Adatok
Felki Szétát
0 bejegyzést írt és 33 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
első poszt arról a filmről, amiről csak annyit szoktam mondani: hogy a legjobb film, amit láttam... (ill nem…..
Felki Szétát
2011.10.06 20:40:04
köszi, a mechanikus narancs tetszett. De akkor megnézem ezt is.
Felki Szétát
2010.09.15 20:34:09
Felki Szétát
2010.09.15 20:35:44
...amit nem most fogok lelőni, csak tudatni, hogy létezik!:)Takasurival kitaláltunk egy nagyon jó dolgot, egy kis plusz színt vinni az amúgy sem éppen színtelen oldalunkba. A részletek hamarosan megnyilvánulnak, ő fogja az első ezzel kapcsolatos írást feltenni, aztán szépen a…..
A dalainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a Szellemvilággal. Minden dal jelent valamit, és minden dal fontos. A dalok segítenek rajtad, meggyógyítanak... Segítségükkel másokon is tudsz segíteni. A dalokban van az erőd, s orvosságod. A dal segítőtársad, ha munkáddal…..
Mr. Mandelbrot a következőket ajánlja megfontolásra: amikor valamilyen érzelmet szeretnénk kifejezni, hangsúlyozva annak erős, elsöprő voltát, gyakran teszünk olyan jelzőket elé, mint pl. rettenetesen, borzalmasan, hihetetlenül, szörnyen stb. Mr. Mandelbrot szeretné felhívni a…..
Felki Szétát
2010.03.17 18:54:01
Felki Szétát
2009.12.07 20:24:49
KÉT FARKAS - életfilozófia "cherokee" módra Két farkas.Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról acsatáról, ami minden emberben zajlik. Azt mondta: ' Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkbanott lakoznak.Egyikük a Rossz. -…..
Felki Szétát
2009.12.07 19:32:46
Richard Bach:
Jonathan Livingston, a sirály
Reggel volt, s az új nap sugarai aranyszikrákat csiholtak a tenger lágy fodrain.
Mintegy másfél kilométernyire a parttól halászcsónak ringatózott a vízen, s a levegőn átcikázott a Reggelire Gyülekezés híre, mire vagy ezer mohó sirály csapott le, hogy egy-két falatot harcoljon ki magának. Elkezdődött egy újabb dolgos nap.
De távolabb, magányosan, túl parton és csónakon, egyes-egyedül, magára utalva, Jonathan Livingston sirály gyakorolt. Vagy harminc méterre a levegőben lefelé meresztette hártyás lábát, égnek emelte csőrét, és azon erőlködött, hogy szárnyát szűk ívbe görbítse. Fájt. Az íveléssel lassítani tudta a repülést, és már annyira lelassult, hogy a szembe fújó szél hangja suttogássá halkult, mígnem az óceán megállt alatta. Megfeszítette figyelmét, szeme résnyire szűkült, visszatartotta a lélegzetét, minden izmával próbálta szárnyát még... egy... kicsit... görbíteni... Aztán tollai összeborzolódtak, átesett és zuhanni kezdett.
A sirályok tudvalevőleg sohasem hibáznak, sohasem esnek át. Szégyen és gyalázat egy sirályra, ha átesik.
Csakhogy Jonathan Livingston sirály – a szégyentelen, aki megint nekifogott, hogy izomszakasztó ívbe görbítse a szárnyát – lassabban, egyre lassabban repült, és ismét csak átesett – nem volt mindennapi madár.
A legtöbb sirálynak elég, ha a legegyszerűbb repülést megtanulja – azt, hogyan jusson el a parttól az ennivalóhoz és vissza. Mert a legtöbb sirályt az evés, nem pedig a repülés érdekli. De ezt a sirályt nem az evés érdekelte, hanem a repülés. Jonathan Livingston mindennél jobban szeretett repülni.
Rá kellett jönnie, hogy ezzel a szemlélettel nemigen válik népszerűvé a többi madár szemében. Még a szülei is szorongva figyelték, hogy Jonathan naphosszat gyakorol, százszámra próbálja a vízközeli siklásokat.
Nem tudta, miért, de ha például szárnya hosszának fele magasságban repült a víz fölött, kisebb fáradsággal tovább bírt megmaradni a levegőben. Siklása nem a szokásos módon végződött, nem a lábát előrenyújtva csobbant bele a tengerbe, hanem áramvonalasan a törzséhez simított lábai hosszan, laposan szántották a víztükröt. Amikor pedig a partra is felhúzott lábbal szállt le, majd lelépkedte, milyen hosszan csúszott a homokban, szülei komolyan aggódni kezdtek.
....
Nem rakom ide az egészet, mert az jókora. Pl itt megtalálható:
www.szepi.hu/irodalom/jonathan/jonatan1.html
Jonathan Livingston, a sirály
Reggel volt, s az új nap sugarai aranyszikrákat csiholtak a tenger lágy fodrain.
Mintegy másfél kilométernyire a parttól halászcsónak ringatózott a vízen, s a levegőn átcikázott a Reggelire Gyülekezés híre, mire vagy ezer mohó sirály csapott le, hogy egy-két falatot harcoljon ki magának. Elkezdődött egy újabb dolgos nap.
De távolabb, magányosan, túl parton és csónakon, egyes-egyedül, magára utalva, Jonathan Livingston sirály gyakorolt. Vagy harminc méterre a levegőben lefelé meresztette hártyás lábát, égnek emelte csőrét, és azon erőlködött, hogy szárnyát szűk ívbe görbítse. Fájt. Az íveléssel lassítani tudta a repülést, és már annyira lelassult, hogy a szembe fújó szél hangja suttogássá halkult, mígnem az óceán megállt alatta. Megfeszítette figyelmét, szeme résnyire szűkült, visszatartotta a lélegzetét, minden izmával próbálta szárnyát még... egy... kicsit... görbíteni... Aztán tollai összeborzolódtak, átesett és zuhanni kezdett.
A sirályok tudvalevőleg sohasem hibáznak, sohasem esnek át. Szégyen és gyalázat egy sirályra, ha átesik.
Csakhogy Jonathan Livingston sirály – a szégyentelen, aki megint nekifogott, hogy izomszakasztó ívbe görbítse a szárnyát – lassabban, egyre lassabban repült, és ismét csak átesett – nem volt mindennapi madár.
A legtöbb sirálynak elég, ha a legegyszerűbb repülést megtanulja – azt, hogyan jusson el a parttól az ennivalóhoz és vissza. Mert a legtöbb sirályt az evés, nem pedig a repülés érdekli. De ezt a sirályt nem az evés érdekelte, hanem a repülés. Jonathan Livingston mindennél jobban szeretett repülni.
Rá kellett jönnie, hogy ezzel a szemlélettel nemigen válik népszerűvé a többi madár szemében. Még a szülei is szorongva figyelték, hogy Jonathan naphosszat gyakorol, százszámra próbálja a vízközeli siklásokat.
Nem tudta, miért, de ha például szárnya hosszának fele magasságban repült a víz fölött, kisebb fáradsággal tovább bírt megmaradni a levegőben. Siklása nem a szokásos módon végződött, nem a lábát előrenyújtva csobbant bele a tengerbe, hanem áramvonalasan a törzséhez simított lábai hosszan, laposan szántották a víztükröt. Amikor pedig a partra is felhúzott lábbal szállt le, majd lelépkedte, milyen hosszan csúszott a homokban, szülei komolyan aggódni kezdtek.
....
Nem rakom ide az egészet, mert az jókora. Pl itt megtalálható:
www.szepi.hu/irodalom/jonathan/jonatan1.html
Volt ma egy különös álmom.Azt álmodtam, hogy van egy caapi növényem, ami azt mondta, hogy szüksége van egy barátra, és hogy hozzak mellé egy látnokzsályát. Én, habár mostanában olvasgattam róla, sok elolvasott beszámoló után igen csak ódzkodom tőle. Olyan súlyos dolgokat…..
Felki Szétát
2009.12.06 20:30:43
Nem is emlékszem pontosan, talán egy hetet szántam a szoktatásra.
salvia.tvn.hu/:
"A szár 2 hét alatt gyökeret ereszt, amit abból lehet először észrevenni, hogy a dugvány hajtáscsúcsa növekedni kezd, új kis levélkéket hoz (1. kép). Mivel a talaj folyamatosan nedves a gyökerek előbb utóbb a felszínre is feltörnek (2.kép). Ezután a növényt mielőtt az új levélkék a magas páratartalomhoz szokva nagyon megnőnének 1 hét alatt a külső, normál klímához ajánlott szoktatni. Ez a legegyszerűbben úgy érhető el, hogy a burát alulról megtámasztva naponta egyre feljebb kell helyezi. Az alátétből a vizet ki kell önteni. A burát első lépésként a cserép pereméig, majd kisebb lépésekben egyre feljebb kell emelni. A szabadon levő gyökereket vékony réteg földdel lehet fedni. Ha a cserép alján megjelenik a gyökér, érdemes átültetni egy nagyobb, lehetőleg a véglegesnek szánt cserépbe."
salvia.tvn.hu/:
"A szár 2 hét alatt gyökeret ereszt, amit abból lehet először észrevenni, hogy a dugvány hajtáscsúcsa növekedni kezd, új kis levélkéket hoz (1. kép). Mivel a talaj folyamatosan nedves a gyökerek előbb utóbb a felszínre is feltörnek (2.kép). Ezután a növényt mielőtt az új levélkék a magas páratartalomhoz szokva nagyon megnőnének 1 hét alatt a külső, normál klímához ajánlott szoktatni. Ez a legegyszerűbben úgy érhető el, hogy a burát alulról megtámasztva naponta egyre feljebb kell helyezi. Az alátétből a vizet ki kell önteni. A burát első lépésként a cserép pereméig, majd kisebb lépésekben egyre feljebb kell emelni. A szabadon levő gyökereket vékony réteg földdel lehet fedni. Ha a cserép alján megjelenik a gyökér, érdemes átültetni egy nagyobb, lehetőleg a véglegesnek szánt cserépbe."
Gondolkodtam, hogy milyen cikket írjak róla. Én már hetek óta tűkön ülve várom az oldal debütálását, majd naponta rákérdezek Sámándob barátomra (még a beceneve is mennyire stílusos! :)Aztán abban maradtam, hogy megreklámozom őt saját magával, és egy merész mozdulattal…..
Felki Szétát
2009.11.28 22:34:27
Köszi Szétát!:)..
Felki Szétát
2009.10.04 18:41:56
ayahuascareality
Honnan is jönnek az élet pofonjai? - Egy rövid részlet Pál Feri Atyától
2009.09.28 10:20:00
A következő történetet egy apuka mesélte, aki egyszer az egyik lányával elment uszodába. Miközben a kislánya ment a nagymedencébe, kismedencébe, ide-oda, addig az apuka leült, és – más dolga nem lévén – nézte a kislányát. Egy idő után azt vette észre, hogy a lánya…..
Felki Szétát
2009.09.30 19:46:18
Ismét zsarnoki uralmam alá hajtottam a blogot; kitöröltem a pontpontpontokat – mert csak, átneveztem néhány unalmasnak talált poszt címet – mert megtehetem és elolvastam tetemes lemaradásomat is. Az „ Egy most talált ayahuasca” címen futó, (amit…..
Érdekes dolog ez. Onnan jutott az eszembe, hogy anyagokat kerestem a halállal kapcsolatban. Már csak azért is mert a halál témája gyakran előkerül az ayahuascával kapcsolatban is. Valahol azt olvastam róla például, hogy elvisz a halálig. Amivel egyet is értek meg nem is. De ez nem…..
Felki Szétát
2009.08.17 20:13:52
Nem aya trip alapján para tapasztalatok. Én általában befelé utazok, magammal ismerkedek nem a környezetemmel. Igy a külső para okokat nem ismerem. De azt hiszem ez elég rokon az ayá-val. A para általában jó dolog. Akkor nem egyértelmű, ha az ember vérzik valami problémában..…..
Volt egy hasznosnak tűnő gondolatom arról a bizonyos paráról.Olyan számomra az ayahuasca, mint egy jóóó nagy bengáli tigris. Közel megy hozzá az ember, érzi a lehelletét, a teste melegét, és akkor vagy elfogadja, hogy jó helyen van, hogy van valaki, aki segíteni tud neki, aki…..
Kedves mindenki aki hölgy,és olvas engem!Van egy jó hírem!Úgy festett a tegnap éjjel után,ami persze se nem új se nem meglepő,hogy nőknél erősebben hat az ayahuasca,és talán gyorsabban is.Életem nője 20percig bírta benn tartani a teát,ami nem túl hosszú idő,de nagyon kmoly…..
Felki Szétát
2009.07.13 11:35:38
Errről a témáról Anti bácsi jut az eszembe:Hogy is van ez? Hogy "hozzuk ki magunkból a legtöbbet?"Na jó, a témához illően, komolyra fordítom a szót:Arról a bizonyos hányásról írnék egy keveset.Megemlíteném, hogy amiket írok azt én többnyire a sokkal könnyebben…..
Felki Szétát
2009.06.24 20:28:15
Felki Szétát
2009.06.24 20:29:39
Azért csinálok valamit mert akarom,vagy azért mert valami helyett csinálom? Feltetted már a kérdést? (Én naponta küzdök ezzel)..
Felki Szétát
2009.06.25 18:12:51
Ma azon gondolkodtam, vajon hányan vannak, akik a blog témája iránt érdeklődnek, illetve Magyarországon underground szinten mi a helyzet ezzel a dologgal. Mindig leírom, hogy nem fogok semmit se népszerűsíteni, először is mert semmi szükség rá, azon kívül nem tudom mindenkinek…..
Felki Szétát
2009.06.24 09:34:35
Most találtam.Feldmár.Nagyon-nagyon jó. "Minden időben, a világ minden részén az emberek találtak egy növényt, ami megengedte nekik, hogy egy más tudatállapotba kerüljenek, mint a normális. Észak-brazíliai indiánok egy növényből teát főznek, amit…..
Tegnap este megfőztem, ittam egy negyedet, és nagyon kellemes tripem volt, beszélt hozzám a szoba egy szeglte, figyelmeztetve, hogy hiába akarom később látomásnak gondolni, nem fogom a tárgyak mögött találni ezt a hangot.Lehet, hogy csak az elmém volt, vagy mégiscsak egy egyszerű…..
Felki Szétát
2009.06.17 17:11:11
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz