Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tanár_Úr

63 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mint derült égből a villámcsapás úgy tört rám valami szörnyű félelem, hiába próbálom, képtelen vagyok tébolydába illő gondolataimat simára fésülni, a gyomromban a görcs, égő fájdalommal lüktet szabálytalan periodikussággal. Mintha a tartást és önuralmat szabályozó…..
Nem érdekes, hogy szereted vagy sem, hogy hiszel benne vagy nem, hogy van fátok vagy nincsen, hogy vettél-e ajándékot, hogy van kivel ünnepelned vagy magányos vagy. Egyik sem számít, hidd el. Csak az számít, hogy gondolsz-e ma valakire jó szívvel, hogy mosolyog-e a lelked, ha bárki…..
Amennyiben létezik farkasbőrbe bújtatott bárány, akkor valahogyan így tudom elképzelni önmagam, másként képtelen vagyok megmagyarázni, miért ketyeg bennem egy előretekert biológiai óra. Elmúltak azok az idők, amikor a hivatás, a szórakozás és az egzisztencia kialakítása…..
Mindig  is jól bántam a számokkal, pedig sohasem tulajdonítottam különösebben nagy jelentőséget nekik, a babonák és hiedelmek, a numerológia misztériumával karöltve, kizárólag gúnyos mosolyt tudtak az arcomra csalni, és a számokat csak mint a mindennapi élet…..
Nem is tudom, hol kezdjem, talán most az egyszer meg kéne próbálnom nem gondolkozni, csak leírni pontosan azt, ami hirtelen jön, hadd folyjanak a szavak, néha az egyszerűségben rejlik a legnagyobb nagyszerűség. Nem tudom, de sejtem mik foglalkoztatnak Titeket velem kapcsolatban az utóbbi…..
Szerettem a magányt. Vagy inkább meggyőztem magam, hogy nekem ez így jó. Vitathatatlanul kellemesebb érzés volt, mint nap mint nap csikkhegyekbe pöckölni a parazsat bámulva ki az ablakon a végtelen távolba, pillanatnyi élvezet nélkül kortyolni az egyedüllét fájdalmától keserű…..
Újra magaménak érzem a magányt, de azt hiszem, örülnöm kell neki. Az elmúlt két-három hónapban az egyedüllét érzése semmilyen negatív felhanggal nem párosult, tökéletesen elvoltam önnön testemmel és a saját gondolataimmal, a hiány fogalma megszűnt létezni. Ijesztő, ámbár…..
Megnyugtató érzés, hogy tudom, merre haladok, felkavaró viszont tudni, hogy hová fogok ezáltal jutni. Senkit nem hibáztathatok, hiszen önálló döntéseket hozok, ezáltal növekszik az önbizalmam és a magabiztosságom, az egyéniségérzet folyományaként. Kezdetben kiegyensúlyozott…..
A halál mindig életidegen marad. Ahogy telnek az évek, mindannyian egyre gyakrabban találkozunk vele, megismerjük több formáját, beszélgetések sorával kivesézzük az okokat és az ismert folyamatokat. Felállítunk magunkban egy álláspontot, hol tényekre, hol hitre alapozva. És…..
A világ még mindig nem nekem való hely. Paradox módon annyi embernek megy vajkönnyedén a megalkuvás nélküli konformizmus. Én pedig vért izzadok azért, hogy legyőzzem a különcségemet és végre valahára beálljak a sorba. Megértem, amikor azt mondják a gazdagság sem könnyű.…..
Cipelem a csomagomat, ami egyre jobban nyomja a vállamat. Fáj, ahogy a húsomba mar, elengedni mégsem tudom. Az agyamban ott lüktet a gondolat, le kéne már tenned, hisz nincsen benne semmi, ami az utadon hasznodra válhat. Súlyos teher, lassítja lépteidet és egyre gyakrabban késztet…..
Azt hiszem a múlt hétvégi esetem mindenki előtt jó példával fog szolgálni. Elsősorban a lányoknak szól, hiszen valószínűleg ők a veszélyeztetettebbek, de mint olvasható lesz, senki nem érezheti azt, hogy vele nem fognak próbálkozni. Szombat este, az egyik baráti társaságommal…..
Néha szeretném, ha komolyan vehetném a huszadik század egyik legnagyobb vívmányának fejet hajtó szentenciát, amikor kijelentjük: Leforgott előttem életem filmje. Bárcsak ne az élet lenne a rendező, beállíthatnám a szín és érzelmi mélységet, a jelenlévők szájába adhatnám a…..
Csak keresem magam, de nem találom. Úgy gondoltam, ha leegyszerűsítem az életem, és apró részletekre bontom, majd összerakva a hiányos puzzle-t, eljutok az önismeretnek addig a fokáig, hogy ha nem is a maga teljességében, de mégis egészben fogom látni magam. Hát szétszedtem, de…..
Egy évvel ezelőtt születésnapom alkalmából írtam egy nyílt levelet, melyet azok is szívesen olvastak, akik nagy sajnálatukra nem tudtak részt venni az adott év kétségkívül legnagyobb eseményén. Idén egy szűkebb rétegnek szánva újabb szervezett találkozóra készülök,…..
 Az elmúlt egy hétben ténylegesen úgy éreztem magam, mint aki egy kedves kis mesébe cseppent. Egy olyan mesébe, amilyet mindig is hallani szeretettem volna. A mese, amelyikbe beleszőnek téged is, olyannyira tudsz hasonulni a főhőssel, hogy már-már az az érzésed, te magad vagy a…..
Nem lesz olyan egyszerű dolgom, mint hittem. A szemléletváltás csak az első fok egy meredeken előttem tornyosuló Patyomkin lépcsősoron. Kezdem megérteni, micsoda küzdelem vár rám. Minden fokozaton megállítanak majd és megpróbálnak meggyőzni, hogy ne tovább. Így hát az eleje…..
Hatalmas reményekkel vágok neki a 2011-es esztendőnek, a karácsonyi bejegyzés végén lévő írásjellel eldöntöttem pontot teszek egy igen hosszúra nyúlt időszakra földi létem során, és szakítok az önsanyargató, búskomor hangulatommal és gyökeres változásnak (fejlődésnek?)…..
Megszakítás nélkül ez a harmadik egyedül töltött karácsonyom, legrémesebb álmaimban sem gondoltam volna soha, hogy ez valaha bekövetkezhet. Mégis, gyors egymásutánban harmadszor történik meg velem, hogy társ nélkül, magányosan ülök a szobámban és igyekszem elkerülni az…..
A karácsonyfa megvan, csak nem illik a talpba Ilyenkor jön a kés, a fürész majd a balta. Az ebéd készül, fő-rotyog a sok finomság bár itt-ott kifut gondos kezekre a forróság. A családban mindenki sietve díszít s csomagol Illatolaj helyett, így kerülhet mécsesekbe vitriol. Apa…..
Az élet rengeteg elvesztegetett pillanatról, meg nem élt élményről, kihagyott lehetőségről szól. Számtalanul sorolhatnánk azokat a momentumokat, ahol döntés előtt álltunk és választani kell két út között, merre haladjon tovább életünk szekere és ezek legtöbbje egy soha…..
Talán mégis igaz? Lehet, hogy még mindig hiányzol? Nem tudom elhinni, hogy ez így lehet. Annyiszor lezártam már magamban a veled töltött időszakot és a nélküled eltöltött periódust, és mindkettő örökre befejezettnek, végérvényesnek tűnt. Nem jutottál már eszembe nap mint…..
Csak írni szeretnék semmi mást. Minden alkalommal megnyugszik háborgó lelki világom, ha a csend fülsüketítő zaja mellett, a klaviatúra ütemes kopogása dolgoztatja meg, boldogságot nyújtó hangokra áhítozó dobhártyám. Sokszor, még így is erősebb belső hangom szüntelen,…..
Három hétig sikerült elűznöm a magány kínzó fájdalmát, mely könyörtelenül időről-időre újra rám telepedik, s mint az óriáskígyó tehetetlen áldozatát, körülölel menekülési utat nem hagyva és szépen lassan zúz össze, hogy minden porcikám egyenként törjön darabokra.…..
Bizalom, képzelet, hit. Mikor világra jövünk, még nem ismerünk semmit a minket körülvevő mindenségből, nincsen kimunkált önképünk, csak arra hagyatkozhatunk, ahogy önkéntelen reflexünkből kifolyólag feltétel nélkül megbízunk bizonyos emberekben, akiket jó esetben a…..