Adatok
tonyesz
0 bejegyzést írt és 76 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
(bz249 írása) - Ördögfattya angolok! Michiel van Strootman trágyakereskedő, és nem mellesleg Leiden város tanácsának tagja, olyan erővel csapta a kiürült gines bögrét az asztalhoz, hogy beleremegtek a városháza drága pénzen felújított ablakai. - Töltsd tele! –…..
En Sabah Nur írásaKöztudomású, hogy 1815-ben a waterlooi csata után megbukott az Első Francia Császárság. I. Napóleont Szent Ilona szigetére száműzték, ahol még hét évig eléldegélt, de több vizet már nem zavart az európai politikában. Felesége Habsburg-Lotharingiai Mária…..
En Sabah Nur írása Mióta a történelem hajnalán létrejöttek az első államok, mindig is nagyhatalmak emelkedtek fel, nőttek nagyra, majd buktak el. Nagy területű, de súlyát vesztett államokat kebeleztek be, vagy osztottak fel kisebb, feltörekvő államok, melyek ezzel maguk is…..
En Sabah Nur írása 1868. Ez a dátum a laikus ember számára nem mond túl sokat. Talán még a történészek is vakarnák a fejüket, ha erről az évről kellene valami fontosat mondani. Pedig nem sokon múlott, hogy mégis olyan jelentőségű dátummá váljon, mint 1914 vagy 1939, de…..
tonyesz
2012.03.23 13:31:14
@En Sabah Nur:
Először is. A hosszú kommentekkel szerintem nincs baj:)
Lehet, hogy Beust egy oroszok elleni hadüzenettel akarja belerántani Poroszországot egy háborúba, de ha az nem hagyja magát, akkor megszívta. Őt amúgy az oroszellenes politikát támogató osztrák és magyar liberálisok megvezették ebben az esetben.
A valóságban Beust az oroszok elleni keménykedéssel élezni akarta a helyzetet, hátha kisül belőle valami, de ugye Bismarck erre nem volt vevő, és lehűtötte a kedélyeket.
Beust 1867-ben ajánlatot tett az oroszoknak a Fekete-tengerrel kapcsolatban, a Balkánon meg a korábbi osztrák-orosz osztoszkodó politikát folytatta volna, így akarta elszigetelni Poroszországot. De ezt az irány az OMM mindkét oldali liberálisai,(kormányai), nem támogatták, mert Oroszországot tartják az ellenségnek. Annyira nagy ellenzéke volt a porosz ellenes külpolitikának, hogy 67-ben semmilyen szerződést nem volt hajlandó aláírni Beust Napóleonnal, mert tartott a belső bonyodalmaktól. Napóleon viszont meg elutasította Beust keletről kerüljünk nyugatra mandiner politikáját.
Bismarck mit akart keleten? Nyugit. Már ekkor is valamilyen 3 császár szövetségében gondolkodott, tett is ilyen ajánlatot, de ezt természetesen a revansista Beust és F.J., de az oroszokkal békülni nem akaró magyarok is elutasították.
Jelen feltevés szerint mégis kitört a háború a két keleti szomszéd között, így Bismarck politikája becsődölt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Beust nótájára kell táncolnia. Nem üzen hadat a Monarhiának, hanem kimondják a délnémet államok csatlakozását, ezzel ész tények elé állítva Bécset. Bismarcknak nem kell hadat üzennie, a keleti tervei befuccsoltak így is, úgy is. Beust meg nem tud hadat üzenni, mert ő lenne akor kikiáltva a németség árulójának.
"Ad kettő: Milyen jogon tesz Bismarck Andrássynak ajánlatot? Milyen alapon? Magyarország nem szuverén állam. Nincsenek saját külügyei. A magyar külügyeket Bécsben intézi a közös külügyminisztérium, amit Beust vezet. Magyarországnak nem tud Bismarck hivatalosan ajánlatot tenni, csak az egész Monarchiának. A nem hivatalos ajánlat meg semmit sem ér."
Nem hivatalos ajánlatot tehet. Andrássy meg mondhatja Bécsben, hogy nem támogatják ezt vagy azt az irányt. Mellesleg Andrássy mindenki (Beust, Ferencjóska, Isztambul) háta mögött egyezkedett a szerbekkel.
Először is. A hosszú kommentekkel szerintem nincs baj:)
Lehet, hogy Beust egy oroszok elleni hadüzenettel akarja belerántani Poroszországot egy háborúba, de ha az nem hagyja magát, akkor megszívta. Őt amúgy az oroszellenes politikát támogató osztrák és magyar liberálisok megvezették ebben az esetben.
A valóságban Beust az oroszok elleni keménykedéssel élezni akarta a helyzetet, hátha kisül belőle valami, de ugye Bismarck erre nem volt vevő, és lehűtötte a kedélyeket.
Beust 1867-ben ajánlatot tett az oroszoknak a Fekete-tengerrel kapcsolatban, a Balkánon meg a korábbi osztrák-orosz osztoszkodó politikát folytatta volna, így akarta elszigetelni Poroszországot. De ezt az irány az OMM mindkét oldali liberálisai,(kormányai), nem támogatták, mert Oroszországot tartják az ellenségnek. Annyira nagy ellenzéke volt a porosz ellenes külpolitikának, hogy 67-ben semmilyen szerződést nem volt hajlandó aláírni Beust Napóleonnal, mert tartott a belső bonyodalmaktól. Napóleon viszont meg elutasította Beust keletről kerüljünk nyugatra mandiner politikáját.
Bismarck mit akart keleten? Nyugit. Már ekkor is valamilyen 3 császár szövetségében gondolkodott, tett is ilyen ajánlatot, de ezt természetesen a revansista Beust és F.J., de az oroszokkal békülni nem akaró magyarok is elutasították.
Jelen feltevés szerint mégis kitört a háború a két keleti szomszéd között, így Bismarck politikája becsődölt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Beust nótájára kell táncolnia. Nem üzen hadat a Monarhiának, hanem kimondják a délnémet államok csatlakozását, ezzel ész tények elé állítva Bécset. Bismarcknak nem kell hadat üzennie, a keleti tervei befuccsoltak így is, úgy is. Beust meg nem tud hadat üzenni, mert ő lenne akor kikiáltva a németség árulójának.
"Ad kettő: Milyen jogon tesz Bismarck Andrássynak ajánlatot? Milyen alapon? Magyarország nem szuverén állam. Nincsenek saját külügyei. A magyar külügyeket Bécsben intézi a közös külügyminisztérium, amit Beust vezet. Magyarországnak nem tud Bismarck hivatalosan ajánlatot tenni, csak az egész Monarchiának. A nem hivatalos ajánlat meg semmit sem ér."
Nem hivatalos ajánlatot tehet. Andrássy meg mondhatja Bécsben, hogy nem támogatják ezt vagy azt az irányt. Mellesleg Andrássy mindenki (Beust, Ferencjóska, Isztambul) háta mögött egyezkedett a szerbekkel.
Most egy alapjában véve számunkra negatív feltételezéssel állnék elő – ilyen még eddig amúgy sem volt. Képzeljük el, hogy az ifjú István királyt a Koppánnyal vívott csata végén nyílvessző találja el, és a harctéren életét veszti. Koppány már korábban elesett…..
tonyesz
2012.03.02 16:50:44
@En Sabah Nur: Ne hagyd magad provokálni
Így karácsony előtt adja magát a gondolat, hogy eljátsszunk azzal az alternatív történelmi felvetéssel, hogy mit ünnepelnénk ebben az évben, ha nem lenne karácsony, mármint a szó hagyományos, keresztyén/európai kultúrkörben érvényes értelmében vett karácsony. Mert hogy…..
tonyesz
2011.12.20 00:05:14
@bz249: Szerintem a kereszténység nélkül nem alakult volna ki a ma ismert tudományos szemlélet. Ugyanis a kereszténység előtt a természettudományok kéz a kézben jártak a filozófiával. Az új vallás elválasztotta a kettőt. Ha Newton a lélek mibenlétéről értekezik megégetik eretnekként, de azért békén hagyták, mert kimondta, hogy az alma leesik a fáról. Egy ókori tudós nem volt eltiltva az előbbitől.
Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján!!899. szeptember 24-én a Brenta folyó mellett ötezer magyar megsemmisítő vereséget mért Berengár itáliai király seregére. A brentai csata makettje.Forrás:…..
Tegyük fel, hogy a brit hadsereg vezetői megmakacsolják magukat. A brit fegyveres erők arról híresek, hogy általában kis létszámú katonaságot tartanak fegyverben, de óriási tradíciókat ápolnak. A legtöbb ezrednek már a XVIII. század végén is óriási múltja volt.
Tegyük fel,…..
tonyesz
2011.12.12 15:09:38
@bz249: valahol az elején írtakra: A brit gyarmatbirodalom elvesztésre azért igen csak kicsi volt az esély. Szorultak az amerikai kontinensen, de a csődközeli Francia- és Spanyolországgal szemben tartották volna magukat, ha azoknak nem lett volna eszük befejezni a háborút.
A tizenöt éves háború - az úgynevezett "hosszú háború" legfontosabb ütközetét 1596. október 26-án vívták. A Habsburg Miksa főherceg…..
tonyesz
2011.11.21 16:06:58
tonyesz
2011.11.21 23:58:28
@L. N. Peters: Egert még frissen melegébe Mezőkeresztesről hazafelé, lendületből vennék vissza, úgy is ott van a közelben és még nem biztos, hogy kijavították az ostrom okozta károkat.
Erdély önálló fejedelemségi státusának garanciája a török hadsereg magyarországi (budai) jelenléte. Ha erre B. Zs. nem is jött rá, a magyarországi és az erdélyi urak tudják. Akadhatnak olyanok, akik megőriznék ezt az önállóságot, és ha ezek irányítják éppen az erdélyi hadsereget, vagy a fontos várakat, igen csak megnehezíthetik a Habsburgok dolgát. Vagyis Erdélynek ekkor még van némi mozgás tere, ellentétben Apaffy idejével. Bizonyos esetekben ezért okozhat az erős Erdély problémát.
Lengyelország, aki hol a svéddel, orosszal és törökkel, illetve saját magával háborúzik, nem fogja támogatni (nem is tudná) az önálló Erdélyt, mert azzal csak újabb frontot nyitna. Ráadásul ha a Habsburg megveri a törököt, nekik az csak jó mert legalább egy ellenféltől megszabadultak.
A költségvetési hiányt nem a Győr, Komárom és Eger környékének elvesztése okozta, hanem a költséges háború, amibe a mezőkeresztesi győzelem után akarnak még jobban belehúzni. Ez az adók növeléséhez, törvénytelen behajtásukhoz és az Illésházyhoz hasonló gazdag emberek megnotáztatásához vezethet, ezek pedig kenyértörésre a Habsburgokkal.
"Báthoryak ebben a helyzetben
1. Elfogadnának egy birodalmi hercegséget"
Igen, B. Zs. elfogadná, aztán mégse, aztán megint.
Fehérhegy: ezt a lehetőséget a 17. században végig fenyegető alternatívának tartották. Ha nincs az országban a török és a rendek nem fordulhatnak Erdélyhez, és valahogy kitör a balhé a rendek és az udvar között (amire egy évszázad alatt azért van esély, pláne, hogy nincs már közös ellenség), akkor egy Habsburg győzelem után könnyen csehül áll(hat)unk. 1687 és 1848 között Bécs sokszor próbálkozott az abszolutizmus bevezetésével, most sokkal jobbak az esélyeik, mert van egy plusz évszázaduk.
"A felekezeti kérdéssel valóban várni kell; mert ekkor még az osztrák tartományokban sincs brutális ellenreformáció. Sőt, Rudolf uralma 1600 előtt alatt EGYÁLTALÁN nincs."
Dehogynem van. Ferdinánd főherceg ezekben az években intézte el a protestantizmust Belső- és Hátsó-Ausztriában. Stájerországra és Krajnára pedig igencsak figyelnek a magyar és horvát urak, joggal tarthatnak a Habsburgoktól.
Erdély önálló fejedelemségi státusának garanciája a török hadsereg magyarországi (budai) jelenléte. Ha erre B. Zs. nem is jött rá, a magyarországi és az erdélyi urak tudják. Akadhatnak olyanok, akik megőriznék ezt az önállóságot, és ha ezek irányítják éppen az erdélyi hadsereget, vagy a fontos várakat, igen csak megnehezíthetik a Habsburgok dolgát. Vagyis Erdélynek ekkor még van némi mozgás tere, ellentétben Apaffy idejével. Bizonyos esetekben ezért okozhat az erős Erdély problémát.
Lengyelország, aki hol a svéddel, orosszal és törökkel, illetve saját magával háborúzik, nem fogja támogatni (nem is tudná) az önálló Erdélyt, mert azzal csak újabb frontot nyitna. Ráadásul ha a Habsburg megveri a törököt, nekik az csak jó mert legalább egy ellenféltől megszabadultak.
A költségvetési hiányt nem a Győr, Komárom és Eger környékének elvesztése okozta, hanem a költséges háború, amibe a mezőkeresztesi győzelem után akarnak még jobban belehúzni. Ez az adók növeléséhez, törvénytelen behajtásukhoz és az Illésházyhoz hasonló gazdag emberek megnotáztatásához vezethet, ezek pedig kenyértörésre a Habsburgokkal.
"Báthoryak ebben a helyzetben
1. Elfogadnának egy birodalmi hercegséget"
Igen, B. Zs. elfogadná, aztán mégse, aztán megint.
Fehérhegy: ezt a lehetőséget a 17. században végig fenyegető alternatívának tartották. Ha nincs az országban a török és a rendek nem fordulhatnak Erdélyhez, és valahogy kitör a balhé a rendek és az udvar között (amire egy évszázad alatt azért van esély, pláne, hogy nincs már közös ellenség), akkor egy Habsburg győzelem után könnyen csehül áll(hat)unk. 1687 és 1848 között Bécs sokszor próbálkozott az abszolutizmus bevezetésével, most sokkal jobbak az esélyeik, mert van egy plusz évszázaduk.
"A felekezeti kérdéssel valóban várni kell; mert ekkor még az osztrák tartományokban sincs brutális ellenreformáció. Sőt, Rudolf uralma 1600 előtt alatt EGYÁLTALÁN nincs."
Dehogynem van. Ferdinánd főherceg ezekben az években intézte el a protestantizmust Belső- és Hátsó-Ausztriában. Stájerországra és Krajnára pedig igencsak figyelnek a magyar és horvát urak, joggal tarthatnak a Habsburgoktól.
Az alternatív történelemnek valahonnan el kell indulnia. Valahol ki kell ágaznia a valóságos történelemből, hogy aztán kedvére eljátszhasson a meg nem valósult lehetőségekkel. Keresni kell valamilyen fontos történelmi csomópontot. Ne csodálkozzunk rajta, hogy ez gyakran…..
tonyesz
2011.10.24 21:01:02
@L. N. Peters: Legjobb esetben is csak évtizednyi haladék.
Dűlőre jut-e addig az Mo.-i huzavona a rendi és az abszolutista kormányzási forma között? (Nem jut dűlőre, ahogy Európa többi részén is eltart a század közepéig.)
A török államgépezet hatékony, a magyar nem. Ki képes azzá tenni? Werbőczyék, a bárók, a Jagelló-dinasztia? Esetleg a burgundi hagyományokat tovább fejlesztő Habsburgok?
Az (önálló) magyar-török meccs nem diplomáciai trükközések során és nem a csatamezőn dőlt el, az csak véres formalitás volt. (Persze ha nem hal meg a király a mérleg azért lehet sokkal kedvezőbb is.)
Dűlőre jut-e addig az Mo.-i huzavona a rendi és az abszolutista kormányzási forma között? (Nem jut dűlőre, ahogy Európa többi részén is eltart a század közepéig.)
A török államgépezet hatékony, a magyar nem. Ki képes azzá tenni? Werbőczyék, a bárók, a Jagelló-dinasztia? Esetleg a burgundi hagyományokat tovább fejlesztő Habsburgok?
Az (önálló) magyar-török meccs nem diplomáciai trükközések során és nem a csatamezőn dőlt el, az csak véres formalitás volt. (Persze ha nem hal meg a király a mérleg azért lehet sokkal kedvezőbb is.)
tonyesz
2011.11.10 13:04:57
p { margin-bottom: 0.21cm; }(bz249 posztja) Új-Arhangelszk (Sitka), 1862 - Eldöntöttem és kész, visszamegyek Novgorodba! - Semmi sem vehet rá, hogy maradj Vologya? Vlagyimir Maximovics Csudov körbepillantott a söntésen, amely tele volt hozzá hasonló ágrólszakadt…..
tonyesz
2011.10.12 14:33:30
@L. N. Peters: Ez az "Alaszkai-háború" Ázsiában zajlana fonosabb területekért, mert Alaszka az oroszok és a britek Nagy Játszmájában vigaszdíjnak is kevés.
A háború kitörése is eléggé elhúzódna, mert először a kanadai politikusok eldöntenék akarnak-e háborút indítani a telepeseiket ért atrocitások ürügyén, aztán ezt ki kell lobbizniuk Londonban is. Londonban szintén elgondolkodnak, hogy megéri-e a dolog.
Persze, lehet, hogy háború nélkül zárul le az "Alaszkai-válság", és az oroszok most adják el Kanadának, vagy ha szívatni akarják a briteket, akkor az USA-nak.
Az USA egy angol-orosz konfliktusban Kanada mellé állna Anglia ellenében. Ugyanis igen erős nyomást gyakorolnának az északi szomszédjukra, hogy sürgősen lazítsanak a Londonhoz kötődő szálakon. Vagyis Alaszkáról lemondva megnyerhetnék Kanadát. Így a végén az angol befolyás kisebb lenne a kontinensen mint a balhé elején.
Diplomáciai megoldás esetén az Uniónak is lenne mit keresnie, főleg, hogy onnan is mennének szerencsevadászok, az ő védelmükre hivatkozhatna.
Ha a kanadaiak akarják a háborút, Londonban meg nem, akkor az előbbiek új szövetségest kereshetnek. Na vajon kit választanának?
A háború kitörése is eléggé elhúzódna, mert először a kanadai politikusok eldöntenék akarnak-e háborút indítani a telepeseiket ért atrocitások ürügyén, aztán ezt ki kell lobbizniuk Londonban is. Londonban szintén elgondolkodnak, hogy megéri-e a dolog.
Persze, lehet, hogy háború nélkül zárul le az "Alaszkai-válság", és az oroszok most adják el Kanadának, vagy ha szívatni akarják a briteket, akkor az USA-nak.
Az USA egy angol-orosz konfliktusban Kanada mellé állna Anglia ellenében. Ugyanis igen erős nyomást gyakorolnának az északi szomszédjukra, hogy sürgősen lazítsanak a Londonhoz kötődő szálakon. Vagyis Alaszkáról lemondva megnyerhetnék Kanadát. Így a végén az angol befolyás kisebb lenne a kontinensen mint a balhé elején.
Diplomáciai megoldás esetén az Uniónak is lenne mit keresnie, főleg, hogy onnan is mennének szerencsevadászok, az ő védelmükre hivatkozhatna.
Ha a kanadaiak akarják a háborút, Londonban meg nem, akkor az előbbiek új szövetségest kereshetnek. Na vajon kit választanának?
tonyesz
2011.10.12 21:34:20
@tonyesz: "Ha a kanadaiak akarják a háborút, Londonban meg nem, akkor az előbbiek új szövetségest kereshetnek. Na vajon kit választanának?" - Az USA-ra gondoltam természetesen.
Amúgy az "Alaszkai-konfliktusnak" lenne-e hatása a polgárháborúra? Na nem a kimenetelére, hanem az idejére. Mert, ha elhúzódik, akkor az kihat Mexikóra is, ami meg a francia külpolitikára, és így tovább. (Persze a történelem főbb vonalai akkor sem változnak.)
Amúgy az "Alaszkai-konfliktusnak" lenne-e hatása a polgárháborúra? Na nem a kimenetelére, hanem az idejére. Mert, ha elhúzódik, akkor az kihat Mexikóra is, ami meg a francia külpolitikára, és így tovább. (Persze a történelem főbb vonalai akkor sem változnak.)
tonyesz
2011.10.12 22:51:14
@bz249: Ez stimmt. Fegyveres konfliktusról szó sem lehet, de még a flották közötti udvariatlan izmozásról sem. Ha Anglia úgy ítélné, hogy nem árt kicsit segíteni a délieken, és így ezzel puhítani a USA álláspontját Alaszka (és Kanada) ügyében, akkor elég, ha úgy ítélik, hogy érdemes még egy kicsit Mexikóban maradni, és segíteni a Miksa-féle kormányt, és ezáltal biztosítani a csempészútvonalakat Texasba. De persze ennek fordítottja is előfordulhat, lehet, hogy a britek besegítenek a blokádba.
Egyszóval egy Alaszka körüli konfliktus, még akkor is lehet némi hatással a következő évekre, (de a távolabbi jövőre már nem!), ha amúgy nem tör ki háború és a terület orosz marad.
Egyébként figyelmetekbe ajánlom: ha az említett alaszkai orosz bábállam megéri 20. század harmadik harmadát és a hideg háború végét, és ugye Alaszkánál sok az olaj... :)
Egyszóval egy Alaszka körüli konfliktus, még akkor is lehet némi hatással a következő évekre, (de a távolabbi jövőre már nem!), ha amúgy nem tör ki háború és a terület orosz marad.
Egyébként figyelmetekbe ajánlom: ha az említett alaszkai orosz bábállam megéri 20. század harmadik harmadát és a hideg háború végét, és ugye Alaszkánál sok az olaj... :)
Régi urbanlegend, hogy valamikor az Egyesült Államok törvényhozásában szavazásra került sor abban a kérdésben, hogy mi legyen az USA hivatalos nyelve. Mármint hogy az angol-e, vagy a német.
Állítólag egyetlen szavazat döntött. Ezt az egy szál voksot pedig éppen a…..
tonyesz
2011.10.05 22:08:42
@L. N. Peters: Épen a mentalitás miatt lehetséges, hogy mégis beszállnak az antant mellett. Úgy gondolom a nyelv nem befolyásolná az amcsik kőkemény érdekérvényesítő politikáját és érdek felismerő képességét. Magyarán maradnának protestáns üzletemberek. Az USA a századforduló környékén kipenderítette az összes európai hatalmat Latin-Amerikából, törekvéseiket letörte. Az agresszív németekre különösen zabosak voltak, akik vették maguknak a bátorságot hogy az amerikaiak rovására növeljék a exportjukat. Mindkét hatalom részt kér a világgazdaságból (nyitott kapuk elve, illetve helyet a nap alatt), az ellentétek igencsak feloldhatatlanok.
A németet az 1910-es években már mindent erőből akarnak megoldani, ha VSA is ilyen, mert a sokféle német mentalitásból a poroszt veszi át, akkor még antant se kell, hogy átjöjjenek Európába egy kis hirigre.
még folyt., addig nem ér a nevem
P.S. Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy az USA nem száll be a háborúba, az más.
A németet az 1910-es években már mindent erőből akarnak megoldani, ha VSA is ilyen, mert a sokféle német mentalitásból a poroszt veszi át, akkor még antant se kell, hogy átjöjjenek Európába egy kis hirigre.
még folyt., addig nem ér a nevem
P.S. Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy az USA nem száll be a háborúba, az más.
tonyesz
2011.10.08 12:46:36
@L. N. Peters: Nem hiszem, hogy bármiféle hatással lett volna az egyesítésre. A USA politikai, gazdasági befolyása Európában a 20. századig nulla. (Némi gabona exportot leszámítva, ami nem tetszik jót egyes közép-európai agráriusoknak.)
Őfelsége I. Ferenc magyar tábornoki öltözetbenŐfelsége, I. Ferenc hajlíthatatlan volt: - Magyar Császárság! - Bátorkodom újra Felséged figyelmébe ajánlani az Osztrák Császárság elnevezést! – próbálkozott utoljára Serbelloni gróf. - Megmondtam! Magyar Császárság! -…..
p { margin-bottom: 0.21cm; }(Újabb eszmefuttatás bz249 tollából) Ha van túlalternatívkodott történelmi korszak, akkor az a második világháború, millió és egy különböző elmélet látott napvilágot, hogyha ez így, akkor… ezeknek a legnagyobb része persze meglehetősen…..
tonyesz
2011.05.02 18:29:29
@bz249: "Miert tamogatna az USA a Kuomintangot? Ok az ellenseg, akik szovetkeztek a nacikkal. Milyen kiszallostrategiaja lehet Csangnak, hogy a vege az legyen, hogy USA tamogatast kap?"
Hidegháborús logika. Csang Kaj-sek nem kommunista.
Hidegháborús logika. Csang Kaj-sek nem kommunista.
tonyesz
2011.05.02 19:44:33
@bz249: Igen, de Spanyolországban nem fenyegetett a vörös veszedelem, az USA pedig nem a "náci csatlóst", hanem a "japán agresszorok ellen harcoló szabadság szerető kínai hazafiakat" támogatná.
A következő poszt a magyar és az európai történelemben is elég lényeges eltéréseket tételez fel – nagyon egyszerűnek tűnő és nagyon személyes kiindulópontból. Képzeljük el, hogy Savoyai Jenő herceg nem az osztrák, hanem a francia hadsereg marsallja lesz. …..
tonyesz
2011.05.02 19:32:01
@L. N. Peters: "Török megindulás a Habsburg birodalom szétverésének másnapján? Augusztusban vagy szeptemberben? Nemigen!
A török hadigépezet leghamarabb 1705 tavaszán lenne képes megmozdulni."
A másnapot úgy értettem, hogy amint lehetséges. Hirtelen eltűnt egy birodalom a szomszédból, a korábbi ellenséges szövetség tagjai meg egymással harcolnak. Ziccer, vagy legalább is annak gondolják.
"Nem hinném, hogy a fő erőket esetleg a spanyol frontra csoportosítanák át, bár talán Eugen forszírozná ezt."
Ez tuti, akár a te, akár az én verzióm teljesül. Hollandiába mennek, és talán Hannoverbe.
Konföderációk: ez alatt ugye mind közös uralkodót, vagyis dinasztikus megoldást értünk?
(Ha minden francia stratéga szabadságon van, és egy beépített török vagy porosz kém hozza meg helyettük a döntést, és szétverik a Habsburg Birodalmat) akkor az alábbiak a lehetőségek:
A lengyelekkel ekkor nem lehet számolni, mert éppen egymással (Erős Ágost vs. Leszczinszky Szaniszló) és az északi háborúval vannak elfoglalva, és Mo.-nak nem érdeke beleugrani ilyen konfliktusokba. A csehekkel viszont nagyon is elképzelhető. Száz évvel korábban együtt buktatták meg Rudolfot, most is lehetséges hasonló. Valószínűleg egy tekintélyes családot választanak, hogy csökkentsék a legitimációs problémákat. Leginkább egy Wittelsbach secundogenitúra az esélyes.
Erdély:
Most, hogy nem a Habsburgok nyertek, pontosabban Rákóczi nem veszített, szerintem nem osztaná fel az országot. (Ez mondjuk 1711-ben is irreális volt.) Azonkívül nem találnának olyan személyt, aki hajlandó lenne leülni a magyar trónra Erdély nélkül. Ezenkívül sem Magyarországon, sem Erdélyben nem támogatna egy ilyen lépést senki. Nagyon megosztaná az erőket.
A török hadigépezet leghamarabb 1705 tavaszán lenne képes megmozdulni."
A másnapot úgy értettem, hogy amint lehetséges. Hirtelen eltűnt egy birodalom a szomszédból, a korábbi ellenséges szövetség tagjai meg egymással harcolnak. Ziccer, vagy legalább is annak gondolják.
"Nem hinném, hogy a fő erőket esetleg a spanyol frontra csoportosítanák át, bár talán Eugen forszírozná ezt."
Ez tuti, akár a te, akár az én verzióm teljesül. Hollandiába mennek, és talán Hannoverbe.
Konföderációk: ez alatt ugye mind közös uralkodót, vagyis dinasztikus megoldást értünk?
(Ha minden francia stratéga szabadságon van, és egy beépített török vagy porosz kém hozza meg helyettük a döntést, és szétverik a Habsburg Birodalmat) akkor az alábbiak a lehetőségek:
A lengyelekkel ekkor nem lehet számolni, mert éppen egymással (Erős Ágost vs. Leszczinszky Szaniszló) és az északi háborúval vannak elfoglalva, és Mo.-nak nem érdeke beleugrani ilyen konfliktusokba. A csehekkel viszont nagyon is elképzelhető. Száz évvel korábban együtt buktatták meg Rudolfot, most is lehetséges hasonló. Valószínűleg egy tekintélyes családot választanak, hogy csökkentsék a legitimációs problémákat. Leginkább egy Wittelsbach secundogenitúra az esélyes.
Erdély:
Most, hogy nem a Habsburgok nyertek, pontosabban Rákóczi nem veszített, szerintem nem osztaná fel az országot. (Ez mondjuk 1711-ben is irreális volt.) Azonkívül nem találnának olyan személyt, aki hajlandó lenne leülni a magyar trónra Erdély nélkül. Ezenkívül sem Magyarországon, sem Erdélyben nem támogatna egy ilyen lépést senki. Nagyon megosztaná az erőket.
Száz szónak is egy a vége: kedves ismerősömnek igaza van, amikor úgy véli, én e pillanatban nem alternatív történelmi regényt, hanem alternatív történelmi regényt írok. Az előző részből már kiderült: nagyon fontosnak tartom ezt a témakört (nehogy véletlenül műfajt…..
Vannak a történelemben olyan szituációk, amelyek mostanra kiestek a köztudatból. Ilyen számunkra az 1877-78-as orosz-török háború. A bolgárok természetesen jól emlékeznek erre, hiszen ezzel az eseménnyel kezdődik újkori függetlenségük története. Sok bolgár naivul…..
1521-ben a török elfoglalta Nándorfehérvárt. Utána a hatalmas erőd egész télen gazdátlanul állt, senkinek eszébe se jutott kijavítani és birtokba venni.A 15 éves Lajos királynak ehhez nem is volt hatalma.De Szapolyai Jánosnak?Képzeljük el, hogy valamelyik udvari embere kerített…..
tonyesz
2011.03.31 23:42:21
@szs.: Ez a labda túl magas ahhoz, hogy lecsapjam, mert NEM vagyok elég NAGY, bár II. próbálkozásra talán menne:)
p { margin-bottom: 0.21cm; } SZÉP BEKÖSZÖNTŐ SZÓZAT „Egy szeg miatt a patkó elveszett A patkó miatt a ló elveszett A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett A csata miatt az ország elveszett Verd be jól azt a patkószeget!” (Angol gyermekvers) Az…..
tonyesz
2011.03.30 20:59:50
tonyesz
2011.03.31 00:40:24
@L. N. Peters:
szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_085.html
mek.oszk.hu/02000/02043/html/540.html
két link hozzá, esetleg vitafórum egy külön posztba?
Posztírás? Arra képes vagyok, hogy mást ledorongolja az ő posztja miatt, (meg általában a hozzászólásaiért), de az írói vénám az hiányzik.
szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_085.html
mek.oszk.hu/02000/02043/html/540.html
két link hozzá, esetleg vitafórum egy külön posztba?
Posztírás? Arra képes vagyok, hogy mást ledorongolja az ő posztja miatt, (meg általában a hozzászólásaiért), de az írói vénám az hiányzik.
Mi minden múlhat egy kevés időn? Másfél hónap pedig - nem is olyan csekély idő. Talán még arra is elég, hogy a történelem méltóságteljesen hömpölygő folyama más medret keressen magának……..
tonyesz
2011.03.29 00:05:49
@bz249: Ha jól értem az a feltevés, hogy a cárnak döntenie kell, hogy hol avatkozik be, Mo.-n vagy Németországban? Ha valahogy sikerül feloldani a poroszok és a forradalmi németek közti ellentéteket (nem kis meló) működhet.
Sok történelmi fordulópont kötődik csatákhoz vagy egyes nagy emberek halálához, így kézenfekvő lehetőség egy kis alternatív történelmi gondolatjátékhoz egy-egy ilyen eset megváltoztatása. Azonban önmagában egy nap vagy pillanat eseményeinek megváltoztatása nem elég, mert…..
tonyesz
2011.03.28 09:48:47
@L. N. Peters: Az Anjou-kori állapotokra gondoltam, a széttagolódás csak az átalakulás "mellékhatása".
Másképpen alakulhatott volna a szabadságharc?Hajítsuk sutba a szükségszerűen bukott el fordulattal kezdődő fontoskodó dogmákat és szólamokat. Másképpen is történhetett volna. Keressünk hát egy arkhimédészi pontot, és fordítsuk ki sarkaiból a világot.Hagyjuk most a…..
by 5.g & Rammjaeger83 & SchA
A mai napon ismét a KatPol humor rovat jelentkezik. FIGYELEM! Az alábbi események a fantázia szüleményei, bárminemű hasonlóság vélt vagy valós személyekkel, helyszínekkel vagy eseményekkel csak a fantázia műve.
Az alternatív történelem egy érdekes műfaj, sokat…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
I. A politikai unió mellett mi szól Holland részről?
1. Az angol katonai erő védőernyője. Az angolok így elköteleződnek a holland érdekek védelmére is, kénytelenek esetleg olyan garanciákat vállalni, ami csak a hollandoknak kedvez, az ő kezüket megköti. 2. A holland kereskedők bejutnak az angol gyarmatokra-piacokra, (amelyek azért nem olyan jelentősek még.)
II. Mi szól ellene? 1. Londonból irányítják Hollandiát, 2. a brit kereskedők bejutnak a holland gyarmatokra-piacokra. (Ez utóbbi persze előny is lehet, ha a britek szemetvetnek rájuk, így nem biztos, hogy elveszik erővel). 3. Elköteleződés Anglia mellett, alakulhat olyan helyzet, hogy angol érdekek mentén háborúzni kell, konfliktusba kerülnek, amikor ezt holland érdekek nem diktálják.
Az angoloknál ugyan ez a helyzet, kivéve a II/1.-t.