Adatok
Re-Ági
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Közhely persze, de egy külföldi újrakezdéssel az ember nem csak a világról, de önmagáról is rengeteget tanul. Ennek példája mai szerzőnk, Ági is, aki az Egyesült Államokban levetkőzte önsajnáltató énjét és megtanult pozitívan gondolkodni.
„2011 januárjában, másodéves…..
Re-Ági
2013.02.23 23:48:20
@zobod: Kedves zobod! Kérlek olvasd el a fenti kommentemet is. Remélem így majd kicsit tisztábban fogod látni a történetem, és ha bármi kérdésed marad, szívesen válaszolok neked is. És kérlek semmiképp ne sajnálj, mert nincs rossz sorsom, egyáltalán!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Volt itt mindenről szó, a US Armytól az olajháborúig, a szám szerint fel nem vázolt chf hitelemtől a sanyarú sorsomig. Sajnos mindenkinek nincs időm és nem is akarok válaszolni, de néhány dolgot tisztáznék.
Nem tudok sajnos mit kezdeni azokkal, akiknek az olvasás-szövegértés gondot okoz. Tudom, hogy sokszor az én hibám is, hogy a szarkazmusom nehezen érthető, és kiforgatják/félreértik a mondandómat, ezért elnézést.
Mindenki megnyugtatásául: nincs sanyarú sorsom, a munkám és a munkahelyem remek, és igen, hálás vagyok, hogy ez az USA-ban és nem Mucsaröcsögén történt velem. A CHF hitelem nem tette (még) tönkre az életem, és teljesen mindegy, hogy anno miért vettem fel, a lényegen nem változtat. Nem fogok ennek az árnyékban élni, inkább megpróbálok tanulni a hibámból és megoldani az életem magam. Ez lenne a sztori lényege valahol...
Elszámolni ezzel úgyérzem senkinek sem vagyok köteles. És nem érzem magam rossz embernek attól, hogy az otthoni munka helyett ezt az utat választottam. Azért vagyok itt, hogy a jövőbeli karrierem építsem, és igen, ha ehhez az kellene, hogy mások után takarítsak, azt is megtenném. Nem büdös a munka. Itt már, mivel felküzdöttem magam egy szintre, és keményen dolgozom, nyomorognom sem kell, mert NEM annyi pénzt keresek, amiből nem lehet megélni (ez is csak értő olvasás kérdése). Messze nem ez az álom munkám, de ez is egy lépés ahhoz, hogy azt elérjem. Egyébként pedig, ha ez engem boldoggá tesz, akkor megint csak nem értem, hogy másoknak ez miért jelent gondot. Én szeretek másoknak örömet okozni azzal, hogy a képességeimhez mérten a legjobban szolgálom ki őket. És ezt általában meg is hálálják, nem csak anyagilag.
Egyébként vendéglátó és szálloda (nyugodtan mondjátok, hogy büfészak, nem lehet mindenki orvos...) szakos közgazdász vagyok, legalábbis a diplomám szerint, amit jelzem, nem pénzért vettem, és nem kettessel végeztem el, és most a mester szakomon dolgozom más területen. Aki pedig azt mondja, hogy pincér bárki lehet érettségivel is, annak csak annyit, hogy pincér igen, bárki lehet, de jó felszolgáló egy jó helyen nem lehet mindenki. És ezt nem diplomában mérik, hanem vendégelégedettségben.
És végül egy utolsó gondolat: az egyik jelentős army és air force központ mellett élek, szóval erről a harcolósdiról sem annyira lehet távolról ítélkezni, de még innen sem. Ezért következetesen nem ítélkezem magam sem sem a politikai életükről, sem a vallási életükről, sem a háborúikról, a faji hovatartozás firtatásáról pedig végképp nem. Pedig higyjétek el, vagyok annyira értelmes, hogy ezekről is van véleményem. Sem több, sem jobb nem vagyok senkinél, csak éltem a gondolat szabadságának jogával, ahogy közületek is sokan. Ha valakinek bármi egyéb kérdése van, nyugodtan írjatok, igyekszem felelni. :)