Adatok
megadom
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Itt van az ősz, itt van újra. Fél év múlva választás, a permanens kampány fokozódik. A legérdekesebb szereplő ebben a futamban a baloldal lesz. A Fidesz győzelme bizonyos, a párt arculata egyértelmű: ők a plebejus-demagóg szocialisták, arisztokratikus-vallásos manírokkal és…..
megadom
2009.09.01 13:02:12
Nagyon jó!
Na, ez a durva, nem a Batz papucs! A Homár régi mailhaverját, Gábort és a kocsijában utazó családját igazi életveszélybe sodorta egy agresszív önkéntes seriff, aki le akarta szorítani őket az útról. Konkrétan rájuk húzta a kormányt az országúton, "rendőrség"…..
megadom
2009.06.30 11:09:42
Hú, emberek, ez azért elég csúnya! És mi lesz belőle? Valszeg semmi... Kicsit OFF, de muszáj leírnom a saját, idevágó storymat is, amit annak idején nem tettem, de most, a post olvasása közben újra felforrt az agyam.
Az M7-esen mentem a kollégámmal Siófok felé. Volt egy sávlezárós rész, ahol a belső sávon nem lehetett menni. 80 volt a seb.korlátozás, és tekintve, hogy a fél életemet a kocsiban töltöm, óvatosan szoktam közeledni az ilyen helyek felé, nem hiányzik, hogy elvegyék a jogsimat. Ráadásul a kollégámnak megvan az az Istenadta tehetsége, hogy bármilyen távolságból kiszúrja a zsarukat, már akkor, amikor én még csak azt látom, hogy mintha állna valami az út szélén. Szóval ki is szúrta a leállósávban álló rendőrautót, én pedig szépen 79-cel közeledtem. Amikor már majdnem odaértem, kijött elém és elkezdett villogni a tetejével, hogy álljak le. Mármint gondoltam hogy ezért, úgyhogy le is lassítottam, de integetett, hogy menjek tovább mögötte. Nem értettem, sem azt, hogy miért akar megállítani, sem azt, hogy hova megyünk. Aztán 1-2 km-rel odébb jött az Esso kút, ahova kihajtottunk és megállt a parkolóban. Nem értettem, de mellé álltam, KICSATOLTAM a biztonsági övet és előzékenyen kiszálltam, ha már ilyen szépen félreálltunk a forgalomtól. Jött a szokásos kérdés: Tudja-e, hogy miért állítottam le? Mondom, fogalmam sincs, és ezúttal komolyan is gondoltam. Válasz: Mert nem volt becsatolva a biztonsági öve... Néztem a kollégámra, azt hittem, rosszul hallok. Mondom, de, be volt. Nem volt. De, be volt, mivel elég sokat vezetek, ha csak 50 métert megyek, akkor is becsatolom, nem csak azért, mert kötelező, hanem azért is, mert benne van a mozdulat a kezemben. Tényleg. Erre azt mondja nekem, hogy látta a VISSZAPILLANTÓ TÜKRÉBEN, hogy nem volt. És ekkor ránézett a vele egy kocsiban ülő, nem rendőr egyenruhás, hanem vámos(?), pelyhedző bajuszú, max. 20 éves srácra, hogy ugye ő is látta. Ő pedig lehajtott fejjel, halkan azt mondta, hogy igen. Komolyan röhejes volt. Kérdeztem, hogy ő is a visszapillantóban látta...? Kettő van esetleg a kocsiban ilyen esetekre? (Mellesleg utána direkt megnéztem, nem lehet látni a visszapillantóban, hogy valaki be van-e kötve, vagy nem.) Erre azt mondta, hogy ne szórakozzak, adjam oda a papírjaimat. Odaadtam, mit tehettem volna, mégiscsak rendőr volt... mfha. Miközben elkezdte írni a büntetést, lehetett érezni a kérdéseiből, hogy arra megy ki a dolog, hogy mikor kérdezem már meg, hogy "nem lehetne-e valahogy helyben elintézni a problémát?". Nem tettem. Annyira abszurd volt az egész, hogy én helyette azt kérdeztem, hogy ez nem valami kandi kamerás vicc-e véletlen. Erre még fel is háborodott. Itt már éreztem, hogy ennek fele sem tréfa, meg fog büntetni valami olyanért, amit nyilván nem követtem el. Visszamentem a kocsimhoz, jól láthatóan felírtam a rendszámát és mondtam, hogy szeretném elkérni az azonosító számát. Azt kérdi, minek? Mondtam, hogy azért, mert ha itt végeztünk, akkor egyből megyek a kapitányságra és mindent el fogok követni, hogy holnap már ne dolgozzon a rendőrség kötelékében. Szó szót követett (a számát nem kaptam meg) és az ügy lezárása képpen a következő mondat hangzott el: Maguk is ketten vannak, mi is ketten vagyunk, soha nem tudjuk bebizonyítani, hogy kinek volt igaza. ??? Ezzel összegyűrte a papírt, amit elkezdett írni és elmentek. Csak álltunk ott egy darabig és nem tudtam, hogy a dühtől előbb agyvérzést kapjak, vagy előtte próbáljak meg inkább a végére járni a dolognak.
Nyilván az volt az első gondolatom, hogy ha véletlen pont nem a kollégámmal ketten megyünk (mert hogy az esetek nagy részében egyedül megyünk), akkor most ugye az arány nem 2-2, hanem 2-1 az ő javukra, és ahogy ő fogalmazott, soha nem tudtam volna bebizonyítani, hogy be voltam csatolva. Gondoltam rendben van, legyen nyoma a dolognak, mert ha én most nem szólok, akkor egy hét múlva megállít ugyanez a pöcsfej ugyanitt és simán megbüntet még ezért is, mert nem vagyok megborotválkozva. És nem csak engem, hanem naponta még 10-20-30 sorstársamat is, akik egyedül vezetnek. Tekintve, hogy fogalmam sem volt, hogy ilyen helyzetben mi a teendő, felhívtam a 107-et, gondoltam, hogy ott biztos meg tudják mondani, hogy mit kell csinálni. Elmeséltem az esetet (nem tűnt a hang a másik oldalon nagyon meglepettnek), de azt mondta, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, hívjam fel a megyei kapitányságot. Felhívtam őket is, elmondtam megint, de azt mondták, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, hívjam fel az autópálya rendőrséget. Le se sz@rták a story-t. Kezdtem azt hinni, hogy biztos velem van a baj és csak én gondolom, hogy ez az egész ennyire vérlázító. Hogy arról a szervezetről derül ki, hogy pitiáner bűnözők dolgoznak nekik, akiknek az lenne a dolga, hogy engem megvédjenek és kiálljanak a jogaimért. És nem csak, hogy ilyen emberek dolgoznak ott a törvény által nekik biztosított gyakorlatilag korlátlan hatalommal, hanem erről nagy valószínűséggel az összes többi kollégájuk is tud, csak nem érdekli őket. Talán pont azért, mert ők is ugyanezt csinálják... Hirtelen nagyon kiszolgáltatottnak éreztem magam... Szóval harmadjára felhívtam az autópálya rendőrséget is, elmondtam mégegyszer az egészet, ott pedig azt mondták, hogy ez nem megy csak így szóban, be kell mennem, feljelentést kell tennem,stb. Mivél én ugye épp dolgozni mentem, erre nem volt időm, gondoltam naívan, hogy biztos rögzítik a beszélgetést és azért egy ilyen esetnek csak utána néznek feljelentés nélkül is. Biztos...
Hazafelé menet viszont átgondoltam, hogy akarok-e feljelentést tenni egy olyan rendőrségen, ahol ez az ember is dolgozik. És biztos még sok hasonló is. És biztos a rendőrnek van sok rendőr barátja. Meg APEH-es is (nem mintha multinál dolgozva lenne lehetőségem adót csalni), meg ÁVH-s, meg FBI-os, meg KGB-s... Jó, nyilván ez túlzás, de hirtelen úgy éreztem, hogy talán jobb az nekem, ha kussolok, addig legalább nyugodtan fekszem le éjszaka. Ha szemrebbenés nélkül a pofámba hazudik az autópályán, akkor vajon mire lenne képes, ha kirugatnám... Ja, és véletnem minden személyes adatom persze ott van a yardon. Thanks, but no thanks. Úgyhogy ez az ember valószínűleg azóta is ott járőrözik az autópályán és havi 600-800e nettót tesz zsebre mosolyogva, a sebezhetetlensége és kikezdhetetlensége biztos tudatában.
A rendszám, a dátum és a fickó neve (amit asszem az ingén láttam) megvan, de eszem ágában sincs kiadni. Sajnos.
Ez csapda, az ilyen esetekből nem lehet jól kijönni. Lose-lose.
Akarjátok hallani azt a történetemet is, amikor a Balatonnál megbüntettek, mert záróvonalon előztem? Később visszamentem és megnéztem, az egész faluban egy árva méter záróvonal nem volt... :)
Az M7-esen mentem a kollégámmal Siófok felé. Volt egy sávlezárós rész, ahol a belső sávon nem lehetett menni. 80 volt a seb.korlátozás, és tekintve, hogy a fél életemet a kocsiban töltöm, óvatosan szoktam közeledni az ilyen helyek felé, nem hiányzik, hogy elvegyék a jogsimat. Ráadásul a kollégámnak megvan az az Istenadta tehetsége, hogy bármilyen távolságból kiszúrja a zsarukat, már akkor, amikor én még csak azt látom, hogy mintha állna valami az út szélén. Szóval ki is szúrta a leállósávban álló rendőrautót, én pedig szépen 79-cel közeledtem. Amikor már majdnem odaértem, kijött elém és elkezdett villogni a tetejével, hogy álljak le. Mármint gondoltam hogy ezért, úgyhogy le is lassítottam, de integetett, hogy menjek tovább mögötte. Nem értettem, sem azt, hogy miért akar megállítani, sem azt, hogy hova megyünk. Aztán 1-2 km-rel odébb jött az Esso kút, ahova kihajtottunk és megállt a parkolóban. Nem értettem, de mellé álltam, KICSATOLTAM a biztonsági övet és előzékenyen kiszálltam, ha már ilyen szépen félreálltunk a forgalomtól. Jött a szokásos kérdés: Tudja-e, hogy miért állítottam le? Mondom, fogalmam sincs, és ezúttal komolyan is gondoltam. Válasz: Mert nem volt becsatolva a biztonsági öve... Néztem a kollégámra, azt hittem, rosszul hallok. Mondom, de, be volt. Nem volt. De, be volt, mivel elég sokat vezetek, ha csak 50 métert megyek, akkor is becsatolom, nem csak azért, mert kötelező, hanem azért is, mert benne van a mozdulat a kezemben. Tényleg. Erre azt mondja nekem, hogy látta a VISSZAPILLANTÓ TÜKRÉBEN, hogy nem volt. És ekkor ránézett a vele egy kocsiban ülő, nem rendőr egyenruhás, hanem vámos(?), pelyhedző bajuszú, max. 20 éves srácra, hogy ugye ő is látta. Ő pedig lehajtott fejjel, halkan azt mondta, hogy igen. Komolyan röhejes volt. Kérdeztem, hogy ő is a visszapillantóban látta...? Kettő van esetleg a kocsiban ilyen esetekre? (Mellesleg utána direkt megnéztem, nem lehet látni a visszapillantóban, hogy valaki be van-e kötve, vagy nem.) Erre azt mondta, hogy ne szórakozzak, adjam oda a papírjaimat. Odaadtam, mit tehettem volna, mégiscsak rendőr volt... mfha. Miközben elkezdte írni a büntetést, lehetett érezni a kérdéseiből, hogy arra megy ki a dolog, hogy mikor kérdezem már meg, hogy "nem lehetne-e valahogy helyben elintézni a problémát?". Nem tettem. Annyira abszurd volt az egész, hogy én helyette azt kérdeztem, hogy ez nem valami kandi kamerás vicc-e véletlen. Erre még fel is háborodott. Itt már éreztem, hogy ennek fele sem tréfa, meg fog büntetni valami olyanért, amit nyilván nem követtem el. Visszamentem a kocsimhoz, jól láthatóan felírtam a rendszámát és mondtam, hogy szeretném elkérni az azonosító számát. Azt kérdi, minek? Mondtam, hogy azért, mert ha itt végeztünk, akkor egyből megyek a kapitányságra és mindent el fogok követni, hogy holnap már ne dolgozzon a rendőrség kötelékében. Szó szót követett (a számát nem kaptam meg) és az ügy lezárása képpen a következő mondat hangzott el: Maguk is ketten vannak, mi is ketten vagyunk, soha nem tudjuk bebizonyítani, hogy kinek volt igaza. ??? Ezzel összegyűrte a papírt, amit elkezdett írni és elmentek. Csak álltunk ott egy darabig és nem tudtam, hogy a dühtől előbb agyvérzést kapjak, vagy előtte próbáljak meg inkább a végére járni a dolognak.
Nyilván az volt az első gondolatom, hogy ha véletlen pont nem a kollégámmal ketten megyünk (mert hogy az esetek nagy részében egyedül megyünk), akkor most ugye az arány nem 2-2, hanem 2-1 az ő javukra, és ahogy ő fogalmazott, soha nem tudtam volna bebizonyítani, hogy be voltam csatolva. Gondoltam rendben van, legyen nyoma a dolognak, mert ha én most nem szólok, akkor egy hét múlva megállít ugyanez a pöcsfej ugyanitt és simán megbüntet még ezért is, mert nem vagyok megborotválkozva. És nem csak engem, hanem naponta még 10-20-30 sorstársamat is, akik egyedül vezetnek. Tekintve, hogy fogalmam sem volt, hogy ilyen helyzetben mi a teendő, felhívtam a 107-et, gondoltam, hogy ott biztos meg tudják mondani, hogy mit kell csinálni. Elmeséltem az esetet (nem tűnt a hang a másik oldalon nagyon meglepettnek), de azt mondta, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, hívjam fel a megyei kapitányságot. Felhívtam őket is, elmondtam megint, de azt mondták, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, hívjam fel az autópálya rendőrséget. Le se sz@rták a story-t. Kezdtem azt hinni, hogy biztos velem van a baj és csak én gondolom, hogy ez az egész ennyire vérlázító. Hogy arról a szervezetről derül ki, hogy pitiáner bűnözők dolgoznak nekik, akiknek az lenne a dolga, hogy engem megvédjenek és kiálljanak a jogaimért. És nem csak, hogy ilyen emberek dolgoznak ott a törvény által nekik biztosított gyakorlatilag korlátlan hatalommal, hanem erről nagy valószínűséggel az összes többi kollégájuk is tud, csak nem érdekli őket. Talán pont azért, mert ők is ugyanezt csinálják... Hirtelen nagyon kiszolgáltatottnak éreztem magam... Szóval harmadjára felhívtam az autópálya rendőrséget is, elmondtam mégegyszer az egészet, ott pedig azt mondták, hogy ez nem megy csak így szóban, be kell mennem, feljelentést kell tennem,stb. Mivél én ugye épp dolgozni mentem, erre nem volt időm, gondoltam naívan, hogy biztos rögzítik a beszélgetést és azért egy ilyen esetnek csak utána néznek feljelentés nélkül is. Biztos...
Hazafelé menet viszont átgondoltam, hogy akarok-e feljelentést tenni egy olyan rendőrségen, ahol ez az ember is dolgozik. És biztos még sok hasonló is. És biztos a rendőrnek van sok rendőr barátja. Meg APEH-es is (nem mintha multinál dolgozva lenne lehetőségem adót csalni), meg ÁVH-s, meg FBI-os, meg KGB-s... Jó, nyilván ez túlzás, de hirtelen úgy éreztem, hogy talán jobb az nekem, ha kussolok, addig legalább nyugodtan fekszem le éjszaka. Ha szemrebbenés nélkül a pofámba hazudik az autópályán, akkor vajon mire lenne képes, ha kirugatnám... Ja, és véletnem minden személyes adatom persze ott van a yardon. Thanks, but no thanks. Úgyhogy ez az ember valószínűleg azóta is ott járőrözik az autópályán és havi 600-800e nettót tesz zsebre mosolyogva, a sebezhetetlensége és kikezdhetetlensége biztos tudatában.
A rendszám, a dátum és a fickó neve (amit asszem az ingén láttam) megvan, de eszem ágában sincs kiadni. Sajnos.
Ez csapda, az ilyen esetekből nem lehet jól kijönni. Lose-lose.
Akarjátok hallani azt a történetemet is, amikor a Balatonnál megbüntettek, mert záróvonalon előztem? Később visszamentem és megnéztem, az egész faluban egy árva méter záróvonal nem volt... :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz