél régebbi egy kütyű vagy app, netán „kínai gagyival” nyomulunk, annál kevesebb köszön vissza a css-ből.
Mondjunk le minél több lehetőségről, hogy a lehető legkevesebb vizuális eltérés legyen? Lehet ez is. Számos érv szól mellette.
A jelenleg legcsicsásabbra kihozható forma legyen? Lehet ez is. Számos érv szól mellette.
Vagy gondoljunk a jövőre. Bármikor jöhet egy upgrade, bármikor vehetünk egy újabb eszközt és így tovább. Csak azért nem beírni, hogy .vlmi {margin-right: 2em;} mert X nem támogatja: badarság. Szűklátókörű, jelenidőbe ragadt megközelítés. Lehet, hogy holnap már támogatni fogja, vagy az is lehet, hogy támogatja csak te nem tudsz róla, mert mert azt hiszed, hogy ami 12 éve biztosan nem volt támogatott dolog, az ergo ma sem az. (Legalább tucatnyi hasonló tévhitről tudok, amiket még az ős-ős-őskorszak első prc-gyártói örökítettek át kitörölhetetlenül a bkp-köztudatba).
A lényeg mégis az, hogy egy kiadó – egy css, vagy egy sorozat – egy css, vagy egy szerző – egy css. Továbbmegyek: a kiadóknak ragaszkodni kellene ahhoz, hogy az adott kiadói css-t az összes bkp használja. Ezért is írtam korában, hogy a css legyen ember által is értelmezhető (sőt megjegyzésekkel ellátott [/* labjegyzet p, a, span osztalyok */]), mert amíg mondjuk a .vers vagy .poem-ről elég biztosan meg tudom tippelni használatot, addig egy .t14-ről már aligha, főleg akkor, ha nincs mintapéldányom.
KIara 2014.02.24 00:30:04
Beépített betűkészlet. Érdekes módon azt tapasztalom, hogy leginkább a kiadók nem értik. Tehát:
     Nem pakolunk egy kb. 4 euróért árult, jogilag szoftvernek elkönyvelt termékünkbe, egy multinacionális cég 180+ euróért licencelt szintén szoftvernek minősülő termékét. Ragozzam?
Csak egy iciri-piciri részlet, az amúgy szelídnek mondható Linotypetól:
Licences for electronic publications (ePubs). An electronic publication licence authorises you to embed the font in electronic documents, such as e-books, e-magazines and e-newspapers. Each licence is valid for one title only and for the full operating life of that title.
Én például a legnagyobb örömmel használnám az Aldus novát minden ekönyvben, de a 370 eurós darablicenc enyhén szólva elriaszt.
Tehát ekönyvünkbe:
1. Szabad fontot rakunk – Apache 2.0, Bitstream Vera License, CC-BY, CC-BY-SA, Freeware, GNU General Public License, GNU Lesser General Public License, GPL with font exception, GUST Font License, MIT (X11) License, OFL (SIL Open Font License), Public Domain*,
2. ami nem mellesleg kiválóan olvasható.**
__________
* Ezt feltüntetjük az ekönyvünk kolofonjában (ami nem az ekönyvünk impresszuma!), (pl.:
Felhasznált betűtípus: Droid Serif
Steve Matteson – Apache License V2.0
vagy:
Felhasznált betűtípus: Gentium Book Basic
Victor Gaultney – SIL Open Font License)
Még jobb, ha a licenc teljes szövegét, és a font credit listjét is berakjuk az ekönyvünkbe.

** Mein Kampf.
Ki volt az a gonosz szellem, aki a világon egyedülálló módon pont szép hazánk kopár kis ekönyv mezejét a Gentium konkolyával bevetette? Komolyan. Egyszer jó volt. Nem tagadom, egy nagyon-nagyon régi Vizplex-hez jó megoldás, mert azon pont olvasható.
De (1) alapból ronda, (2) Pearl-ön olvashatatlan, (3) notebook kijelzőn szemfacsaró, (4) tableten fejfájdító, (5) okostelefonon halott. Használata merénylet a jóízlés, az idegrendszer és különösen Klára ellen. Mellesleg jelkészlete szegényes. Ehhez képest ma, a Magyarországon hivatalosan forgalomba hozott ekönyvek 90%-ába ezt pakolja boldog-boldogtalan Mindegy…

Az OTF–TTF dillemáról egy másik bejegyzésben lesz szó.

Borító, címlap, ex libris, impresszum, ajánlás, előszó, maga a mű, jegyzetek, jegyzékek, mutatók tartalom, kolofon, oldaltérkép, stb, stb. Jó lenne végre megtanulni, hogy mi micsoda, hol a helye, hogyan viszonyul a műhöz és mi a szerepe a kiadványban.

Vissza az OPF-hez.
<metadata>:
Minden egyes közreműködő szerepeljen a contributors metaadatok között (fordító, társszerző, szerkesztő, felelős szerkesztő, borító, korrektor illusztrátor, bkp, a papírváltozat tördelője, FORGALMAZÓ, felelős kiadó stb. stb.). Amúgy is megérdemlik.
Fogjuk már fel végre, hogy a mű születésének éve nem azonos a mű módosításának (vagy a fordítás) évével és elég kevés köze van a kiadás évéhez.
Tanuljuk meg, hogy mi a különbség az author, a copyright claimant és a copyright holder között. Kérdezzünk rá kétszer a megbízónál és ennek függvényében rögzítsük az adatokat. Amióta kezdenek beszivárogni kurrens külföldi címek, nem árt tudni, hogy egy nagyobb Publishing House-t kevésbé érdekli az esetleges fordítási hiba, ellenben drm és a metaadatok és az impresszum az bizony qrvára legyen rendben.
A fülszöveg, tartalomleírás, blurb (ahogy hívod) kötelező.
ISBN. (Nem szégyen, ha tudjuk, hogy melyik számcsoport mit jelöl és hová kell tenni azokat a hülye kötőjeleket. Segítek:
en.wikipedia.org/wiki/ISBN )
<manifest>
minden, ha lehet típusként csoportosítva, felsorolva.
<spine>
egyértelmű sorrend
<guide>
Borító, címlap, tartalom, kolofon, stb. Bátran használjunk magyar nyelvet:
<reference href="Text/eloszo.xhtml" title="Előszó" type="foreword" />

Tisztázzuk az ncx, a guide és az inline toc közötti különbséget és hasonlóságot, ezek szerepét, funkcionalitását, jelenlétük és/vagy hiányuk előnyeit és hátrányait. És könyörgök, ne keverjük őket. (Az az érzésem, hogy itt van a legnagyobb zavar az Erőben).
magyar-magyar szótár matiné 2010.05.16 07:01:00
dedikáció:ajánlom minden jógyereknek, legalább az elejét nézzék meg.... Matinét csak jógyerekek nézhetnek, rosszgyerekeknek kusskakukk, hátrakötözött sarkacskáikat fakanállal csapdossuk meg, ha ráülnének -hallod Dólyika, ne ruganyoztass! Szeretitek a gyurmafilmeket?…..