Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Enystone

1 bejegyzést írt és 21 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sokszor hangzik el baráti beszélgetésekben (és nem csak azokban), hogy Magyarországon az álláskeresés során (is) elsősorban a kapcsolatok számítanak és csak másodsorban a tudás és a tapasztalat. Csaszi leveléből az derül ki, hogy az elmúlt időszak eseményei benne is súlyos…..
Enystone 2012.12.22 14:52:53
Sajnos egyet kell értenem a cikk írójával. Jómagam (akkor még) 28 éves (akkor még csak) párkapcsolatban élő nőként (két pénzügyi diplomával és 1 szakmai középfokú nyelvvizsgával) kb. 4 évig próbáltam elhelyezkedni másik állásba. Nem tudom hány önéletrajzot, szakmai motivációs levelet, végzettséget igazoló papír másolatát és mit tudom én még mit küldtem meg a kedves állást hirdetőknek a következő végeredménnyel: 50%-ban be sem hívtak, vissza sem írtak, akik pedig behívtak, közölték, hogy az éveimet kalkulálva én hamarosan családot fogok alapítani, így a cégnek nem éri meg engem alkalmazni, bármennyire is jó a szakmai múltam. Na, és ezt nem egy-két helyről kaptam meg. Az elenyésző kisebbség pedig csak azér hívott be, hogy személyesen meggyőződjön, ki az, aki nemzetközi céges háttérrel ennyire kevés pénzért akar náluk elhelyezkedni (igen, pár év után már mindenben alább adtam). Mai napig nem értem, hogy ilyenekre miért van szükség, miért kell valakit megalázó helyzetbe hozni interjúkon. Minden esetben megkaptam a (törvényileg tilos) kérdéseket, hogy hány éves is Ön? Van családja? Mikorra tervezi? Ez hogy férne bele az Ön karrier elképzelésébe? Szánalmasak, komolyan mondom.
Mindezek után mivel nem sikerült hivatalosan továbbjutnom a ranglétrán, sem az akkori munkahelyemen (az is megérne még egy kommentet), egy volt kollégám az új munkahelyén megemlített, mint potenciális középvezetőnek alkalmas személyt. A cég tulajdonosa még aznap felhívott és kb. fél órás szakmai interjú után ajánlatott tett, azóta is ott dolgozom, pedig közben férjhez mentem és gyereket is szültem, és érdekes módon ugyan nagyon hiányzom neki és mielőbb vár vissza, de még egyszer sem dörgölte az orrom alá, hogy nem értem meg neki anyagilag. Pedig férfi az illető :) No comment ez az ország.
Enystone 2012.12.22 15:10:16
@hogyne,persze,igazad van!: Igen, Magyarországon, leszűkítve Budapesten. A női diszkriminációt minden alkalommal megtapasztalhattam :(
Merem remélni, hogy ennél nem lesz lejjebb itthon, mert akkor én is felállok és elmegyek. Nincs már erőm tovább harcolni a hülyékkel :)
Enystone 2012.12.24 09:26:06
@montroyal: bocs, de nem tudtam megfejteni mondandód lényegét. Egy kicsit zagyvára sikeredett.
Kedves Olvasók! Előre szólok... hosszú lesz. 2011. április végén teherbe estem. Boldogok voltunk férjemmel, mert mindketten gondolkodtunk már a gyermekvállalásban. Kb. 8 hetes terhes lehettem, mikor kiderült egy nőgyógyászati vizsgálat alkalmával. Igyekeztem körültekintő lenni…..
Enystone 2011.09.21 13:36:26
@rgabriella: Köszönöm az empatikus hozzászólásodat. Ezért tartunk itt a magadfajtákkal a XXI. században. Ha visszaolvasod bármelyik hozzászólásomat, láthatod, hogy nekem így nem sikerült még lealacsonyodnom a válaszadásaimmal. A cikkem végén lévő bekezdés az érzelemvilágomat tükrözi az elmúlt 1 hétre vetítve. Ez szerintem érthető (volt) egy ilyen helyzetben...
Azt az egyet sajnálom, hogy nem tudok a hozzád hasonlóaknak emlékképekkel vagy videóval szolgálni arról az 1 hétről, amennyi idő alatt ez lezajlott. Nem kell elhinned csak azért, mert te nem jártál így, de nem is kell valakit azért hazugnak nevezni, amiért ilyen veled még nem történt meg, és akkor az nem is létezik. Ezt beszűkült gondolkodással és alacsony értelmiségi szinttel tudom csak megmagyarázni veled kapcsolatban és ebben a helyzetben örülök, hogy vetted a fáradságot és elmentél innen. Köszönöm mindannyiunk nevében.
Enystone 2011.09.21 14:04:18
@kovego: No itt kezdődik a probléma. Nem vagyok ilyen habitusú ember. De mivel az 1 hét megviselt, kb. itt tudom kiadni (ilyen módszerrel) ennyi idő után a dühömet, hogy miért csak azt a megoldást tartja jónak a legtöbb hozzászóló, hogy "borítsd rá az asztalt az orvosokra", "jelentsd fel", "nyújts be panaszt", "ordibáljatok, követeljétek a jogaitokat" stb.?
Más megoldás tényleg nincs??? Vagy csak direkt csinálják ezt velünk, hogy az eü-sök is háborogjanak a rossz helyzetük miatt. Kérdem én, ehhez nekem mi közöm, aki tisztességesen fizeti az adót? Én tehetek róla? Miért engem büntetnek vele?
A többi országban is fizetnek TB-t, ott is akad(hat)nak gondok, más országokban mégsem ez az általános ügyintézési módszer! Miért akarják a hozzád hasonlóan gondolkodók ezt a mentalitást (ami távol áll tőlem) rám erőltetni? Miért nem lehet értelmesen, szabályszerűen végezni mindenkinek a dolgát és páciensként kezelni a pácienst, aki segítséget kér??? Kérlek szépen, erre válaszolj nekem. Érdekelne a véleményed.
Enystone 2011.09.26 10:07:46
@egy nagyi: ezzel nem csak engem nevezel túlzónak, hanem mindazokat, akik hasonlóan hozzám, megírták ez ügyben ugyancsak negatív tapasztalatukat. Ha visszaolvasod, láthatod, vannak páran.
Köszönöm szépen, de nem kell sajnálni, azokat kell sajnálni, akik nem gondolnak arra, hogy emberek "életével" játszanak olyan kifogások mögé bújva, amikhez egy páciensnek (finoman szólva) semmi köze.
Ez az, ami miatt fel vagyok háborodva. Erre nem mentség az, hogy ők kevesebben vannak, nehezebb technika/adminisztrációs/fizetési/akármilyen háttérrel, mert ez nem mentség (az én szakmámban sem) arra, hogy hanyagul végezhetik munkájukat (tisztelet a kivételnek!).
Azzal is egyetértek más hozzászólónál, hogy legyen a TB-ben egy lista, ami alapellátásra jogosít, a többihez lehessen "eü csomagot" választani, hogy ki-mit fizet hozzá havonta és az milyen ellátásokra jogosít fel.
Ellenkező esetben, ha minden marad így, én akkor meg azt fogom továbbra is felháborítónak tartani, hogy kemény pénzeket fizetek "előre" egy olyan alapszolgáltatásért, amit soha nem tudok igénybe venni, csak külön ráfizetéssel (lásd fogászat, nőgyógyászat, szakvizsgálatok stb.).
Ez hol igazságos???
Történetem a 14-es villamos Hun utcai megállójában kezdődik és a Lehel téri végállomáson fejeződik be Szokásos utamat tettem egy szép kedd délutánján a 14-es villamoson. Történetem avval kezdődik, hogy felszálltam a Hun utcai megállóban, ahol az utasok között 3 kislány…..